hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Újabb egészségügyi saláta a Parlament asztalán


Újabb egészségügyi saláta a Parlament asztalán

| |
 

Bár az egészségügyi bizottság nagy többséggel támogatta azt a szombaton a Parlament elé beterjesztett törvénymódosítási javaslatot, amely 150 paragrafust szabna át az ágazatot érintően, az ellenzék aggályait fogalmazta meg a salátatörvénnyel kapcsolatban. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának keddi, maratoni ülésén Kovács Tibor (MSZP) egyenesen azzal vádolta a kormányt, hogy a rövidre szabott határidőkkel hátráltatja a szakmai munkát.

Legalábbis ez tűnt ki a képviselő napirend előtti felszólalásából, amelyben kérdésként fogalmazta meg, vajon a kormány „továbbra is mellőzni kívánja-e a parlamenti bizottságot?” Felvetését többek között azzal is alátámasztotta, hogy hiába nyújtják be az őszi ülésszak kezdete óta minden egyes bizottsági ülésre azt a javaslatukat, hogy a bizottság tárgyalja részletesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények államosításának, a struktúra átalakításának menetét, a kormánypárti többség rendre lesöpri kérésüket.

Az MSZP-s honatya a szakmai munka akadályozását látta abban is, hogy a kormány szombaton este terjesztette a Parlament elé a törvénymódosítási javaslatát, mindössze 48 órát hagyva a szakmai munkára. Kovács Tibor ezt az eljárást elképesztőnek és méltatlannak nevezte, ugyanakkor hozzátette azt is, a salátatörvény nem ad választ az egészségügy finanszírozási bajaira, ahogyan a rezidensek problémáira sem, akik immár nem is az államtitkársághoz, hanem egyenesen a miniszterelnök-helyetteshez fordulnak segítségért. A szocialista képviselő szerint ez azt bizonyítja, hogy immár a szakma bizalma is megrendült a szaktárcában.

Párttársához csatlakozott a kritikákban Garai István Levente is, aki szerint szintén aggályos az is, hogy 2013 január elsejével a kórházak után a rendelőintézeteket is állami gondoskodás alá kívánják vonni, úgy, hogy egyáltalán nem mérték fel, mi várható ennek következményeként, ahogyan a szocialisták azt is kifejtették, legalább 30 fekvőbeteg-ellátó bezárást vonja maga után a megindult strukturális átalakítás.

A szaktárcát az ülésen képviselő Cserháti Péter helyettes államtitkár mindezekre válaszul közölte, „ha nyugalom van az ágazatban, nem fontos, mennyire van súlya az államtitkárságnak, ennek mérlegelése mellékes”. Szerinte szó nincs 30 intézmény bezárásáról, ugyanakkor azt elismerte, hogy a salátatörvényben finanszírozási kérdések valóban nem szerepelnek, s azt is, a járóbeteg-ellátás valóban átalakul 2013-tól.

Hangsúlyozta a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szervező szerepét a kapacitásszabályozás tekintetében, a várható időpontokról szólva pedig elmondta, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) jövő év tavaszán már az új területi ellátási kötelezettség és kapacitáselosztás szerint szerződik az intézményekkel, amelyek így május 1-től az új rendszer szerint dotálják azok munkáját.

A salátatörvény jogi vonatkozásairól Szócska Miklós másik helyettese, Páva Hanna tájékoztatta az egészségügyi bizottság tagjait. A vásárlási szokások változása, az Interneten rendelhető termékek körének folyamatos bővülése indokolja azt a módosítást, amely szerint a jövőben az ÁNTSZ-nek az ily módon kínált kozmetikumokból, étrend kiegészítőkből is lehetősége lesz próbavásárlásra, ellenőrzés céljából.

Más módosítások az egészségügyi adatok kezelését szabályozzák újra, egy alkotmánybírósági döntésből eredően, míg a salátatörvény elfogadása esetén a jövőben már a fertőzéses megbetegedések gyanúját is jelenteni kell majd az ÁNTSZ felé. A törvénymódosítással megteremtik az E-recept alapjait, ahogyan a betegregiszter létrehozására is lehetőség lesz, amellyel a gyógyszeres terápiák és a gyógyászati segédeszközök hatékonysága válik ellenőrizhetővé.

A törvénymódosítás megnyitja a lehetőséget a korábban az ágazati államtitkár által már jelzett Térségi Egészségügyi Tanácsok felállítására, amelyben a helyi szakemberek és vezetők kapnak majd szerepet az irányításban, az új struktúra megfelelő működtetésének érdekében. A TET-ek a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) helyett alakulnak meg, ahogyan a tavasszal megszüntetett Nemzeti Egészségügyi Tanács bizonyos funkcióit a már jóval korábban beharangozott, ám azóta a feledés homályába merülő Nemzeti Betegfórum veheti át a törvény elfogadása után.

A tervek szerint a Fórum biztosítaná, hogy az egészségügyet felügyelő miniszter folyamatos kapcsolatban lehessen a társadalmi szervezetekkel, s a betegek oldaláról is érkezzenek javaslatok az ágazatot illetően, mintegy miniszteri tanácsadó funkciót biztosítva. Emellett érdekvédelmi feladatokat is ellátna az új grémium.

Az alapellátást érintő változásokról, első sorban a Praxiskezelő Alap létrehozásáról Beneda Attila, Szócska Miklós kabinetfőnöke számolt be. Hangsúlyozta, a szakmai szervezetekkel több egyeztetés is volt a törvénymódosítási javaslat benyújtását megelőzően. Elsődleges céljuk, hogy az év végéig tiszta helyzetet teremtsenek az alapellátásban, hiszen jelenleg azt sem tudni pontosan, hány praxisjog jelent valódi ellátást a háziorvosi rendszerben. Az átalakítás lépcsőit az alapellátási munkacsoporttal közösen készítik elő.

Manapság a praxis nem kell senkinek, a háziorvosi pálya öngyilkos pálya, ezért a fiatalok pláne nem fogják ezt választani – jegyezte meg Heintz Tamás (Fidesz). A praxisokat értékessé kellene tenni, hogy tisztességes munkával itt is lehessen keresni, ehhez azonban pénzt kell tenni a rendszerbe. Márpedig a praxis akkor válik értékké, ha a fiatal doktorok a külföldi munkavállalás helyett ezt választják.

Az ülésen jelenlévő Éger István a törvényjavaslat praxisrészével kapcsolatban elmondta, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) izgalommal és reménykedve várja a szakma a változásokat, a tervezet jó, kodifikációs munkán alapul. A jobbikos Gyenes Géza hozzászólásával egyetértve kifejtette, a praxiskezelési feladatokat leginkább a MOK tudná ellátni, hiszen országos hálózatának köszönhetően ügyfélbarát módon tudná kiszolgálni a kollégákat.

A bizottság a továbbiakban még öt napirendet tárgyalt, közöttük az önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot, valamint a költségvetési és egyéb törvényekhez érkező módosító javaslatokat. Az egészségügyi salátatörvény az egészségügyi bizottság ajánlásával kerül a Parlament elé, a kormánypárti többség a jobbikos képviselőkkel együtt támogatta, a két szocialista nem, és az LMP-s Szilágyi László tartózkodása mellett.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-11-09

Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Újabb egészségügyi saláta a Parlament asztalán