TARTALOM

 VISSZA

 


A dohányzás és a nem melanomás bőrrák


A dohányzás és a nem melanomás bőrrák

| | |
 

A nem melanomás bőrrák és a dohányzás közötti összefüggést értékelő vizsgálatok eddig vegyes eredményeket hoztak. A szerzők eset-kontroll vizsgálatot végeztek bazálsejtes és squamosus sejtes carcinomában szenvedő betegek és a bőrrákot szűrő központot felkeresett egészséges kontrollok körében. Az elemzés során az adatokat korrigálták bőr-, szem- és hajszín, alkoholfogyasztás, az anamnézisben szereplő hólyagos leégés, foglalkozási napfény-expozíció és barnulási képesség szerint. A kontrollcsoportban vizsgálták a bőrrák jelenlétét, a bőrrákos betegeket kizárták.
A valaha dohányosok csoportjában nagyobb volt a squamosus sejtes bőrrák kockázata, a bazálsejtesé nem. Dózisfüggő görbe szerint találták nagyobbnak a squamosus sejtes bőrrák kockázatát a naponta elszívott több cigarettával és a nagyobb csomag-évvel arányosan. Nem szerint elemezve az eredményeket nagyobbnak találták a squamosus sejtes carcinoma kockázatát a nők, mint a férfiak esetében (relatív kockázat 3,00 a nők és 1,97 a férfiak esetében). Nem tudjuk még, hogy a dohányzás abbahagyásával csökken-e a nem melanomás bőrrák kockázata.
A vizsgálat korlátját jelenti a visszaemlékezésből eredő torzítás, de mégis jelentős, klinikai környezetben végzett vizsgálat. Fontos erőssége, hogy a kontrollcsoportot is megvizsgálták, kiküszöbölve ezzel a torzítást, hogy esetleg a kontrollcsoportban is előfordulhatott ne diagnosztizált nem melanomás bőrrák. A lényeg, hogy a dohányzás mindkét nemben együtt járt a squamosus sejtes carcinoma kockázatának a csökkentésével, de különösen igaz ez a nőkre. Ez még egy ok, hogy az embereket a dohányzás abbahagyására biztassuk.

Megjelent Journal Watch Dermatology February 10, 2012
Rollison DE et al. Case–control study of smoking and non-melanoma skin cancer. Cancer Causes Control 2011 Nov 19; [e-pub ahead of print]. (http://dx.doi.org/10.1007/s10552-011-9872-y)

2012. április 3.

Kulcsszavak

dohányzás, bőrrák, kockázat

Kapcsolódó anyagok

Nagy cardiovascularis kockázatú betegek gyógyszeres kezelésének szempontjai

A legújabb (2018) európai ESH/ESC irányelvekről - III. rész. A nagy cardiovascularis kockázatú betegek gyógyszerelésének szempontjai

A stroke-kockázat becslése pitvarfibrillációban

Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

A beteg-együttműködés jelentősége hypertoniában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


A dohányzás és a nem melanomás bőrrák