TARTALOM

 VISSZA

 


Terhességi nausea és hányás ellátása


Terhességi nausea és hányás ellátása

| |
 

A hyperemesis gravidarum előfordulási gyakorisága 0,3-1%, mely tartós hányással, jelentős súlyvesztéssel, ketonuriával és elektrolitzavarral járhat, szövődményként anyai és magzati károsodáshoz vezethet. A terhességi hányás oka teljességében nem tisztázott, feltehetőleg nem a magzat, hanem a placenta a stimuláló tényező. A tünetek összefüggést mutatnak a hCG (human choriogonadotropin) szinttel, ezért oki tényezőként feltételezhető a hCG okozta ovariális ösztrogén produkció szerepe, továbbá a B-vitamin hiánnyal is kimutatható kapcsolat.

Kezelés:
Gyógyszeres terápia: Az esetek 10%-ában szükséges gyógyszeres kezelés, elsősorban B6- vitamin, antihisztaminok és prokinetikus szerek jönnek szóba. Egy magyar vizsgálatban a periconcepcionális gondozás körében B6-vitamint is tartalmazó multivitamin készítményt kapottak körében szignifkánsan kisebb arányban fordult elő hányinger, illetve hányás, szemben a kontrollcsoporttal. Míg egy másik tanulmányban nem találtak összefüggést a B6-vitamin szint és a tünetek előfordulása között. B6-vitamin és az antihisztamin doxylamin kombinációban elérhető Észak-Amerikában. Korábban felmerült ezen kombináció teratogén hatása, mely nagy esetszámú vizsgálatok alapján nem volt igazolható, azonban jelentősen csökkentette az emesis gyakoriságát, és elsővonalbeli kezelésként ajánlja az ACOG (American College of Obstetricians and Gynecologists). További antihisztamin készítmények is alkalmazhatóak (dipenhydramine, meclizine, hydroxyzine, dimenhydrinate), egyiknél sem igazolódott teratogén hatás. Phenotiazinok és prokinetikus szerek antihisztamin hatástalanság esetén adhatóak. A dopamin antagonista metoclopramid dózissal és az adagolás idejével összefüggően tardív dyskinesist okozhat, emiatt adása megfontolandó. Az 5-hydroxitryptamine-3 receptor antagonista ondansetron egyre szélesebb körben alkalmazott, bár kevés adat áll rendelkezésre biztonságosságával kapcsolatban terhesek körében. Az utóbbi két szer kevésbé szedatív a phenotiazinok közé tartozó promethazinnál. A dopamin antagonista droperidol hatékony, bár a QT idő megnyúlását okozva fatális ritmuszavart okozhat. Refrakter esetekben methylprednisolon is szóba jön, bár adása esetén gyakrabban figyeltek meg szájpadzáródási rendellenességet, ezért csak a 10. terhességi hét után javasolható.
Alternatív és kiegészítő kezelés: Tanácsos a hányingert okozó triggerek, ételek, szagok kerülése (zsíros, fűszeres ételek, vas tabletta). Javasolt a többszöri, kis mennyiségű étkezés, bő folyadékfogyasztás, magas fehérjetartalmú, könnyű ételek fogyasztása. Ellentmondásos eredmények születtek az akupunktúrával és az akupresszúrával kapcsolatban. Azonban a gyógyszernek nem minősülő gyömbér hatékonyságát több tanulmány is igazolta.

Összefoglalás, ajánlás:
Súlyvesztéssel járó tartós terhességi hányás indokolja a gyógyszeres beavatkozást. A hányás hátterében álló egyéb okok kizárása alapvető. A diétás tanács mellett ajánlott a B6-vitamin, doxylamine adása. Hatástalanság esetén phenotiazine, metoclopramide vagy ondansetron lehet az alternatív választás. A methylprednisolont javasolt fenntartani a refrakter esetekre, és a 10. terhességi hét után adni. Perzisztáló hányás, ketonuria, dehidráció esetén szükséges a hospitalizáció, a parenterális folyadék-, elektrolit- és thiaminpótlás, valamint a gyógyszeres kezelés. Refrakter esetekben parenterális táplálás is szükségessé válhat.



Szemlézte: dr. Godina Gabriella, Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika


Forrás: Niebly JR. Nausea and vomiting in pregnancy. The New England Journal Of Medicine 2010;363:1544-50

Kapcsolódó anyagok

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Acetilszalicilsav (ASA) 75 vagy 100 mg?

Génmódosított T-sejtekkel a daganatok ellen - a 67-es betegtől a kiméra antigénreceptorokig

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az artériás merevség és az időskori dementia

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

Tovább


Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

Tovább


NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.

Tovább


Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

Bár számos randomizált kontrollált vizsgálat tanulmányozta az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását, és ezek azt mutatták, hogy rövid távon a testsúly és a kardiometabolikus kockázat csökkenésével járnak együtt, a hosszabb utánkövetés nehéz kivitelezhetősége miatt ezek a tanulmányok nem szolgáltattak adatot a mortalitási kockázat alakulásával kapcsolatban.

Tovább


Terhességi nausea és hányás ellátása