hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Terhességi nausea és hányás ellátása


Terhességi nausea és hányás ellátása

| |
 

A hyperemesis gravidarum előfordulási gyakorisága 0,3-1%, mely tartós hányással, jelentős súlyvesztéssel, ketonuriával és elektrolitzavarral járhat, szövődményként anyai és magzati károsodáshoz vezethet. A terhességi hányás oka teljességében nem tisztázott, feltehetőleg nem a magzat, hanem a placenta a stimuláló tényező. A tünetek összefüggést mutatnak a hCG (human choriogonadotropin) szinttel, ezért oki tényezőként feltételezhető a hCG okozta ovariális ösztrogén produkció szerepe, továbbá a B-vitamin hiánnyal is kimutatható kapcsolat.

Kezelés:
Gyógyszeres terápia: Az esetek 10%-ában szükséges gyógyszeres kezelés, elsősorban B6- vitamin, antihisztaminok és prokinetikus szerek jönnek szóba. Egy magyar vizsgálatban a periconcepcionális gondozás körében B6-vitamint is tartalmazó multivitamin készítményt kapottak körében szignifkánsan kisebb arányban fordult elő hányinger, illetve hányás, szemben a kontrollcsoporttal. Míg egy másik tanulmányban nem találtak összefüggést a B6-vitamin szint és a tünetek előfordulása között. B6-vitamin és az antihisztamin doxylamin kombinációban elérhető Észak-Amerikában. Korábban felmerült ezen kombináció teratogén hatása, mely nagy esetszámú vizsgálatok alapján nem volt igazolható, azonban jelentősen csökkentette az emesis gyakoriságát, és elsővonalbeli kezelésként ajánlja az ACOG (American College of Obstetricians and Gynecologists). További antihisztamin készítmények is alkalmazhatóak (dipenhydramine, meclizine, hydroxyzine, dimenhydrinate), egyiknél sem igazolódott teratogén hatás. Phenotiazinok és prokinetikus szerek antihisztamin hatástalanság esetén adhatóak. A dopamin antagonista metoclopramid dózissal és az adagolás idejével összefüggően tardív dyskinesist okozhat, emiatt adása megfontolandó. Az 5-hydroxitryptamine-3 receptor antagonista ondansetron egyre szélesebb körben alkalmazott, bár kevés adat áll rendelkezésre biztonságosságával kapcsolatban terhesek körében. Az utóbbi két szer kevésbé szedatív a phenotiazinok közé tartozó promethazinnál. A dopamin antagonista droperidol hatékony, bár a QT idő megnyúlását okozva fatális ritmuszavart okozhat. Refrakter esetekben methylprednisolon is szóba jön, bár adása esetén gyakrabban figyeltek meg szájpadzáródási rendellenességet, ezért csak a 10. terhességi hét után javasolható.
Alternatív és kiegészítő kezelés: Tanácsos a hányingert okozó triggerek, ételek, szagok kerülése (zsíros, fűszeres ételek, vas tabletta). Javasolt a többszöri, kis mennyiségű étkezés, bő folyadékfogyasztás, magas fehérjetartalmú, könnyű ételek fogyasztása. Ellentmondásos eredmények születtek az akupunktúrával és az akupresszúrával kapcsolatban. Azonban a gyógyszernek nem minősülő gyömbér hatékonyságát több tanulmány is igazolta.

Összefoglalás, ajánlás:
Súlyvesztéssel járó tartós terhességi hányás indokolja a gyógyszeres beavatkozást. A hányás hátterében álló egyéb okok kizárása alapvető. A diétás tanács mellett ajánlott a B6-vitamin, doxylamine adása. Hatástalanság esetén phenotiazine, metoclopramide vagy ondansetron lehet az alternatív választás. A methylprednisolont javasolt fenntartani a refrakter esetekre, és a 10. terhességi hét után adni. Perzisztáló hányás, ketonuria, dehidráció esetén szükséges a hospitalizáció, a parenterális folyadék-, elektrolit- és thiaminpótlás, valamint a gyógyszeres kezelés. Refrakter esetekben parenterális táplálás is szükségessé válhat.



Szemlézte: dr. Godina Gabriella, Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika


Forrás: Niebly JR. Nausea and vomiting in pregnancy. The New England Journal Of Medicine 2010;363:1544-50

Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


Terhességi nausea és hányás ellátása