hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Pancsi-pancsi vizecske


Pancsi-pancsi vizecske

| |
 

A kutyafürdetés mindig nagy kaland nálunk. Mikor már nem bírom tovább a bűzt, leakasztom a fürdőszobafalról a kiskádat – és Tóbiás azonnal eltűnik, mint az árnyék. Régen sokat viccelődtünk ezen. Többször megemlítettük előtte, hogy na, ideje volna már MEGFÜRDETNI ezt a kutyát! Ilyenkor kikerekedett a szeme, és már láttuk is, hogy sürgős dolga akadt, az ágy alatt…

Tóbi ritkán fürdik, mert az számára igen nagy lelki megterheléssel jár. Amikor bekövetkezik az elkerülhetetlen, készen van a vizecske, és már levadásztam szegényt, mert védelemért a pad alá bújik, de mégis előhúzom a nyakörvénél fogva, –és elmondom még versikét is, amit költöttem: „pancsi-pancsi vizecske, megfürdik a kiskecske” – és a hónom alá kapom,.ez a bátor vaddisznóvadász és utcai harcos remeg mint a kocsonya. A száját nyalogatja és érzem, döbögő szíve a bordáit veri szegénynek. Kisvártatva már ott áll megtörten, letapadt szőrrel, hirtelen lesoványodva, bajusz, szemöldök és szakáll nélkül a vízben. Egy hegyes orrú idegen...

De Mimike szeret fürdeni. Ez nem nagy újdonság. Mimike mindent szeret. Az élet szerelmese! És mindenkit. Az utcán lesunyt fejjel vadászik az öregasszonyokra. Elejbük járul nagy alázatos sündörgéssel, farokcsóválással: tiszteletem drága szép gazdasszonykám, hát hogy szolgál a kedves egészsége? És mit viszünk a gurulós szatyorban? Netalántán májacskát? Milyen finom is lehet az! Nem ettem már…. Órák óta.
Amikor lehajolnak hozzá, Mimike felugrik, szinte lefejeli áldozatát. De csak odanyalint az arcba. Kicsit orron kapja őket. Úgy kell elkapni néha szegényeket, és akkor teljes műfogsorral nevetnek. Megnevetteti őket, a kis öregeket. Mert ilyen nagy huncut a Mimike.

És még fürdeni is szeret. Amikor Tóbiás kiront a fürdőszobából, megalázottan rázza le magáról a törülközőt, törli magát bármibe, ami csak akad (és tudom, hogy az elkövetkezendő napokban nem fog szóba állni velem), Mimike érdeklődve figyeli a fejleményeket. Beszimatol a fürdőszobába, hát itt meg mi történt? Vallatja nyuszit, de az csak prüszköl rá. Akkor közelebb jön, és még közelebb, szinte önként beleül kövér fenekével a kádba. Ott vigyorog rám. Na, én megyek – mondja egy másodperc múlva, mert hamar megunja a mókát. Hohó – kapom el a grabancát. Előbb szappanozás, utána öblítés. De ehhez már nincs kedve, elkezd tombolni. Úgy kell lefogni, mint a vágandó disznót, Mimike némán küzd. Megyek, megyek, elmentem – ugrál, és a csatában majdnem kinyomom a szemét, bosszúsan utána spriccelek a zuhannyal, nyuszi is elázik szegény, pedig ő igazán habos fehér tiszta, pihe-puha bundácskát visel. Csak kucorog ilyenkor csapzottan a klotyó mögött. Mimike pedig egész héten vakarózik. Csípi a bőrét a sampon.

Nagy Zsuzsanna


Kapcsolódó anyagok

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


Pancsi-pancsi vizecske