A JAMA-ban közölték az egyik legelső véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatot, amelyben a daganatos betegeken végzett palliatív beavatkozások hatását mérték. A palliatív ellátás beváltotta a hozzá fűzött reményeket: klinikailag jelentős mértékben javította a betegek életminőségét és a hangulatukat, bár az alapbetegség tüneteit nem befolyásolta. A palliatív ellátás elsődleges célja a betegek és családtagjaik életminőségének az optimalizálása. A palliatív ellátásra vonatkozó klinikai gyakorlati irányelvekben is az életminőség kérdéseire összpontosítanak, beleértve a szenvedés enyhítését, az orvosi döntéshozatal segítését és a gyászoláshoz nyújtott tanácsadást. Kevés adat igazolja azonban az irányelvek alkalmazásának kedvező hatásait. Most amerikai szerzők vizsgálták a palliatív ellátás hatásait az onkológiai kezelésben, 322, újonnan diagnosztizált, előrehaladott, rosszindulatú daganatban szenvedő beteg esetében. A betegek egyik csoportja véletlen besorolás szerint csak szokásos ellátást kapott, a másik csoport ezen kívül a Project ENABLE (Educate, Nurture, Advise, Before Life Ends) alapján kidolgozott palliatív kezelésben is részesült. A palliatív ellátásban részesülő betegek tanácsokat és támogatást kaptak telefonon speciálisan képzett ápolóktól, négy hétig hetente, aztán pedig havonta. A szokásos ellátásban részesült csoportban nem került sor ilyen segítő telefonbeszélgetésekre, azonban a betegek igénybe vehettek minden rendelkezésre álló onkológiai és támogató szolgálatot, köztük egy interdiszciplináris palliatív ápolási munkacsoport szolgáltatásait is. A palliatív ellátásban részesült betegek csoportjában magasabbnak találták az életminőség-pontszámot, és a betegek kisebb valószínűséggel szenvedtek depresszióban, mint a csak a szokásos ellátásban részesülők. A csoportok között nem különbözött szignifikánsan a tünetek súlyossága, a túlélés és az egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele (a kórházban, illetve az intenzív osztályon töltött napok száma, a sürgősségi osztály felkeresése és a daganatellenes kezelés). Az úttörő vizsgálat eredményei szerint az életminőség és a hangulat a palliatív intervenciók hatására nemcsak statisztikailag szignifikánsan, hanem valószínűleg klinikailag is jelentős mértékben javult, ugyanis az életminőség mérőszámai a csoportok között több mint egy standard hibányi mértékben különböztek. A palliatív ellátás egyik legfontosabb célja a tünetek enyhítése, de akárcsak a korábbi vizsgálatok többségében, ebben a vizsgálatban is úgy tűnt, hogy ezt a célt nem sikerült elérni. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a betegek a vizsgálat kezdetekor sem szenvedtek nagyon súlyos tünetektől, tehát a betegek a tünetek kezelése tekintetében megfelelő terápiában részesültek a vizsgálat keretein kívül is. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: JAMA 2009 Aug 19; 302:741. Kapcsolódó anyagok: Kezelés az élet végén. LAM 2003;13(5)