hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hangyák és a kollektív tudás


Hangyák és a kollektív tudás

| |
 

A hangyák akár az űrben, a földi gravitáció nélkül is képesek rá, hogy csapatmunkával fedezzenek fel új területeket - állapították meg a kutatók, akik a rovarok együttműködési módszereit tanulmányozva akarnak keresési algoritmusokat kifejleszteni csapatban mozgó robotok számára.

A vizsgált hangyákat 2014 januárjában küldték fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) és a velük folytatott kísérletek eredményeit a Frontiers in Ecology and Evolution című folyóiratban közölték.

A vizsgálatban részt vevő Deborah Gordon szerint a hangyák már sokféle földi környezetben bizonyították lenyűgöző együttműködési képességeiket, a mikrogravitációs környezetben tapasztalt eredmények azonban teljesen újak.

A szakemberek szerint a hangyák számára ugyan kissé nehézkes volt a kapcsolattartás csúszkálás közben, de amikor elsodródtak egymástól, "lenyűgöző képességeikről" tanúbizonyságot téve voltak képesek újra és újra megvetni a lábukat a szilárd talajon.

"Néha egymásba kapaszkodva másztak vissza. Máskor sikerült egyszerűen leereszkedniük a felszínre. Azt hiszem, hogy ennek a biomechanikája rendkívül érdekes" - idézte Gordont a BBC News.

A kutatók gyepihangya-kolóniákat küldtek fel az űrállomásra. A rovarok tárolására használt apró, átlátszó műanyagdobozok mindegyikében volt egy "fészkelőhely", ahol a hangyák éltek. A kísérletben a kutatók fokozatosan növelték a hangyák rendelkezésére álló területet, és összehasonlításképpen kollégáik a Földön is elvégezték ugyanezt a vizsgálatot.

Földi körülmények között a terület kibővülésének és a "népsűrűség" csökkenésének következtében a rovarok nagyobb területet fedeztek fel és jobban szétszóródtak, alig öt percen belül a tároló szinte mindegyik sarkában megfordult már több mint egy hangya.

Az űrben lévő hangyák is igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni, és a mikrogravitációval küzdve elindultak az új területek felfedezésére, ám közel sem voltak olyan hatékonyak, mint a Földön lévő társaik.

"Azt hiszem, ennek részben az lehet az oka, hogy a kapaszkodásra való koncentrálás miatt lassabban haladtak és nem volt lehetőségük a terület alapos feltérképezésére" - mondta Gordon hozzátéve, hogy a hangyák olykor 3-8 másodpercet lebegtek a semmiben.

"Minden hangya képes a kollektív kutatásra. Nem tudjuk, miként csinálják. Létezhet valami érdekes algoritmus erre, amelyet még nem fedeztünk fel" - magyarázta a szakember, aki megjegyezte, hogy ilyen algoritmusokkal be lehetne programozni a robotokat arra, hogy csoportban központi irányítás nélkül kutassanak. A rajintelligencia további felderítésében fontos szerepe lehet a mostani kísérletnek is.

A szakemberek most iskolás csoportok segítségét kérik, hogy a környezetükben élő hangyafajokkal és saját gyártású felszerelésekkel végezzenek hasonló kísérleteket, további információkat gyűjtve a rovarokról.

MTI 2015. március 31.


Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az év orvos írója és költője 2018 – pályázat

Pályázatot hirdet az Irodalmi Rádió Az év orvos költője, valamint Az év orvos írója cím odaítélésére. A pályázaton orvos, illetve egészségügyi végzettséggel rendelkezők, egészségügyi intézményben dolgozók vagy egyéb egészségügyi munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Versekkel és novellákkal lehet pályázni. Az eredményeket az Irodalmi Rádió felolvasóest-sorozatának keretében teszik közzé 2018. szeptember 15-én.

Tovább


Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább


Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább


Öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával öt nemzeti kutatás-fejlesztési program indul tíz új projekttel, összesen öt milliárd forint támogatással - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Tovább


Hangyák és a kollektív tudás