hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A Legyek Ura mint átirat


A Legyek Ura mint átirat

| |
 

Golding munkássága, gondolatisága a misztériumjátékokéhoz hasonlítható: a jó és a gonosz ádáz küzdelmét jeleníti meg könyveiben.
Költői stílusával ő az angol széppróza megújítója. Leghíresebb műve, a Legyek Ura (angolul: Lord of the Flies) 1954-ben jelent meg, magyarul Déry Tibor fordításában1963-ban jelent meg először.

A könyvből Peter Brook rendezett világsikerű filmet. 1953-ban, háborús hisztéria hangulatában készült, amikor a világ valóban közel állt a harmadik világháborúhoz, egy esetleges atomháborúhoz.

A könyv a jó és rossz világszínpadra kiterjedő misztériumjátékával a korábbi Golding-regények gondolatiságának továbbfogalmazása.
A Legyek Urának cselekménye felfogható úgy is, mint az emberiség történetének megismétlése, kicsinyített mása, a paradicsomi állapottól, a felfedezések és honfoglalások korától a civilizáció kiépülésén át a pusztulás, a civilizáció lerombolásának koráig. A regény a huszadik század történetének átirataként is olvasható.

Goldin emberi nagyságának, erkölcsi tisztaságának kikovácsolója a hogy meghatározó élmény, a második világháború volt. A Brit Királyi Haditengerészet tagjaként részt vett Németország leghatalmasabb csatahajójának, a Bismarcknak az elsüllyesztésében. A normandiai partraszállásban egy, a partot tűz alá vonó hajó kapitányaként vett részt, valamint egy tengeri akcióban. A háború végén visszatért a tanításhoz és az íráshoz.

Golding a továbbiakban gyors egymásutánban jelentette meg regényeit, melyeknek tárgyát erkölcsi dilemmák alkották.

Könyvei: az utódok (1955), Ripacs Martin (1956), A vétkes visszanéz (1959) és A torony (1964). 1979-ben új regénnyel, a Látható sötétséggel jelentkezett. 1984-ben jelent meg a Papíremberek című regénye, melyben az irodalmi életet jeleníti meg nagy öniróniával.
1983-ban kapta regényeiért a Nobel-díjat, melyekben a mítosz és valóság küzd az erkölcsi létezésért az emberi lét alapjaiba ékelődve.
Falmouth-ban halt meg 1993. június 19-én.

NZS

Kapcsolódó anyagok

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A csók története

A kifutó veszélyei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Tovább


What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


A Legyek Ura mint átirat