hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kusza helyzet alakult ki az idősellátásban - Interjú dr. Bakó Gyulával


Kusza helyzet alakult ki az idősellátásban - Interjú dr. Bakó Gyulával

| | |
 


Sok kritika érte a Semmelweis Tervet és úgy éreztük, nem eléggé koherens, hasonlóan az angliai egészségügyi szolgáltatási rendszerhez nem nyújt kormányokon átívelő koncepciót, melyet szeretne a szakmai kollégium – mondta dr. Bakó Gyula a szakkollégium geriátria és krónikus ellátás tagozatvezetője.

- Milyennek látja szakmája helyzetét?

Jelenleg kétmillió ember tartozik a geriátriai populációhoz, az egészségügyi, szociális ellátásokkal élőkhöz. A kétmillió idős ember százhúsz geriáter specialistához tartozik, közülük hetvenen, nyolcvanak aktívak. Tizennégy geriátriai specialitással rendelkező geriátriai osztály működik az országban, továbbá krónikus ellátó egységek, szociális jellegű idősotthonok, ápolási otthonok, utóbbiak állami, egyházi és magánkézben. Az idősellátásban kusza helyzet alakult ki - mondta dr. Bakó Gyula a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum geriátriai tanszékvezetője.

- Melyek a legfontosabb megoldandó feladatok?

Szakorvos, szakápoló és szociális munkás hiány van, megoldandó feladat az idősellátás terén e hiányszakmák betöltése.

Régi célkitűzése a geriátriai szakmai kollégiumnak, hogy független, önálló geriátriai tanszékeket alakítsanak ki a szakminisztériumok részéről a képzőhelyeken, az egyetemeken és a regionális kórházakban, melyek biztosítanák a megfelelő szakemberképzést. Ki kellene alakítani a megfelelő járóbeteg rendelést vagy a gyermekorvosi rendelésekhez hasonlóan idősgyógyászati rendeléseket kellene megvalósítani, melyek szorosan kapcsolódnának a szociális ellátás területéhez.

Ismert, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet miatt a dolgozó családtagok nem tudnak az idős beteg ember mellett elegendő időt tölteni, mert könnyen kikerülhetnek a munkahelyekről. Ezért létre kellene hozni a hospice rendszert a megfelelő orvosképző helyeken és kórházakban, továbbá járó-és fekvőbeteg, valamint krónikus ellátási formában kellene segíteni az idősek társadalmát.

Magyarország is úgy, mint a világ legtöbb országa az elöregedő társadalmakba tartozik. Cél, hogy az időskor ne egyet jelentsen a családtagok illetve a szociális intézmények igénybevételével, hanem az egész életen át tartó egészséges életmód következtében minél hosszabb ideig egészségben teljen az egyes személyek élete és minél rövidebb legyen az az idő, amit betegségben, másokra való rászorultságban töltenek.

A szakmai kollégium már régen megteremtette a minimumfeltételek rendszerét, melyet időről-időre revideálni kell és az idősellátásban részt vevők kompetencia rendszerét is meg kell alkotni. Ki kell dolgozni, hogy például mire jogosult az otthonápolásban részt vevő szociális munkás, a krónikus osztályon dolgozó szaknővér, az akut ellátásban dolgozó nővér, orvos. Emellett folyamatosan fejleszteni kell a szakmai protokollokat és ki kell dolgozni a minőségbiztosítás rendszerét is.


Bakó Gyula




- Hogyan tervezi a munkát a tagozat és a tanács tagjai között?

A legszorosabb együttműködést képzelem el. Az „aprómunkát” a tanácsok hatáskörébe rendelte a törvény, a tanácsadói hatáskört a tagozat hatáskörébe. A tagozatokból kialakított szakmai kollégium stratégiai elképzeléseket fogalmaz meg az államtitkár és a szakma számára.

- Milyen javaslatai voltak a Semmelweis Tervhez?

Sok kritika érte a Semmelweis Tervet és úgy éreztük, nem eléggé koherens, hasonlóan az angliai egészségügyi szolgáltatási rendszerhez, nem nyújt kormányokon átívelő koncepciót, melyet szeretne a szakmai kollégium. Tapasztalatom a rendszerváltás elmúlt 20 éve során, hogy négyévente változnak a kormányok, új és újabb koncepciók készülnek és a jó momentumok sem valósultak meg az új és újabb elképzelések miatt. Ami megvalósult, az ellenellásba ütközött, mint a vizitdíj, dobozdíj, a betegutak ésszerűsítése. A megfelelő erőforrások kihasználása felé kellene lépéseket tenni a kormánynak, az egészségügyben rendelkezésre álló kapacitások gazdaságos kihasználására. A Semmelweis Tervben az idősellátással kapcsolatban alig találunk utalást.

- Ismertetné szakmai életútját?

1975-ben általános orvosdoktori diplomát szereztem a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1981-ben belgyógyászat, 1984-ben klinikai farmakológiai, 1992-ben endokrinológiai, 1993-ban allergológiai és klinikai immunológiai, 2003-ban geriátria szakvizsgát szereztem. 1994-ben habilitáltam. 2004-ben szereztem egészségügyi szakmenedzser diplomámat. 2001-ben megbízást kaptam a Geriátriai Tanszék vezetésére, és 2001-2003-ig a III. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatói teendőit is elláttam. 1987-ben védtem meg kandidátusi értekezésemet, 1995-ben az MTA doktora címet nyertem el. Az I. sz. Belgyógyászati Klinikára kerülésem óta részt veszek a gyógyításban. 2001-ben elindítottam a geriátriai szakrendelést. Az oktató munkába 1971-ben kapcsolódtam be. 1992-ben megbíztak a Farmakoterápia c. tantárgy oktatásának megszervezésével. Magyar és angol nyelven tartok tantermi előadásokat. A Farmakoterápia könyv mellett részt vettem a Klinikai Alapismeretek c. könyv szerkesztésében, fejezetírásában, fejezetek írtam a Klinikai Endokrinológia, Klinikai Immunológia, A Klinikai Geriátria alapjai c. tankönyvekbe. 1995-ben Amiens-ben a Jules Verne egyetemen, 1997-ben Sienában az Orvostudományi Egyetemen, 1999-ben Stockholmban a Karolinska Egyetemen töltöttem két-két hetet az ottani egyetemek oktatási módszereinek, vizsgáztatás- és curriculumának tanulmányozásával. Részt veszek a PhD programban. A posztgraduális képzés keretében tartok előadásokat, számos tanfolyam előadója vagyok. A tudományos munkába 1972-ben kapcsolódtam be. Egyetemistaként végzett tudományos munkámat Weszprémi Emlékéremmel ismerték el. Az I. sz. Belgyógyászati Klinikán a pajzsmirigy munkacsoport munkája felé orientálódtam. 1980-ban Londonban, majd 1981-től egy éves tanulmányúton Kanadában vettem részt. 1988-ban Nicola Fabris laboratóriumában dolgoztam Anconában. Kutatási eredményeimet felhasználtam doktori disszertációmhoz, valamint számos hazai és nemzetközi kongresszuson számoltam be tapasztalataimról. Több hazai és nemzetközi tudományos társaság munkájában veszek részt. Szerkesztőségi tagja vagyok az Archives of Gerontology and Geriatrics (Elsevier, Science Direct) és a Magyar Gerontolológia című lapnak.

Kitüntetéseim: Népköztársasági ösztöndíj, Weszprémi Emlékérem, Az Orvosi Hetilap Markusovszky- díja, Socius Honorarius oklevél, A Debreceni Nukleáris Medicina Fejlesztéséért emlékérem.

-Beszélne családjáról, hobbijáról?

Feleségemmel évfolyamtársak voltunk és 1973-ban házasodtunk össze. Ő gyermekgyógyászként dolgozott, két gyermekünk született. 1975-ben Éva és 1976-ban Gyula. Mindketten közgazdászok. Lányomnak három, fiamnak egy kisfia született. Szívesen olvasok, különösen az ókori történelem és a kortárs irodalom érdekel. Szeretek a saját szórakoztatásomra zenélni, hegedülni és gitározni tanultam. Kertes házban élünk, napi munkát jelentenek a kerti feladatok, a fűnyírás, a rózsametszés a növények ápolása.

2011. 05. 23.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Magyar Immunológia - 2004;3(4) Immunológiai változások idõskorban




Ideggyógyászati Szemle - 2008;61(7-8) Rajna Péter: Az életkor csapdái. Egymáshoz simuló és feszülő generációk Budapest: Multiart Kiadó; 2007.




Ideggyógyászati Szemle - 2010;63(11-12) Élni az egyéniség elvesztése után. A súlyos Alzheimer-betegek orvosi ellátásának sajátos szempontjai




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2007;17(2) Geriáterek számára




Az idősekkel való visszaélések ellen





Kapcsolódó anyagok

Twitter használatába a gyógyszerészi oktatás

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Kusza helyzet alakult ki az idősellátásban - Interjú dr. Bakó Gyulával