Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

Se fogorvos, se anyuka nem lennék ilyen jó, ha nem futnék

KOVÁCS Sándor

Lubics Szilvia ultrafutó fogorvos a világ legkietlenebb tájain indul több száz kilométeres terepfutó-versenyeken. Beszélgetésünkben elmondta, már gyermekkora óta fogorvos szeretett volna lenni, a futás pedig meglepően később, csak a húszas évei végén jött az életébe.

HUN 2023;33(4)

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

Orvos, író, nyomozó, spiritiszta?

FALVAY Dóra

Dr. Joseph Bell (1837–1911) nem a semmiből toppant be az orvostudományba. Dédapja, Benjamin Bell az edinburghi sebészeti iskola megalapítója, a törvényszéki orvostan úttörője volt, s általában Skócia első tudományos megalapozottságú sebészorvosa. Joseph természetesen az edinburghi egyetem orvosi karán végezte tanulmányait, majd, szintén az elvárásoknak megfelelően, tanított is a patinás intézményben.

HUN 2023;33(4)

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A Nyugat Cornellje – vagy a 21. század Harvardja?

FALVAY Dóra

A Cornell a, legnagyobb múltú amerikai egyetemek közé tartozik, tagja az úgynevezett „Borostyánligának”, amely a nyolc legnagyobb presztízsű egyetemet foglalja magába – nem véletlen, hanem egyszerű történelmi szükségszerűség, hogy ezek az Egyesült Államok északkeleti vidékén csoportosulnak. Többségük 18. századi alapítású, a leghíresebb, a Harvard, 1636 óta áll fönn, európai intézményeket megelőzve.

HUN 2023;33(4)

Hírvilág

2023. ÁPRILIS 17.

Nem elég tudatosak a magyarok a vastag- és végbélrákkal kapcsolatban

A BGI Genomics vastag- és végbélrákkal kapcsolatos globális jelentéséből kiderül, hogy hazánknak bőven van hová fejlődnie a tudatosság és szűrések terén.

HUN

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A méhnyakrák epidemiológiai mutatói 2000–2019 között Magyarországon megfigyelhető változásának elemzése nemzetközi összevetéssel

CSÁKVÁRI Tímea, GYENESE Dorina, ELMER Diána, PÓNUSZ-KOVÁCS Dalma, BONCZ Imre

A méhnyakrák egy ma már megelőzhető, mégis az európai átlagnál magasabb mortalitási rátát mutató betegség Magyarországon. Kutatásunk célja a hazai méhnyakszűréshez köthető mutatók vizsgálata hazai és nemzetközi viszonylatban. Kvantitatív, retrospektív kutatást végeztünk. Adataink az OECD Health Statistics, a Nemzeti Rák¬regiszter és a KSH adatbázisából származnak a 2000–2019 közötti időintervallumban.

HUN 2023;33(3)

Nővér

2021. OKTÓBER 30.

Egészségügyben az egészségükkel? Ápolók mozgásszervi állapotának keresztmetszeti vizsgálata

GÁL Cintia, PAKAI Annamária

Nemzetközileg elfogadott és alkalmazott standardizált kérdőívek segítségével felmérje a fekvőbetegellátásban dolgozó ápolók foglalkozással összefüggő váz-, izomrendszeri megbetegedéseinek előfordulását.

Keresztmetszeti kutatásunkat egy Nyugat-dunántúli megyei jogú kórházban végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavételt alkalmazva 2020 szeptemberében 11 fekvőbeteg osztályon dolgozó ápoló között osztottuk ki a sajátszerkesztésű kérdőívet (n=101). Leíró statisztikát, kétmintás t-próbát és korrelációt számítottunk SPSS 26.0 program segítségével (p<0,05).

A megkérdezettek 93,07%-a jelölt fájdalmat vagy diszkomfort érzést az elmúlt 12 hónap folyamán. Leggyakrabban deréktájon jeleztek mozgásszervi panaszokat, ezt követte a váll, majd a nyaki és a háti gerincszakasz. Ezen váz-, izomrendszeri elváltozások előfordulásának okaként a megkérdezett ápolók legnagyobb rizikótényezőként teljes vagy nagy mértékben a tehetetlen betegek emelését és mozgatását jelölték. 

A tanulmány rámutat arra, hogy a kitöltők jelentős része (93,07%) tapasztalt bármiféle mozgásszervi panaszt, elváltozást a felmérést megelőző 12 hónapban.

HUN 2021;34(5)

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A tudatos jelenlét alapú beavatkozások hatásai a stroke utáni rehabilitációban

UDVARDI Veronika, SZABÓ Gábor, FAZEKAS Gábor

A stroke napjainkban az egyik leggyakoribb, súlyos fo­gyatékosságot okozó betegség világszerte, ami a moz­gás­szervi károsodáson túlmenően olyan hangulati és kognitív változásokkal járhat, amelyek jelentősen kihatnak a beteg életminőségére. A folyamatosan zajló kutatásoknak kö­szönhetően egyre több terápiás eszköz és lehetőség segíti a károsodott funkciók helyreállítását. A tudatos jelenlét alapú technikák számos kórképben bizonyítottan csökkentik a stressz-szintet, és segítik a krónikus betegségekkel való megküzdést.

HUN 2023;76(1-2)

Egészségpolitika

2022. DECEMBER 20.

Káosz, krízis, karácsony – Gondolatok humánszféra-válság idején

KAPÓCS Gábor

Ismét eljött az év vége, megint nagyon gyorsan eltelt az esztendő. Közeleg a karácsony, a téli napforduló, a hosszú éjszakák és a nyugalom időszaka. A karácsonyi békéé. Ehhez képest már napok óta azon töprengek, hogyan tudok most, ebben a hazai, európai és globális helyzetben egy igazán karácsonyi Töprengőt írni. Hogyan tudom ezt megtenni úgy, hogy valóban ünnepi legyen, de mégis leírjam, ami mostanában foglalkoztat.

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Káosz, krízis, karácsony. Gondolatok humánszféra-válság idején

KAPÓCS Gábor

Ismét eljött az év vége, megint nagyon gyorsan eltelt az esztendő. Közeleg a karácsony, a téli napforduló, a hosszú éjszakák és a nyugalom időszaka. Ehhez képest már napok óta azon töprengek, hogyan tudok most, ebben a hazai, európai és globális helyzetben egy igazán karácsonyi Töprengőt írni. Hogyan tudom ezt megtenni úgy, hogy valóban ünnepi legyen, de mégis leírjam, ami mostanában foglalkoztat.

HUN 2022;32(11-12)

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Szégyen és mentális egészség. A szégyenérzékeny megközelítés előtörténete

KELEMEN Gábor

A tanulmány a szégyenérzékeny gyakorlat előtörténetét vázolja. Az akut, krónikus és egészséges szégyenhez való köznapi és pszichoterápiás viszonyulásmód változásának áttekintése a II. világháború végétől napjainkig terjed. A nemzetközi tendenciák taglalását az első hazai kezdeményezések bemutatása követi. Luna Dolezal munkái alapján a szerző ismerteti a szégyenérzékeny gyakorlat főbb szempontjait.

HUN 2022;32(11-12)