hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mamutfenyő-ágfraktálok


Mamutfenyő-ágfraktálok

| |
 

Az ENSZ a 2010-es évet a Biológiai Sokféleség Világévének nyilvánította. A biológiai sokféleség (biodiverzitás) a földi élet sokszínűségét jelenti, ami a sok milliárd éve zajló evolúció által formált természetes folyamatok gyümölcse. A földi élet változatos megjelenési formái a fajok sokszínűsége, az egyes fajokon belüli genetikai sokféleség, valamint a Földön fellelhető élőhelyek változatossága. Idén ismét refletkorfénybe kerül több veszélyeztett faj, köztük az örökzöld mamutfenyő.

A Kalifornia északi partvidékén elterülő erdőkben található a világ legmagasabb (akár 115 méteresre megnövő) élőlénye, az örökzöld mamutfenyő (Sequoia sempervirens) . Bár a mamutfenyő-erdőkben található legidősebb példányok koráról nincs pontos információnk, a legöregebbeket korát 2500 év körülire becsülik, sőt akad köztük egy 5000 éves is.

Stephen C. Sillett és Marie Antoine a világ vezető mamutfenyő-szakértői. Kutatásaik megkezdésekor az első meglepetés a reiterációs ágrendszer volt. A mamutfenyő ágrendszere egészen különleges: a törzsből nyíló oldalágakon újabb „törzsek” nőnek. A fákon egy különleges, háromdimeziós törzs-fraktálrendszer alakul ki, ez a legidősebb fákon akár hétszintű is lehet. Az új törzsek gyakran ágat eresztenek vissza a főtörzsbe, ezzel erősítik az ágrendszert. Ha a fa valamelyik része korhadni kezd, léggyökerek nőnek arra a területre, amelyek kiszívják a hasznosítható anyagokat, mielőtt a korhadó rész végképp elpusztul.

Az 1970-1990 évek között zajló intenzív fakitermelés hatására a mamutfenyők 96%-a eltűnt a föld színéről, ám a maradék 4% továbbira is értintetlenül áll és kitűnően kutatható.



A mamutfenyők ágai közt egész magasan akár egy méter mély földlabdák is felfedezhetőek, amelyek számos fajnak adnak otthont. Egyelőre megmagyarázhatatlan módon a kutatók találtak ilyen földlabdákban a Copepoda-nemzetségbe tartozó apró rákokat is, amelyeket korábban csak óceánokban találtak.

Veszélyek is leselkednek erre a csodálatos élővilágra. A globális klímaváltozás és környezetszennyezés mellett egy invazív toboztetűfaj (Adelges tsugae) támadta meg a fákat, amely ellen nem tud védekezni. E tényezők együttes hatására a kaliforniai partvidék keleti részén a fák jelentős része már kipusztult.

További kutatások a fák felső részén található, egyre gazdagodó élővilágot vizsgálják. Richard Preston előadásában a korallzátonyok élővilágához hasonlította, amely még sok meglepetést tartogathat a kutatók számára.

eLitMed.hu - Brys Zoltán

Forrás:

Trunk reiteration promotes epiphytes and water storage in an old-growth redwood forest canopy - Ecology Monographs - Volume 77, Issue 3

KVVM

TED Talks - Richard Preston on the giant trees



Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP)...

Tovább


Európa alkalmazkodóképességéről tanácskoznak az Akadémián

Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.

Tovább


Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése.

Tovább


Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Tovább


Mamutfenyő-ágfraktálok