Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A nyitott foramen ovale és az obstruktív alvási apnoe szindróma kapcsolatának epidemiológiai vizsgálata

BÖJTI Péter Pál, BOTH Levente, DARÓCZI Petronella, PALÁSTI István, FÜLÖP Szilvia, STANG Rita, SZAKÁCS Zoltán, TERRAY-HORVÁTH Attila, BERNÁTH István, SZILÁGYI Géza

A nyitott foramen ovale (PFO) által képzett jobb-bal söntön keresztül paradox embolizáció útján ischae­miás stroke alakulhat ki. Feltételezhető, hogy az obstruktív alvási apnoe szindrómában (OSAS) az alvás alatti intracardialis nyomásviszonyok megváltozása következtében megnyíló PFO szerepet játszhat az OSAS-hoz társuló magas stroke-rizikóban. A kapcsolatot a korábbi eset-kontroll vizsgálatok eredményei támogatni látszanak. Célunk, hogy az elméleti összefüggés epidemiológiai adatokkal történő alátámasztása érdekében, az előző vizsgálatokhoz képest precízebb metódussal, megvizsgáljuk a PFO prevalenciáját OSAS-ban és egy kontrollcsoportban.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ébredési stroke, OSAS, jobb-bal sönt

MAY Zsolt

A nagy nemzetközi adatbázisok szerint az összes stroke-esemény 14–28%-a ébredési stroke. Az ischaemiás stroke-ok kb. 30%-ában a kivizsgálás során nem igazolható egyértelmű etiológia. Előadásomban a ritka stroke-etiológiák közül a jobb-bal sönt következtében létrejött paradox embolizáció és az obstruktív alvási apnoe szindróma együttes előfordulásának lehetséges kóroki szerepére, a transcranialis Doppler-vizsgálat diagnosztikában betöltött szerepére szeretném felhívni a figyelmet.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle

2022. MÁJUS 30.

[REM-alvás, REM-parasomniák, REM-magatartászavar]

SZÛCS Anna , MUTTI Carlotta, PAPP Anikó, HALÁSZ Péter, PARRINO Liborio

[Áttekintjük a REM-parasomniák irodalmát, és röviden foglalkozunk a hátterükben álló mechanizmussal. A csoport tagjainak egy része alvásdisszociációnak felel meg, ahol a REM-alvás egyes elemei inadekvát fázisban (például alvási paralysis, hypnagog hallucinációk) jelennek meg, vagy fordítva, elmaradnak/töredékesek a REM-alvás alatt, amelynek egyébként fiziológiás részei (REM-alvás izomatónia nélkül, a REM-magatartászavar hátterében álló rendellenesség). A többi REM-parasomnia (alvásfüggő fájdalmas erectio, catathrenia) hátterében egyéb, egyelőre tisztázatlan me­chanizmus állhat. A REM-parasomniák alvászavart és sérüléseket okozhatnak, és tanulmányozásuk meg­vilá­gít­hatja a REM-alvás funkcióit és a parasomniák hátterében álló sokszínű etio­lógiát. A REM-magatartászavarnak különleges jelentősége van: neurodegeneratív betegségek, különösen synuclei­no­pathiák előjele (vagy kísérője) lehet, talán maga is az. Egyben modell-rendellenesség, ami autoimmun, iatrogén és pszichoszomatikus zavarok fel­tá­rását teheti lehetővé.]

ENG 2022;75(05-06)

Nővér

2022. ÁPRILIS 30.

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

HUN 2022;35(2)

Klinikum

2022. ÁPRILIS 15.

A szérum D-vitamin-koncentrációja és a dementiakockázat közötti összefüggés 2-es típusú cukorbetegeknél

Néhány év óta csökken a cukorbetegek vascularis mortalitása és nő körükben a dementia miatti halálozás. Az általános populációban a jó D-vitamin-státusz csökkenti a dementia kockázatát, de igaz-e ez a diabetesesek körében is?

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2022. MÁRCIUS 31.

Nézetváltozások az epilepszia keletkezéséről és mechanizmusáról. Rendszeralapú megközelítés

HALÁSZ Péter, SZÛCS Anna

Az epileptogenesis útjainak vizsgálata a rend­szerepilepszia-koncepció mentén. Irodalmi áttekintés és saját tapasztalatok alapján ismertetjük a deklaratív memóriarendszer, az alvás/ébredés és a perisylvian kommunikációs rendszer epilepsziás átalakulását, majd az epileptogenesis folyamatát bemutatjuk az agyi sérülések és a poszttraumás epilepszia modelljén is. Az ismertetett rendszer-epilepsziák kiala­kulásában közös lépések ismerhetők fel a plaszticitás és a NREM-alvás alatti szinaptikus homeosztázis felfoko­zó­dásában, ami egyben rávilágít az alvás döntő szerepére epilepsziában. Megkíséreljük körvonalazni a rend­szerepilepszia-koncepciót, és az egymással összefüggő plaszticitás – alvási szinaptikus homeosztázis „kisiklása” formájában rámutatunk az epileptogenesis lehetséges közös patomechanizmusára.

HUN 2022;75(03-04)

Hírvilág

2022. MÁRCIUS 17.

World Sleep Day 2022 Hungary /Alvás Világnapja Magyarország – Nemzetközi Alvás Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián, 2022. március 17.

A csillagászati napéjegyenlőséghez kapcsolódó nemzetközi esemény célja, hogy felhívja a nemzetek, országok, szervezetek, intézmények és valamennyi ember figyelmét a minőségi alvás fontosságára, annak társadalmi, egészségügyi és szociális vonatkozásaira. A World Sleep Society (World Association of Sleep Medicine) több mint 70 országot magában foglaló nemzetközi program magyarországi megvalósítására a Magyar Alvás Szövetség szervezésében került sor, amelynek központi témája: Hogyan alszik a világ a pandémia után, a háború árnyékában?

HUN

Nővér

2021. AUGUSZTUS 31.

Posztoperatív delírium nem gyógyszeres megelőzési és kezelési lehetőségeinek felmérése csípőműtéten átesett időskorú betegek körében – szisztematikus irodalomelemzés

VIDA Nóra, PAPP László

A delírium olyan komplex tudatzavar, melyet az éberség és a kognitív funkciók rövid idő alatt kialakuló és fluktuáló zavara jellemez. Az elmúlt évtizedben a delíriummal foglalkozó publikációk száma jelentősen nőtt, annak számos területére kiterjedően. A kutatók fókuszpontjában elsősorban a gyógyszeres megelőzés és kezelés áll. Az egészségügyi kiadások növekedése miatt azonban egyre fontosabbak azok a beavatkozások, melyek költséghatékony módon támogatják a gyógyítási-gyógyulási folyamatot. A vizsgálat célja: Jelen kutatás célja áttekinteni a delírium nem gyógyszeres megelőzési, illetve kezelési lehetőségeit csípőműtéten átesett, idős betegek körében. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a PubMed és a Wiley Online Library elektronikus adatbázisokban, 1999 és 2019 között publikált tanulmányok alapján. A nem gyógyszeres módszerek a célcsoportban szignifikánsan csökkentették a delírium incidenciáját (p=0,003–0,045), időtartamát (p=0,009–0,03), hozzájárultak az epizódok számának csökkenéséhez (p=0,03), valamint az enyhébb lefolyáshoz (p=0,0049–0,02). A korai mobilizálás és a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás hozzájárul a delírium incidenciájának csökkenéséhez. Az oxigénszaturáció mérése és szükség esetén szupplementáció alkalmazása, a megfelelő táplálkozás segítése, a hatékony fájdalomcsillapítás, a gyógyszerfogyasztás minimalizálása, az alvás segítése, illetve az érzékszervi károsodások csökkentése szintén hatással van a tudatzavarok előfordulására, a panaszok súlyosságára és időtartamára.

HUN 2021;34(4)

Nővér

2021. JÚNIUS 30.

Parkinson-kóros betegek életminőségének változásai mélyagyi stimulációs műtétet követően

POLGÁRNÉ Lőrinczi Andrea, PAPP László

Vizsgálatunk elsődleges célja az volt, hogy felmérjük a mélyagyi stimuláció szubjektíven megélt életminőségre gyakorolt hatását Parkinson-kórban szenvedő betegek körében. Érdeklődésünk középpontjában a betegek műtét utáni tevékenységeiben, szociális életében és társas kapcsolataiban bekövetkező változások, valamint a gyógyszeres terápia stimuláció hatására megfigyelhető módosulásai voltak. Kvalitatív, fenomenológiai megközelítésű kutatásunk során interjúkat készítettünk, célirányosan kiválasztott betegek körében, 4-10 hónappal a DBS műtétet követően. A 30-60 perces interjúkra 2020. július 1 és december 31 között került sor. A betegek a mindennapos tevékenységek, a munkaképesség, az alvás minősége, a hangulati élet és a gyógyszerszedés terén pozitív változásról számoltak be. A kognitív státuszban nem azonosítottunk változást. A DBS műtét után a betegek életminősége egyértelműen pozitív irányba változik. A beavatkozás optimális hatásának eléréséhez, tekintettel a betegség komplexitására, az ellátás alapmotívuma a holisztikus szemlélet kell, hogy legyen.

HUN 2021;34(3)

Nővér

2021. FEBRUÁR 28.

Nyugtalan láb szindróma várandós nők körében

HORVÁTH Alexandra Mónika, KARÁCSONY Ilona Hajnalka

A nyugtalan láb szindróma, amelyet újabban Willis-Ekbom betegségnek neveztek el, olyan állapot, amely megzavarja az alvást, és gyakrabban fordul elő a várandós populációban. A nyugtalan láb szindrómában szenvedő nőknél gyakoribbak az éjszakai, alsó végtagokat érintő görcsök és a túlzott nappali álmosság. Ez a szindróma gyakori állapot, amely sokszor nem kerül felismerésre, hibásan diagnosztizálnak és rosszul kezelnek. Jelen közleményben célunk volt a nemzet­közi szakirodalmak legfrissebb eredményeinek széleskörű összefoglalása. A súlyos és kezeletlen szindróma nemcsak a betegek életminőségét befolyásolja negatívan, pl. álmatlanság, túlzott nappali fáradtság, csökkent koncentráció és hangulat, a mozgáskorlátozást igénylő tevékenységek elkerülése, de negatív hatással van az általános betegségek megjelenésének számára is (fokozott szorongás és depresszió, szív- és érrendszeri betegségek és stroke).

HUN 2021;34(1)