Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Lege Artis Medicinae - 2000;10(09)
Tartalom
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
Bakteriofágterápia és -profilaxis; Régebbi eredmények újjáéledése
A baktériumokat 84 évvel ezelőtt fedezték fel egy baktériumtenyészet feloldásának észlelése kapcsán. Az első kísérletek a bakteriofágok terápiás felhasználására irányultak. A nem megfelelően kontrollált kísérletek nem igazolták a várakozásokat, és az antibiotikumok eredményes hatása döntő érvként szolgált a fágterápia elvetésére. Az 1950-es évektől a bakteriofágok a biológiai és genetikai kutatások modelljeként általános biológiai jelentőséget nyertek. Az antibiotikum-terápia sikerének világszerte bekövetkező csökkenő tendenciája vezetett a már elvetett fágterápiás kísérletek újraéledéséhez. A szerző ismerteti a kezdeti, főleg állatkísérletes eredményeket és a genetikai módszerek fejlődése során kidolgozott, tisztított bakteriofágokkal történő humán kísérleteket. Az eredmények szerint az antibiotikum-kezelésnek ellenálló bakteriális fertőzésekben, megfelelő körülmények között, a bakteriofágterápia eredményes lehet, antibiotikum-érzékeny baktériumok esetén pedig a terápia értékes kiegészítőjeként szolgálhat.
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
Egy újonnan felfedezett molekulacsalád; A kemokinek
A kemokinek családjába tartozó molekula csoportok kutatása az utóbbi évtized orvos biológiai vizsgálatainak számos területén hozott új eredményeket. Megismerésük és egymásra hatásuk bonyolult hálózatának vizsgálata sok esetben játszott szerepet eddig nehezen modellezhető kórtani, immunológiai folyamatok értelmezésében. Segítségükkel a patogének elleni védelem egészéről, a gyulladás egyes részfolyamatairól vagy az angiogenezis mechanizmusáról is merőben új kép rajzolódik ki. Napról napra nő azoknak a humán klinikai adatoknak a száma, amelyek jelzik, hogy e molekulák nem csupán az elméleti és kísérletes biológia által feltett kérdések megválaszolásában segítenek majd az elkövetkező időben, hanem a diagnosztikában és a terápiában is.
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
Heparin akut embolikus stroke-ban
A vizsgálat célja annak tanulmányozása volt, hogy akut stroke-ot elszenvedett pitvarfibrilláló betegnél a stroke korai ismétlődésének megelőzésére a subcutan alkalmazott alacsony molekulatömegű heparin hatékonyabb-e, mint a stroke kialakulását követően 30 órán belül indított acetilszalicilsav-terápia.
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
A Kalciumcsatornablokkolók ínyre kifejtett hatásának vizsgálata belgyógyászati betegeken
Az antihipertenzív, antiarrhythmiás és antiischaemiás szerként alkalmazott kalciumcsatorna-blokkolók egyik mellékhatása az ínyhyperplasia. A mellékhatás patomechanizmusa nem teljesen ismert. Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestünk választ, hogy az íny hyperplasia milyen gyakran fordul elő, milyen tényezők befolyásolják kialakulását és súlyosságát. 243 belgyógyászati beteg minden teljesen áttört foga körül hat felszínen vizsgáltuk az ínyhyperplasiát, a statust a módosított Angelopoulus-Goaz-féle íny hyperplasiás indexszel fejeztük ki. A vizsgált csoport 172, a fogászati vizsgálatot megelőzően legalább három hónapig kalciumcsatorna-blokkoló gyógyszert szedő betegből állt, míg 71 személy szolgált kontrollként. Az ínyhyperplasia a tesztcsoportban 87%-ban, a kontrollcsoportban 53%-ban fordult elő. Súlyos ínyhyperplasiát a teszt csoportban 35%-ban, a kontrollcsoportban 2%-ban figyeltünk meg. A betegek neme, életkora, a gyógyszerek napi adagja, a gyógyszer szedés ideje nem mutatott összefüggést az ínyhyperplasia kialakulásával és súlyosságával. A száj rossz higiénés állapota és az íny hyperplasia súlyossága között pozitív korrelációt találtunk.
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
Az ischaemiás szívbetegséghez társuló életveszélyes kamrai tachyarrhythmiák kezelése
A jelenkori cardiovascularis halálozás mintegy feléért a tartós kamrai tachyarrhythmiák következtében kialakuló hirtelen szívhalál felelős. A kamrai tachyarrhythmiák kezelési lehetőségei közül széleskörűen, nagy betegcsoportokban az antiarrhythmiás gyógyszerek vagy az automata implantabilis cardioverter-defibrillátor készülékek alkalmazhatók. Mind a korai megfigyelések, mind az utóbbi évek randomizált, prospektív, multicentrikus vizsgálatainak eredményei egyöntetűen évi 1-2%-os arányú hirtelen szívhalált bizonyítottak az implantabilis cardioverter-defibrillátorral kezelt betegek körében, míg az implantabilis cardioverter-defibrillátor nélküli betegcsoportokban 15-25%-os volt ez az arány. Az eddigi vizsgálatok eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy a kamrai tachyarrhythmiák szekunder prevenciójában az implantabilis cardioverter-defibrillátor alkalmazása sokkal hatékonyabb, nagyobb mértékben hosszabbítja meg az életet, mint a legjobb" antiarrhythmiás gyógyszer. Jelenleg az AHA/ACC 1998-as ajánlása alapján az implantabilis cardioverter-defibrillátor alkalmazása az elsőként választandó kezelés a hirtelen (arrhythmia okozta) szívhalál szekunder prevenciójában, amelyet minden egyes beteg esetében mérlegelni kell. A jövőben az antiarrhythmiás készülékek és gyógyszerek együttes adása, az úgynevezett hibrid kezelés alkalmazása várható.
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
A myocardium adaptációja a stresszhez kóros állapotokban; Kísérletes kutatási eredmények
Már régóta keresik a hatékony terápiás megoldást arra, miként lehet az ischaemiás myocardiumot megóvni. Az emberi ischaemiás szívbetegség komplex kórfolyamat, amelyhez az ischaemiától függetlenül egyéb szisztémás betegség, mint például hyperlipidaemia, hypertonia és diabetes mellitus is társulhat, s ezek (az ischaemiától függetlenül) különféle módon befolyásolják a myocardium működését. A szívizom ischaemiás prekondicionálása jól ismert stresszadaptációs válasz, amelynek során egy rövid ideig tartó ischaemia jelentősen megnöveli a myocardium ellenálló képességét a következő ischaemiás inzultussal szemben. A jelenség alapjául szolgáló molekuláris mechanizmus intenzív kutatás tárgya abban a reményben, hogy az ischaemiás szív védelmére sikerül racionális terápiás megoldást találni. A legtöbb ez irányú kísérletet eddig olyan állatokon végezték, ahol az ischaemiás prekondicionálást más kísérő betegség hiányában váltották ki, így ezen kísérletek klinikai relevanciája csekély. Ebben a dolgozatban áttekintjük azokat a folyamatokat, amelyek révén a szisztémás betegségek a szívizom stresszadaptációs válasz készségét módosíthatják. Olyan további preklinikai vizsgálatok elvégzését tartjuk szükségesnek, amelyekben az ischaemiás szívbetegséget és a gyakran ehhez társuló kórállapotokat egyidejűleg modellezik.
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
A szívizom ischaemiás prekondicionáltsága; Humán klinikai tapasztalatok
A szerzők az ischaemiás prekondicionáltság patomechanizmusát tárgyalják. A komplex adaptáció a perfúzió, az anyagcsere, a funkció és a morfológia együttes alkalmazkodását jelenti. A folyamatot ismételt ischaemiás rohamok, experimentálisan igazolt módon az ischaemia során képződő transzmitterek triggerelik. A gyógyszeres prekondicionáltság lehetséges szubsztrátumai az anyagcsere modulátorok. A szerzők ismertetik a perfúzió és az anyagcsere együttes kezelésének elvét, ennek klinikai jelentőségét. Tárgyalják az ischaemiás prekondicionáltság klinikai meg jelenési formáit és az adaptáció gyógyszeres indukálására tett kísérleteket. Megállapítják, hogy a szervezetnek ez az öngyógyító mechanizmusa a rendszerint jelenlévő súlyos macroangiopathiát és annak következményeit nem képes elhárítani. A prekondicionáltság mellett is jelentkező ischaemia a sürgős kivizsgálás és az erőteljes kezelés szükségességére figyelmeztet. Az adaptáció biztosította időnyerés lehetővé teszi a meg felelő revascularisatiós intervenció sikeres elvégzését
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
Muzsikáljatok, orvosok!
Nem szorul bizonyításra, hogy az orvosok a lakosság átlagához képest jóval nagyobb arányban zenekedvelők, sőt ezen belül sokan aktívan valamilyen hangszeres zenét művelnek, kórusban énekelnek stb. Úgy látszik, hogy a pályaválasztás valamilyen módon együtt jár a zene iránti vonzódással, illetve talán a pálya jellege ösztönösen teszi kívánatossá az elmélyültebb kapcsolatot a zene világával.
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
Hálapénz a magyar egészségügyben; Ki, kinek, miért, mennyit?
Az elmúlt évben szinte egy időben hívta életre az egészségügyi miniszter az úgynevezett hálapénzbizottságot és kezdett kutatást – a Közép európai Egyetem és az Állami Pénztárfelügyelet meg bízásából, illetve támogatásával – a Tárki (Bognár Géza és Gál Róbert Iván, témavezető Kornai János). A két program eredményeit összefoglaló tanulmányok is közel ugyanakkor váltak ismertté (a hálapénzbizottság jelentését azóta könyv alakban is megjelentette a Springer Kiadó). Sorozatunkban párhuzamosan tallózunk az elméleti megközelítéseket előtérbe helyező bizottsági jelentésben és a szociológiai tényekre (lakossági és orvosi véleményekre, adatközlésre) támaszkodó tanulmányban.
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
Jézus és a hit általi gyógyítás
Napjaink orvosainak a legkülönbözőbb kihívásokkal kell szembenézniük. Elvárják tőlük azt, hogy pontosak legyenek, mindent szabályosan és precízen csináljanak, mindezt persze úgy, hogy közben sohasem tévednek. Sokszor szeretnénk, ha az orvosok végső és totális győzelmet aratnának a halál fölött. Erre azonban még mindig nincs lehetőség. Miért alakult ez így? Mi az oka annak, hogy a ma orvosától a lehetetlent várják el?
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
Historica Medica; Pest-Buda kórház- és szegényügye a törökök kiűzése utáni évszázadban
A két testvérváros a töröktől való visszavívás után romokban hevert. A török megszállás előtti időből sem az anyakönyvek, sem a közigazgatási okmányok nem maradtak fenn és teljes lakosságcsere ment végbe. A két város fallal körülvett kiterjedése és városszerkezete még nemzeti királyaink idején alakult ki. A XVII. század végéig a lakosság száma néhány százról Pesten kétezer, Budán közel háromezer főre emelkedett.
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
Képzőművészet; Egzotikus képek, egzotikus betegségek
Tága híres képtára, a Mauritshuis, ha méreteit tekintve nem is vetekedhet mondjuk az amszterdami Rijksmuseummal, feltehetően legalább annyira ismert a holland festészet szerelmesei körében. Mindez nem csoda, hiszen a válogatott műalkotásokból álló gyűjtemény többek között olyan remekművekkel büszkélkedhet, mint például Rembrandt 1632-ben festett Dr. Tulp anatómiai leckéje, vagy Vermeer felejthetetlen alkotása, a Delft látképe. A világhírű kollekció talán nem is kaphatott volna méltóbb helyet a Jacob van Campen tervei alapján 1634–1644 között épült kis városi palotánál, amely a klasszicizáló barokk egyik legszebb emléke Hollandiában. Míg azonban a rangos gyűjtemény legjavát kitevő XVII. századi festmények alkotóit valószínűleg senkinek nem kell már külön bemutatni, talán még a hollandok közül sem tudja mindenki pontosan, ki is volt valójában a múzeum névadója, a Mauritshuis, azaz a Móricház építtetője és első tulajdonosa.
Lege Artis Medicinae
2000. SZEPTEMBER 01.
Zenetörténet; Erős lélek gyönge testben; Edvard Grieg
Edvard Grieg egészséges életet élt. Edvard Grieg nem élt egészséges életet. E két állítás egyaránt igaznak tekinthető a maga módján, és a norvég zene múlt századi nagy megújítójának (1843–1907) egyénisége szolgáltatja a „kulcsot”, a kapcsolatot a két ellentmondó kijelentés között. Grieg, akit egy vele kamaszként kapcsolatban lévő kortársa törékeny testalkatú és visszahúzódó ifjú- ként jellemzett (valószínűsíthető, hogy angolkóros volt), tizenhat éves korában drámai testi megráz- kódtatáson esett át, amely egész hátralevő életére rányomta bélyegét.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.