Mélakór, szerotonin és fekete epe
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A depresszió tudománya korunkban, majd 2500 évvel később újra csak azt vallja, hogy az „agyi testnedvek” (hormonok) állnak a megbetegedések hátterében. Testünkben számtalan hormon és egyéb vegyület kering, amelyek befolyásolják testi és lelki állapotunkat. Eme kémiai anyagok alapján ezek a folyamatok alkalmasint zavart szenvednek. Azokat az írásokat amúgy, melyek Hippokratész neve alatt maradtak fenn „Corpus Hippocraticum” Hippokratészi gyűjteménynek nevezzük, melyek közül Aforizmák a leghíresebbek. Ezek afféle bölcseleti intelmek, melyek máig az emberi egészségügyi tudásanyag részét képezik. Hippokratész megalapozta a tudományos gondolkodást azzal, hogy előtérbe helyezte a megfigyelést és följegyzést, és az ezeken alapuló tapasztalati tudást. Hippokratész volt az, aki a betegvizsgálat módszertanát kidolgozta és a gondos megfigyelést fölébe helyezte az elméleti spekulációknak. Elmélete a humorálpatológia, mely szerint minden betegségben a négy testnedv – haima (vér), kholé (sárga epe), melankholé (fekete epe), phlegma (nyálka) – aránytalan eloszlását, az éltető testnedvek hibás keveredését látta. A mélakórt már az ókorban is ismerték. A depresszió szó a latin „deprimere“ kifejezésből ered, s nyomottságot, lehangoltságot jelent, s ezzel a tünetegyüttessel ősidők óta foglalkozunk. Hippokratész négy lélektani típusba sorolta az embereket annak alapján, hogy testükben milyen arányban keverednek a testnedvek: a vér, a nyálka, a sárga és a fekete epe. Hippokratészt inkább a testi összetevők érdekelték, semmint a szellemiség, ezért a fekete epe túltengésében szenvedő melankolikusoknál fejfájást, máj és hasi betegségeket állapított meg. A melankólia tünetei a kedélyben is jelentkeznek, Hippokratesz szerint: zavart állapot, étvágytalanság, erőtlenség vagy aluszékonyság formájában. A mai tudás alapján, ami ahhoz, hogy agyunk megfelelően működjön, alapvetően szükséges, az az, hogy a benne lévő sok millió idegsejt harmonikus kapcsolatban legyen egymással. Az idegsejtek közötti információátadást az agyban több mint száz ingerületátvivő anyag szabályozza, amelyek befolyásolják, hogy hogyan gondolkodunk, érzünk és cselekszünk. A jelenlegi kezelésmódokban a depresszió megszüntetésére olyan gyógyszereket használnak, melyek arra szolgálnak, hogy az idegrendszerben kialakuló kémiai zavart megszüntessék, és helyreállítsák az ingerületátvivő anyagok egyensúlyát. A modern gyógyszerek a szerotonin és noradrenalin szintjét emelik meg az agyban, ami lehetővé teszi az idegsejtek közötti megfelelő információátadást, újra aktívakká válnak a gátolt idegsejtek. Azt, hogy az agy kémiai egyensúlya – sokszor teljesen váratlanul – miért borul fel, még senki sem ismeri pontosan. Ezek közül a legtöbb kutatás négy vegyületre, nevezetesen a noradrenalinra, szerotoninra, dopaminra és acetilkolinra koncentrál. A depressziós betegek agyában főként a szerotoninnak, a noradrenalinnak és a dopaminnak van kiemelkedő szerepe. Kimutatták, hogy mert mindhárom vegyület szintje alacsonyabb a depressziós betegekben, mint az egészséges emberek agyában. Ezeknek az anyagoknak az agy bizonyos területein jelentkező hiányára vagy túlzott mennyiségére több idegrendszeri és pszichiátriai betegség is visszavezethető, így a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a skizofrénia is. A legújabb kutatások alapján elképzelhető, hogy ez a négy vegyület megfelel a Hippokratész által már leírt testnedvek egy-egy fajtájának, azaz a fekete és sárga epének, a nyálnak és a vérnek. NZS
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás