TARTALOM

 VISSZA

 


A Legyek Ura mint átirat


A Legyek Ura mint átirat

| |
 

Golding munkássága, gondolatisága a misztériumjátékokéhoz hasonlítható: a jó és a gonosz ádáz küzdelmét jeleníti meg könyveiben.
Költői stílusával ő az angol széppróza megújítója. Leghíresebb műve, a Legyek Ura (angolul: Lord of the Flies) 1954-ben jelent meg, magyarul Déry Tibor fordításában1963-ban jelent meg először.

A könyvből Peter Brook rendezett világsikerű filmet. 1953-ban, háborús hisztéria hangulatában készült, amikor a világ valóban közel állt a harmadik világháborúhoz, egy esetleges atomháborúhoz.

A könyv a jó és rossz világszínpadra kiterjedő misztériumjátékával a korábbi Golding-regények gondolatiságának továbbfogalmazása.
A Legyek Urának cselekménye felfogható úgy is, mint az emberiség történetének megismétlése, kicsinyített mása, a paradicsomi állapottól, a felfedezések és honfoglalások korától a civilizáció kiépülésén át a pusztulás, a civilizáció lerombolásának koráig. A regény a huszadik század történetének átirataként is olvasható.

Goldin emberi nagyságának, erkölcsi tisztaságának kikovácsolója a hogy meghatározó élmény, a második világháború volt. A Brit Királyi Haditengerészet tagjaként részt vett Németország leghatalmasabb csatahajójának, a Bismarcknak az elsüllyesztésében. A normandiai partraszállásban egy, a partot tűz alá vonó hajó kapitányaként vett részt, valamint egy tengeri akcióban. A háború végén visszatért a tanításhoz és az íráshoz.

Golding a továbbiakban gyors egymásutánban jelentette meg regényeit, melyeknek tárgyát erkölcsi dilemmák alkották.

Könyvei: az utódok (1955), Ripacs Martin (1956), A vétkes visszanéz (1959) és A torony (1964). 1979-ben új regénnyel, a Látható sötétséggel jelentkezett. 1984-ben jelent meg a Papíremberek című regénye, melyben az irodalmi életet jeleníti meg nagy öniróniával.
1983-ban kapta regényeiért a Nobel-díjat, melyekben a mítosz és valóság küzd az erkölcsi létezésért az emberi lét alapjaiba ékelődve.
Falmouth-ban halt meg 1993. június 19-én.

NZS

Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


A Legyek Ura mint átirat