TARTALOM

 VISSZA

 


Gyurikám, jól fog állni neked ez a kis smukk



| |
 




Egy budapesti óvóhelyen született 1943. december 22-én. Ez a dátum jelentős maradt számára, "Joszip és Jézus közötti" születésnapját rendszeresen versbe szedte. Másfél éves volt, amikor hivatalnok édesapját elvesztette, ettől kezdve az irodalom iránt fogékony könyvelő édesanyja nevelte. Olvasmányélményei hatására igen korán elhatározta, hogy költő lesz, tízéves korában írt zsengéi a napi aktualitásokhoz - Sztálin halálához, a gyapotszedéshez - kapcsolódtak.

Középiskolai tanulmányait a Toldi Gimnáziumban végezte, érettségi után önmagát keresve - mivel vonzotta az orvosi pálya - dolgozott munkaterápiás elmegyógyintézetben, volt raktári segédmunkás egy könyvkiadónál, végül korrektor egy minisztériumi műszaki-dokumentációs osztályon. Első verseit az Élet és Irodalom, majd a Kortárs folyóirat közölte, de úgy érezte, hogy nem megy neki az írás, ezért húszévesen elhallgatott. 1966-tól az ELTE magyar-filozófia szakán tanult, 1971-ben szerzett oklevelet, ezután újságíróként dolgozott.

Visszaemlékezése szerint 1968-ra sikerült "leszámolnia" az egyre nyomasztóbbá váló József Attila-hatással, és saját hangjára rátalálva újra írni kezdett. 1971-ben jelent meg első, nagy sikert aratott kötete a Magyarázatok M. számára, amelyben az 1968 és 1970 között írt verseit gyűjtötte egybe. A kritika szerint a kötetben megnyilvánuló negatívumok - tragikus pátosz, dezillúzió, az elvont radikalizmus kudarca - mellett benne van a humor, a groteszkre való hajlam is. 1974-ben jelent meg újabb kötete, a Körülírt zuhanás költeményeiben az első kötet hosszúverseihez képest a rövid állapotképek vannak túlsúlyban. 1974-től szellemi szabadfoglalkozású volt, időnként alkalmi munkákat vállalt, vagy fordított, hogy pénzhez jusson.

hetvenes évek második felétől részt vett különböző ellenzéki megmozdulásokban, 1979-ben egyik szervezője volt a Charta 77 vezetőinek bebörtönzése ellen indított aláírási akciónak.

Emiatt elvesztette a korábban megítélt Móricz-ösztöndíjat, amelynek összegét barátai összeadták számára. 1981-ben az akkor meginduló Beszélő egyik szerkesztője lett, ugyanebben az évben, már szamizdatban jelent meg az Örök hétfő című kötete. Ettől kezdve a rendszerváltásig versei csak külföldön és szamizdatban jelenhettek meg. 1989 után "jelző nélküli liberálisként" a történelmi változások költői tényrögzítője, kommentátora és a Holmi című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt.
Rövid ideig a Szabad Demokraták Szövetségének is tagja volt, 1994-ben azonban kilépett a pártból.

Számos más rangos irodalmi elismerés mellett 1990-ben József Attila-, 1996-ban Kossuth-díjat kapott, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök ezekkel a szavakkal adott át neki: "Gyurikám, jól fog állni neked ez a kis smukk." A díj ugyanakkor kiváltotta a jobboldali ellenzék egy részének haragját: Torgyán József kisgazda frakcióvezető parlamenti felszólalásában "nemzet- és vallásgyalázónak" minősítette Petri és Esterházy műveit.

Alkotói pályájának utolsó állomásaként 1999-ben jelent meg az Amíg lehet című kötete, benne költői hitvallásával: "A versen kívül nincsen életem: a vers vagyok." A kilencvenes évek végén az ételt-italt, cigarettát soha meg nem vető költőnél rákot diagnosztizáltak.

A betegségnek a gondos és rendszeres orvosi kezelések sem tudták útját állni. Petri György 2000. július 16-án halt meg. Végakaratának megfelelően a dunaalmási temetőben lelt örök nyugalomra, harmadik felesége, a verseiben Mayaként emlegetett Nagy Mária mellé temették.


Kapcsolódó anyagok

Filmet varázsolni az életből

A nyári forróság vonzza a kórokozókat

Szeniortorna - Idősebbek is elkezdhetik

Indulnak az idei MESZK-pályázatok!

Robotoké a jövő a szívsebészetben is

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Gyurikám, jól fog állni neked ez a kis smukk