Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Lege Artis Medicinae - 1993;3(01)
Tartalom
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Kórházrekonstrukció, óh!
Az 1992. évi költségvetési törvénytervezet előkészítése során – az önkormányzati igények felmérése kapcsán - jól érzékelhető ellentmondás feszült a címzett támogatások, illetve az önkormányzatok elgondolásai és tervei, továbbá a központi költségvetés e célra szánt anyagi forráslehetőségei között. Amíg a címzett-támogatásra rendkívül sokan jelentkeztek, addig a céltámogatásra jószerivel nem érkezett önkormányzati igény. Míg egyes jelentős költségigényű, szakmailag indokolt és kellően előkészített egészségügyi rekonstrukció forráshiány miatt évek óta elhúzódik, addig másutt az igénybejelentések szakmailag és gazdaságilag előkészítetlenek, esetenként indokolatlanok, vi tathatók voltak. Új fejlesztésekre, rekonstrukciók meg kezdésére ebben az évben sem volt ugyan reális esély, de azért elkészült – az intézményi struktúra áttekintése után – az egészségügy szervezeti korszerűsítését célzó, a reformmal összefüggő szakmai és fejlesztéspolitikai prioritások meghatározása.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Bemutatkozik a PSP
Posztszinaptikus Potenciál (PSP) a Szent Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Hallgatói Önkormányzatának lapja. Az újság jogelődje a „Synapsis” című KISZ-orgánum volt, ezért választottuk az egyesek által különösnek hangzó nevet. A jogelőd nem volt más, mint 16 oldalon megjelenő, jól-rosszul legépelt oldalakból álló kiadvány, amelyben grafikát az olvasó még nagyítóval sem talált, kivéve a címlapon díszelgő KISZ Bizottság szimbólumát...
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
A béta-receptor blokkoló gyógyszerekről II. rész
A béta-receptor blokkoló gyógyszereket nem lehet a gyógyszerlistákról leszorítani a 60-as évek óta. Az angina szindróma, a magas vérnyomás betegség, a hipertrófiás cardio myopathia különböző formáiban folyamatosan alkalmazzák, illetve minden olyan kórformában szóba kerül adásuk, mikor a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivációjával találkozunk. Az elmúlt években bizonyítást nyert, hogy a béta-receptor blokkolók csökkentik a cardio vascularis morbiditást és mortalitást hypertonia betegségben és az akut myocardialis in farctust követő időszakban. Alkalmazásukat elősegíti, hogy könnyen és megbízhatóan tudjuk őket más hatástani csoportba tartozó szerekkel kombinálni. A béta-receptor blokkoló gyógyszereknek is van mellékhatásuk, de a risk/benefit arány jó irányba tolódik el. Ennek ellenére vannak olyan problémák (hemodinamikai profil, a lipid anyagcserére gyakorolt hatás), melyek ismerete fontos az orvos számára. Ennek eredménye, hogy az úgynevezett első generációs készítményeken túljutottunk és ma már a harmadik generációs termékek felé irányul a figyelem. Ez utóbbiak direkt vagy indirekt módon a béta blokád mellett vasodilatiot eredményeznek. A fentiek miatt igen fontos, hogy a béta-receptor blokkoló gyógyszereket alkalmazó orvos pontosan ismerje e szerek sajátos farmakológiai hatásait és farmakokinetikai tulajdonságait.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Vasocilator - szívelégtelenséggel kapcsolatos vizsgálat 1.
Egy év után a halálozási ráta 12.1% volt a hydralazin + isosorbid dinitráttal kezelt csoportban, 19.5% a placeboval kezeltek között, ami az aktív kezelésben részesülők esetén a mortalitás 38%-os csökkenését jelenti. A mortalitás két év után 25.6% (hydralazin + nitrát), illetve 34.3% (placebo), majd három éves kezelés után 36.2% (hydralazin + nitrát), illetve 46.9% (placebo) volt. A teljes követési időszak során a prazosinnal kezelt csoportban 91 halott volt (49.7%), 72 (38.7%) a hydralazin + isosorbid dinitráttal kezeltek között és 120 (44%) a placebo csoportban. A hydralazin + nitrát csoportban a bal kamrai ejectios frakció a 8. héten és az 1. éves kontroll során szignifikánsan nőtt, de nem változott a prazosinnal vagy placeboval kezelt betegek között.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
A pajzsmirigy primer non-Hodgkin lymphomája
A szerzők az elmúlt 30 évben észlelt 3 primer pajzsmirigy non-Hodgkin lymphomás beteg kórtörténetét ismertetik, különös tekintettel a diagnózisra, a staging-vizsgálatokra, a differenciáldiagnosztikára, a kezelésre, a követésre és a túlélésre. I E és viszonylag lokalizált II E stádium esetén műtét (bilateralis intra- vagy extracapsularis thyreoidectomia és szelektív nyirokcsomó-eltávolítás) indikált. A műtét után sugárkezelésre a regionális nyirokrégiók (nyak és felső mediastinum) ellátása érdekében minden esetben szükség van. Ezt követően adjuváns kemoterápia ajánlott, mivel ez az egyetlen módja a daganatos eredetű halálozás nagy részéért felelős távoli kiújulások megelőzésének. A diffúz II E, valamint II E-IV E stádiumú daganatok kezelése nem tér el más nodalis lymphomák terápiájától: a kezelés súlypontja a citosztatikumok alkalmazása, melyet többnyire sugárkezeléssel kell kiegészíteni. Ilyen esetekben radikális pajzsmirigyműtét végzése már nem indikált.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
A nitrogén-monoxid szerepe egyes élettani folyamatok szabályozásában és betegségek patogenezisében
A nitrogén-monoxid fiziológiai és patofiziológiai jelentőségével kapcsolatban az utóbbi 10 év kutatómunkája eredményeként egyre több adat áll rendelkezésünkre. Közleményünkben az irodalmi adatok alapján foglaljuk össze a nitrogén-monoxid hatása kapcsán megfigyelteket, különös tekintettel az immunbiológiai hatásra és betegségek patogenezisében játszott szerepére.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Microlithiasis mint etiológiai tényező "idiopathiás" recidiváló akut pancreatitisben
Szerzők két ismeretlen etiológiájú, többször recidiváló akut pancreatitises esetükről számolnak be. A hagyományos vizsgáló eljárások, intravénás kolangiográfia, ultrahang kóros eltérést, korrigálható etiológiai tényezőt nem mutattak ki. Ezért tünetmentes periódusban ERCP vizsgálatot végeztek, melynek során az epehólyagban úszó rétegként microlithiasist sikerült igazolni. A cholecystectomia után 3 évvel a betegek panaszmentesek, további recidiva nem fordult elő. Az esetek kapcsán áttekintik az „idiopathiás" csoportban előfordulható egyéb etiológiai tényezőket és a kivizsgálás, terápia lehetőségeit.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
A krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia és sebészeti kezelése
A primer pulmonalis hypertonia az esetek több mint felében thromboemboliás eredetű, ami pulmonalis thromboendarterectomiával ma már sikeresen kezelhető. A dolgozat célja, hogy bemutassa a műtétre alkalmas betegek kiválasztásának módját és a diagnózis felállítása alapján végzett első műtétek eredményét. A vizsgálatba 22 beteget vontunk be, akiknél az elmúlt 2 év alatt az echo-Doppler-vizsgálat 50 Hgmm-nél magasabb pulmonalis systolés nyomást bizonyított ezt magyarázó szívbetegség nélkül és akiknél transoesophagealis echovizsgálat is történt. Tüdő szcintigráfia 14, vénás Doppler-vizsgálat 10, pulmonalis angiográfia 7 esetben történt. A primer pulmonalis hypertoniának tartott 22 betegből 4-ben pitvari septumdefektust találtunk, 10-ben igazolódott krónikus thromboemboli ás pulmonalis hypertonia, közülük transoesphagealis echovizsgálattal 3, angiográfiával további 3 esetben műtétre alkalmas nagyér-thrombosist találtunk. Az anamnézisben a 10 közül csak 2 esetben szerepelt akut tüdőembólia, vénás forrást 6 esetben sikerült ki mutatni. Transoesophagealis echovizsgálattal a 10 krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 5-ben találtunk nyitott foramen ovalet, ami 2 esetben fatális kimenetelű paradox szisztemás embolizatiot okozott. A pitvari septumdefektus műtéti megoldására 3 esetben került sor, a 6 műtétre indikált krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 2-ben nem voltak meg a műtét feltételei, 2-nél a sikeres műtét után a hemodinamikai állapot normalizálódott, 2 beteg műtétre vár. Szívbetegség nélkül jelentkező effort dyspnoe, illetve jobbszívfél-terhelés jelei esetén krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertoniára kell gondolni, melynek sikeres műtéti megoldása lehetséges. A műtétre alkalmas betegek kiválasztására a közlemény diagnosztikus stratégiát ajánl.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Vasocilator - szívelégtelenséggel kapcsolatos vizsgálat 2.
Két év után a halálozás szignifikánsan alacsonyabb volt az enalaprillal kezeltek között (18%), mint a hydralazin + nitrát csoportban (28%; p<0,016). Az enalapril therapia kedvező hatása a hirtelen szívhalál gyakoriságának mérséklődéséből eredt és elsősorban a kevésbé súlyos betegek között érvényesült (NYHA I-II.). A vérnyomás csökkenése az első 13 héten szignifikánsan kifejezettebb volt az enalapril csoportban. Az ejekcios frakció mind két kezelési mód mellett szignifikánsan nőtt, de a 13. hét után a növekedés nagyobb mértékű volt a hydralazin + nitrát csoportban. A fizikai terhelés tetőpontján mért oxigén fogyasztás csak a hydralazin + isosorbid dinitrát kombinációval kezeltek között lett magasabb. Mellékhatásként a hydralazin + isosorbid dinitrát kezelés gyakrabban járt fejfájással, míg az enalapril therapia sűrűbben okozott hypotensiot és köhögést.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Endopyelotomia
Elsőként vezettük be Magyarországon 1986 ban az endopyelotomia műtéteket. A helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás után 6 hétig 8–12 Ch-es transrenalisdrént hagyunk a vesében. A beteg az alig megterhelő műtét után 5 napon belül elhagyhatja a kórházat és munkaképes. A transrenalisdrén eltávolítását követően 3 havonta ultrahangellenőrzés történik. Hat hó napnál tovább maradó és panaszokat okozó pyelectasia, kimutatható perzisztáló szűkület esetén végzünk feltárásos pyelonplasztikát. Betegeink 83%-ában csupán az endopyelotomia eredményes volt.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Kapaszkodók
Hosszú éveket töltöttem el az igazságszolgáltatás egészségügyi peremein. Rendkívül sok polgári és büntetőeljárás során kérdeztek meg, mindenkor szakértőként. Meg szoktam, hogy szakvéleményemre úgy és akkor volt szükség, amikor az „EDDIG MI TÖRTÉNT? kérdésre kellett válaszolni. Amikor a lélek működésében vizsgálódva azt kellett felderíteni, hogy ki és hogyan jutott el „EDDIG”? Milyen kóros és egészséges lelki működések rejlettek cselekményében, magatartásában? Hogyan működött az a rendszer, melyet emberi léleknek, személyiségszerkezetnek neveztünk, és melyet, ha nagyon tudományosak akarunk lenni, a legkülönbözőbb gépi-laboratóriumi mérésekkel is megfejteni igyekszünk?
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Relaxációs és szimbólumterápiák
A szerző a relaxációs- és szimbólumterápiás eljárásokról ad áttekintést. A fogalmak (relaxáció, meditáció, imagináció) meghatározását követően utal e pszichoterápiák eredetére, gyökereire. Tisztázza a relaxációs élettani hatásmechanizmusokat. A szorongásszabályozás pszichofiziológiáját a viselkedés komplex regulációs rendszerébe ágyazottan mutatja be. Rávilágít a meditatív-imaginatív (képi-képzeleti) pszichoterápiák lelki munkaszintjeire. E pszichoterápiák osztályozásában a nagy terápiás irányzatok szerinti felbontást követi. A főbb módszertani iskolák közül a szerző a dinamikus (pszichoanalitikus) szemléletet követi. Esetbe mutatásában a relaxáció és imagináció gyors terápiás hatását illusztrálja. E módszerek széles indikációs köre (egészségvédelem, önismeret-növelés, önszabályozás, neurotikus tünetek, pszichoszomatikus betegségek, immuntréning stb.) indokolja az alkalmazás elterjedtségét. Napjaink ,,divatmód szereként" szakmai védelemre, a módszertani tisztaság megőrzésére van szükség. A szerző bemutatja e terápiák nemzetközi és hazai helyzetét, a magyar szakmai képviseletnek Nyugat- és Kelet Európa relaxációs terapeutáit összekötő tevékenységét.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
A 4H egészségügye
Clinton elnök megválasztása előtt kiadott reformterve remekbe szabott politikai írás mű: az átgondoltan többértelmű és ködös fogalmazásból kristálytisztán kivillannak a fontos és elérni vágyott célok, de az olvasó úgy érzi magát, mintha rejtett kincset keresne, amiről izgalmas titkokat sikerült megtudnia, szeretné is mielőbb meg kaparintani, ám rá kell jönnie, hogy nem avatták be, merre találja az odavezető utat.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
A Clinton-féle egészségügyi program
Az amerikai egészségügyi rendszer rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy minden állampolgárának a világ legjobb ellátását nyújtsa. Mégis – a jelenlegi finanszírozási és szervezési módja miatt – a rendszert két probléma gyötri: a kiadások fenntarthatatlan ütemben növekednek, míg az amerikaiak nem lehetnek biztosak abban, hogy hozzájuthatnak az egészségügyi ellátáshoz, amikor arra szükségük van. Nem engedhetjük meg magunknak a politikai patt helyzet négy újabb évét. Meg kell reformálnunk az egészségügyi rendszerünket annak érdekében, hogy a megfizethető és magas színvonalú egészségügyi ellátás minden amerikai család számára elérhető legyen. Programom kereteket nyújt ehhez a reformhoz, és elnök- ként szoros együttműködést fogok kialakítani a szolgáltatók, a fogyasztók, a munkáltatók és a kormányzat között a közös célok érdekében.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Háttér: Törekvések az általános egészségbiztosítás bevezetésére az USA-ban
Az általános, kötelező betegségbiztosítás (különböző formáira irányuló javaslatok) az 1910-es évek eleje óta rendszeresen visszatérő témáját jelentették az amerikai politikai küzdelmeknek. Truman elnök 1948-ban tett kísérletének a bukása után, a 60-as évek közepén Johnson-nak sikerült keresztülvinnie a Medicaid és Medicare programok elfogadását – ami tulajdonképpen az általános egészség ügybiztosításról a 60-as évek elején zajló politikai vita kompromisszuma volt. (A Medicare az időskorúak számára a szövetségi kormány által fizetett egészségügyi biztosítás, a Medicaid a szegényeknek nyújtott egészségügyi biztosítás, amelyet az egyes államok és a szövetségi kormányzat közösen finanszíroznak.) Ez a kompromisszum azonban nem elégítette ki az általános egészségügybiztosítás híveit.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Közalkalmazotti törvény: hatányozott fejetlenség
Ajkay Zoltánnak, a fővárosi önkormányzat képviselőjének felvezetésében a LAM Klub egyik programjaként a közalkalmazotti törvény elemzése szerepelt. A törvényből azokat a csomópontokat és jogi vonatkozásokat gyűjtötte csokorba, amelyek fontosak, de egyben vitathatóak is, ugyanakkor ezekre az egészségügyi intézményeknek és dolgozóiknak fel kell készülniük.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Menedzserképzés világbanki segítséggel
1993. januárjától elindul egy postgraduális menedzser csoport képzése, 7–15 fővel. Ezt és a jövőben tovább építendő képzést a TEMPUS pályázat nyomán elnyert támogatás teszi lehetővé, amely három évre nyújt anyagi fedezetet. A program a magyar orvostudományi egyetemek egészségügyi menedzserképző intézeteinek és hálózatának kidolgozását célozza. A pályázat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen született meg még 1990-ben, de a megvalósításban részt vesznek a vidéki egyetemek (Pécs, Szeged, Debrecen) is. Külföldi partnerekkel együtt történik a szervezés, melyek a King's Fund College, London; a Hogeschool van Amsterdam, és a milánói Universita Bocconi. A program koordinátora és az Európai Közösség Brüsszeli TEMPUS Irodájának szerződéses partnere a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. A program ebben a keretben 1992–1995-ig tart. A résztvevők számára ingyenes lesz.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Egészségügyi állami hálózat az USA-ban
Malcom Randall, negyedszázada igazgatja a floridai Gainensvillie-ben a Veterans Affairs (VA) Medical Centert. Ugyanakkor az Amerikai Akadémia orvosi tagozatának is tagja, valamint a floridai egyetem kórház adminisztráció és kórházmenedzsment professzora. Háromnapos magyarországi látogatása alkalmával kérdeztük őt e hálózat felől.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
A szembetegekről való intézményes gondolkodás kezdete Magyarországon
mint Pápai Páriz Ferenc írja 1690-ben Pax Corporisában: „Mert minthogy a szem... egynéhány hártyákból... és azok között az hártyák között bérekesztett nedvességekből szerkesztetett öszve; úgy annak mindeniknek eshetik nyavalyája, melyben ki orvosolható, ki nem; amely pedig orvosolható is, mindinkább borbély kezet, munkás és mesterséges hozzákészületet, tőt, vagdalást s a többi mint- sem doctori italt vagy kötést kíván.”
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Mi lesz velünk 2000-ig?
Általában elmondható, hogy valamennyi gyakorló orvos és valamennyi egészségügyi intézmény működése során két fő célnak igyekszik folyamatosan megfelelni: - a lehető legmagasabb szintű (elfogad- ható) minőséget igyekszik biztosítani, a lehető legalacsonyabb (elfogadható) költségek mellett. Elméletileg, didaktikai okokból ez a két célkitűzés elválasztható egymástól, de a gyakorlatban igen szoros kölcsönhatásban állanak.
Lege Artis Medicinae
1993. JANUÁR 27.
Kórházak a képzőművészetben
A címben szereplő idézet, amely a würzburgi Juliusspital nyugati kereszthajójának bejárata fölött olvasható felirat egy részlete, némi magyarázatra szorul. Annál is inkább, mivel a ma használatos kórház szavunk egészen más asszociációkat kelt, mint amit a szó a fenti szöveg keletkezésének korában, valamikor 1588 tájékán jelentett. Közelebb jutunk a megfejtéshez, ha a szó néhány nyugati nyelvben előforduló megfelelőjét vetjük vizsgálat alá. A németben használatos Hospital, Spital, Spitel, Spytl szavak, a francia Hopital, Hospice, Hotel, valamint az angol Hostel és Hotel kifejezések minden bizonnyal a latin hospes illetve hospitium főnevekre vezethetők vissza. Az előbbi jelentése elsősorban „vendég”, de fordítható „idegen”-ként is, az utóbbit pedig talán „vendéglátás, vendégszeretet” szavaink adják vissza leginkább.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.