hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről



| |
 

A Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányuk szerint a halálos baktérium a keletről bevándorló emberekkel érkezett Európába. A szakértők több mint 500 ősi csontvázból származó mintát vizsgáltak, és hat egyénből sikerült rekonstruálni a pestisbaktérium teljes genomját.

A hat különböző minta Oroszország, Németország, Magyarország, Litvánia, Észtország és Horvátország területéről, illetve a késő neolitikus és a bronzkor közötti időszakból származik.

"Az oroszországi és a horvátországi minta a valaha publikált legrégebbi pestises minták közé tartozik. Azonos korból eredeztethetők, mint egy korábban bemutatott, a szibériai Altaj régiójából származó minta" - idézi Alexander Herbiget, a jénai Max Planck Intézet munkatársát a BBC.

A Yersinia pestis, a pestist okozó baktérium több történelmi jelentőségű járványért, például a 14. században pusztító híres Fekete Halálért felelős, amely becslések szerint Európa populációjának mintegy 30-60 százalékát megölte.

Az ősi DNS elemzéséből kiderült, hogy az újkőkori és a bronzkori pestisgenom közeli rokonságban áll egymással. Ez meglepő, mivel a minták kiterjedt földrajzi régiókból származnak.

"Ebből arra lehet következtetni, hogy a pestis ez idő alatt vagy többször érkezett ugyanarról a helyről, vagy megérkezett a kőkorszakban, és ott is maradt" - mondta Aida Andrades Valtuena jénai kutató. Annak tisztázására, hogy melyik forgatókönyv a legvalószínűbb, a kutatók régészeti és az ősi emberi DNS elemzéséből származó nyomokat kerestek.

Mintegy 4800 évvel ezelőtt nagy tömegben érkeztek Európába emberek a mai Oroszország és Ukrajna területéről, az eurázsiai sztyeppéről. Ezeknek az embereknek a genomjában megtalálható egy megkülönböztető - a szibériai és az amerikai őslakosokra is jellemző - genetikai összetevő, amely a késő újkőkor előtt nem volt jelen Európában.

A pestis legkorábbi jeleinek megjelenése Európában egybeesik a "sztyeppei ág" megjelenésével az európaiakban.

Herbig szerint ez alátámasztja azt az elméletet, hogy a Yersinia pestis valószínűleg a sztyeppéről érkezett 4800 éve. Elemzések szerint a pestisbaktérium fertőzésért felelős genomjai ekkoriban változtak. De további kutatásokra van szükség annak megállapítására, ezek a változások miként hatottak a kór súlyosságára.

Ugyanakkor az is lehetséges, hogy már a korai Yersinia pestis baktérium is képes volt nagy kiterjedésű járvány okozására. Lehet, hogy a sztyeppén élő emberek egy járvány elől menekülve indultak útnak, de a klímaváltozásnak a régióban gyakorolt hatásai is szerepet játszhattak ebben.

A betegség hatással lehetett az európai népesség mélyreható genetikai változásaira, melyek ebben a korban megfigyelhetőek. Néhány régióban a sztyeppe népe felváltotta a korábbi neolitikumi lakosokat.

"Elképzelhető, hogy az európai populáció egy részének, vagy a sztyeppei népnek más szintű volt az immunitása" - mondta Johannes Krause, a Max Planck Intézet szakértője.


Forrás: MTI
MTI 2017. november 23., csütörtök 12:11

Kulcsszavak

MTI, Yersinia pestis, történelem, Európa

Kapcsolódó anyagok

Magyar származású tudósok szerepe az otoneurológia fejlődésében

Krónikus koronária szindróma

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


Láttasd a láthatatlant, hallasd a hallhatatlant!

Lehet-e teljes értékűen befogadhatóvá tenni egy színházi előadást a fogyatékkal élő emberek számára? Mit lehet átadni a színházi látványvilágból egy látássérült nézőnek, és hogyan érzékeltetheti a jeltolmács a darab szövegének stílusát a hallássérült látogatóknak? Akadálymentesítés az előadó-művészet területein II. - a témában október 14-én második konferenciáját tartja a Pesti Magyar Színház a Fehér Bot Nemzetközi Világnapja alkalmából.

Tovább


Elhunyt Kovács László orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Életének 80. évében, szeptember 29-én elhunyt Kovács László akadémikus, a sejtfiziológia és elektrofiziológia kiemelkedő kutatója - közölte az MTA.

Tovább