hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről



| |
 

A Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányuk szerint a halálos baktérium a keletről bevándorló emberekkel érkezett Európába. A szakértők több mint 500 ősi csontvázból származó mintát vizsgáltak, és hat egyénből sikerült rekonstruálni a pestisbaktérium teljes genomját.

A hat különböző minta Oroszország, Németország, Magyarország, Litvánia, Észtország és Horvátország területéről, illetve a késő neolitikus és a bronzkor közötti időszakból származik.

"Az oroszországi és a horvátországi minta a valaha publikált legrégebbi pestises minták közé tartozik. Azonos korból eredeztethetők, mint egy korábban bemutatott, a szibériai Altaj régiójából származó minta" - idézi Alexander Herbiget, a jénai Max Planck Intézet munkatársát a BBC.

A Yersinia pestis, a pestist okozó baktérium több történelmi jelentőségű járványért, például a 14. században pusztító híres Fekete Halálért felelős, amely becslések szerint Európa populációjának mintegy 30-60 százalékát megölte.

Az ősi DNS elemzéséből kiderült, hogy az újkőkori és a bronzkori pestisgenom közeli rokonságban áll egymással. Ez meglepő, mivel a minták kiterjedt földrajzi régiókból származnak.

"Ebből arra lehet következtetni, hogy a pestis ez idő alatt vagy többször érkezett ugyanarról a helyről, vagy megérkezett a kőkorszakban, és ott is maradt" - mondta Aida Andrades Valtuena jénai kutató. Annak tisztázására, hogy melyik forgatókönyv a legvalószínűbb, a kutatók régészeti és az ősi emberi DNS elemzéséből származó nyomokat kerestek.

Mintegy 4800 évvel ezelőtt nagy tömegben érkeztek Európába emberek a mai Oroszország és Ukrajna területéről, az eurázsiai sztyeppéről. Ezeknek az embereknek a genomjában megtalálható egy megkülönböztető - a szibériai és az amerikai őslakosokra is jellemző - genetikai összetevő, amely a késő újkőkor előtt nem volt jelen Európában.

A pestis legkorábbi jeleinek megjelenése Európában egybeesik a "sztyeppei ág" megjelenésével az európaiakban.

Herbig szerint ez alátámasztja azt az elméletet, hogy a Yersinia pestis valószínűleg a sztyeppéről érkezett 4800 éve. Elemzések szerint a pestisbaktérium fertőzésért felelős genomjai ekkoriban változtak. De további kutatásokra van szükség annak megállapítására, ezek a változások miként hatottak a kór súlyosságára.

Ugyanakkor az is lehetséges, hogy már a korai Yersinia pestis baktérium is képes volt nagy kiterjedésű járvány okozására. Lehet, hogy a sztyeppén élő emberek egy járvány elől menekülve indultak útnak, de a klímaváltozásnak a régióban gyakorolt hatásai is szerepet játszhattak ebben.

A betegség hatással lehetett az európai népesség mélyreható genetikai változásaira, melyek ebben a korban megfigyelhetőek. Néhány régióban a sztyeppe népe felváltotta a korábbi neolitikumi lakosokat.

"Elképzelhető, hogy az európai populáció egy részének, vagy a sztyeppei népnek más szintű volt az immunitása" - mondta Johannes Krause, a Max Planck Intézet szakértője.


Forrás: MTI
MTI 2017. november 23., csütörtök 12:11

Kulcsszavak

MTI, Yersinia pestis, történelem, Európa

Kapcsolódó anyagok

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább