Tisztelt Kollégák! - A Figyelő 2016;1
NAGY György
2016. OKTÓBER 11.
NAGY György
2016. OKTÓBER 11.
Szöveg nagyítása:
A gyulladásos reumatológiai kórképekben a betegeink életkilátásait és élet mi nőségét jórészt a cardiovascularis (CV) rizikó határozza meg. A bővülő terápiás fegyvertár birtokában egyre több kísérletes és klinikai kutatás irányul a szisztémás autoimmun betegségek és a CV kórképek sokrétű kapcsolatának vizsgálatára, továbbá szakmai ajánlások is segítik a napi klinikai döntéshozatalt. A Figyelő jelen számának első két közleménye a CV rizikót mutatja be reumatológiai kórképekben, a patomechanizmustól a napi klinikai gyakorlatig számos szempontot sorra véve. Szekanecz Zoltán professzor úr írásában bemutatja a CV rizikót a reumatológus szemszögéből. Olvashatunk a közleményben a leg főbb CV rizikótényezőkről, a CV rizikó meghatározásának módjairól, a prevencióról és az EULAR-ajánlásokról. Kerekes György egyetemi adjunktus úr közleményének a témája szintén a reumatológiai betegségek és a CV rizikó más megközelítésből: a kardiológus szemszögéből. A cikkben olvashatunk a gyulladás érrendszerre kifejtett hatásairól, CV rizikófaktorokról és a CV mortalitási adatok változásának okairól, a ritka reumatológiai betegségek kardiológiai manifesztációiról, az echokardiográfia mint szűrővizsgálat jelentőségéről és a megelőzés lehetőségeiről. A két közlemény gyakorlati szempontokban is bővelkedő áttekintése mai ismereteinknek a CV rizikó és a reumatológiai betegségek témában.
A spondylarthritisek (SpA) patogeneziséről alapvető fontosságú, a gyógyszeres kezelés új irányait is meghatározó, érdekes kutatási eredmények láttak nap világot az elmúlt években. Kovács László egyetemi docens úr közleményében részletesen bemutatja a legújabb kutatásokat. Olvashatunk az IL-23, a Th -17 sej tek, a HLA-B27 patogenetikai szerepéről, az enthesitiskoncepció fejlő dé sé ről, újabb bizonyítékairól, a csontképződésről és a mechanotranszdukció szerepéről. A közlemény bemutatja a bélrendszerben zajló gyulladás szerepét az SpA kialakulásában.A cikkben bemutatott patogenetikai láncolat újabban feltárt elemei jelentősen gyarapítják az SpA patogeneziséről rendelkezésre álló ismereteinket.
Ma már jól ismert, hogy a CV betegségek és számos rosszindulatú daganatos betegség mellett a rheumatoid arthritis (RA) patogenezisében is meghatározó szerepet játszik a dohányzás. Kiss Emese professzor asszony cikkében áttekinti a dohányzás szerepét RA-ban. Rámutat a tüdőben zajló patogenetikai folyamatoknak a tolerancia áttörésében betöltött szerepére, a dohányzás és a citrullinált proteinek ellen termelődő antitestek kapcsolatára, illetve a parodontitis és az RA összefüggéseire. A közlemény számos klinikai és kísérletes kutatás alapján hangsúlyozza a dohányzás kerülésének fontosságát. Lányi Éva főorvos asszony írásában az ACR- és az EULAR-ajánlások alapján bemutatja a legfontosabb új irányvonalakat az RA kezelésében. Margitháziné Szabó Emese közleményében az adherencia jelentőségét tárgyalja a reumatológiai betegek ellátásában.
Reméljük, hogy A Figyelőnek ez a száma is elnyeri érdeklődésüket.
Szívélyes üdvözlettel:
Dr. med. habil. Nagy György
egyetemi docens
főszerkesztő
ENR-2016-08-02, lezárva: 2016. augusztus 22.
Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.
1123 Budapest, Alkotás u 53. MOM Park, A épület /Tel: 4883700/
www.pfizer.hu
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
A rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek esetében már az 1950-es években leírták az érelmeszesedésre való fokozott hajlamot és az ehhez társuló magas szív- és érrendszeri halálozást. Miközben az átlagpopuláció halálozási adatai az utóbbi fél évszázadban jelentősen javultak, az RA-ban mért cardiovascularis (CV) mortalitási mutatók érdemben nem változtak.
Az acetilszalicilsavval végzett kezelés 32%-kal képes csökkenteni az első szívroham kockázatát és 15%-kal a szívroham, stroke és vascularis eredetű halál kombinált kockázatát.
A psoriasis bőrtünetei szemmel láthatóak, emiatt nagyon jelentősek a betegség pszichés vonzatai. Az utóbbi években számos tanulmány eredménye bizonyította, hogy az életminőség-csökkenés mértéke eléri a súlyos szívbetegségben, cukorbetegségben vagy egyéb krónikus betegségben szenvedők életminőség-romlását.
A ketontestek cardiovascularis hatásai túlmutatnak az energetikán: vasodilatatorok, gyulladásgátló, vérnyomás- és testsúlycsökkentő hatással bírnak.
Egészségpolitika
Évente szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben Magyarországon. Egyre több a fiatal és a női érintett. Igen gyakran első tünet a szívinfarktus, a stroke, így „derült égből villámcsapásként” élik meg az érintettek és a hozzátartozók a betegség súlyos stádiumának kialakultát, pedig az atheroscleroticus folyamat jelenléte előre jelezhető, az irreverzibilis károsodás sok esetben megelőzhető lenne. Mit lehetne tenni, hol lehetne beavatkozni, van-e létjogosultsága népegészségügyi szűrőprogramnak ezen a területen is? Kósa István egyetemi docenssel, a Szegedi Tudományegyetem Preventív Medicina Tanszékének vezetőjével, a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság leendő elnöke fejtette ki véleményét.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás