hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Számba vettek húsz kórházat



| |
 

A kórházi ellátás működtetésére fordított pénzeszközök felhasználását vizsgálták az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakemberei 2009 és 2012 I. féléve közötti időszakban húsz hazai fekvőbeteg ellátónál. A vizsgálat eredményeiről Böröcz Imre, a vizsgálat vezetője számolt be egy csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón, ahol az is kiderült, az utóbbi két év intézkedései jobb helyzetbe hozták a kórházakat. Az eseményen Domokos László, az ÁSZ elnöke több ízben is hangsúlyozta, a húsz intézményben folytatott vizsgálat tapasztalataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a teljes ágazatra nézve.

Csatlakozott az elnök véleményéhez Böröcz Imre is, aki azt hangsúlyozta, esettanulmányok készültek, a teljes ellátórendszert érintő felméréshez jóval nagyobb számú vizsgálatot kellett volna lefolytatni. A húsz intézmény között városi és megyei kórházak is voltak, háromnegyedük költségvetési intézményi, negyedük pedig társasági formában működő ellátó volt.

Az ellenőrzött intézmények együttes ráfordításai 2009-ben 10,3 Mrd Ft-tal meghaladták az összes bevételüket. A pénzügyi egyensúly aztán a kormányváltást követően mind 2010-ben, mind pedig 2011-ben javult, a bevételek és ráfordítások különbözete a 2010-es 3,4 Mrd Ft-os hiányról 2011-ben 1,9 Mrd Ft-os többletre változott. Böröcz Imre előadása szerint a javulás első sorban a teljesítményarányos OEP támogatás növekedésének, a saját bevételek emelkedésének, valamint az intézményi ráfordítások csökkentésének volt köszönhető.

A pozitív szaldót növelte a számvevők szerint a kórházak év végi konszolidációja is, azonban a pozitív intézkedések és a bővebb források sem voltak elegendőek ahhoz, hogy valamennyi intézménynél megteremtsék a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyát, és annak hosszú távú megőrzését. A pénzügyi egyensúly 2009-ben a vizsgált ellátók egyikénél sem állt fent, egy évvel később két intézmény már javított a kiadások és bevételek arányán, míg tavaly már csak tíz kórház esetében nem volt megfelelő az egyensúly.

Az ellenőrzött kórházak kötelezettségeinek több mint felét a szállítók felé fennálló tartozások adták, amelyet a konszolidációs támogatásból igyekeztek kiegyenlíteni. A lejárt határidejű szállítói tartozásaik 2009-ről 2011-re 8,4 Mrd Ft-ról 7,8 Mrd Ft-ra mérséklődtek, azonban 2012. év I. félévére azonban 8,1 Mrd Ft-ra nőttek. A vizsgálat megállapította, az egyszeri, év végén érkező támogatás csupán az adott év pénzügyi helyzetén javított, miközben a pénzügyi hiány okát és újratermelődését nem szüntette meg, így a likviditási problémák és a fizetési késedelmek fennmaradtak.

Folyamatosan növekedett az ellátók működését finanszírozó, döntően az OEP-től származó bevételek összege 2009-2011 között, ugyanakkor a szolgáltatások finanszírozása az inflációs hatást kiszűrve 6%-kal csökkent – áll a vizsgálatról szóló jelentésben.

Elbocsátással egyenlítettek

Az egyensúlyteremtő intézkedések közül első sorban létszámleépítéshez folyamodtak a menedzsmentek, az ellenőrzés ugyanis rámutatott, a vizsgált időszakban bérjellegű ráfordítások és a munkaadókat terhelő járulékok együttes összege csökkent. Egyidejűleg létszámstopot is bevezettek, így a hiányzó orvosi és szakdolgozói munkaerő pótlásának elmaradása a kórházak pénzügyi helyzetét ugyan javította, ugyanakkor az egészségügyi ellátásban kockázatot jelent.

Bár az intézmények igyekeztek további megtakarításokat elérni a gyógyszerbeszerzéseken, vagy az üzemeltetési költségeken, ez nem vezetett sikerre, mert kiadásaik ennek ellenére is növekedtek.

Nem finanszírozott amortizáció

Nincs pénz eszközpótlásra, erre az OEP-től kapott finanszírozásból nem telik, beruházásokra és felújításra a húsz kórház közül 2009-ben tizennyolcnál, 2010-ben tizenhatnál, míg 2011-ben egyiknél sem volt elegendő fedezet. Az ÁSZ megállapította, hogy a kórházak a fejlesztéseiket a működési bevételből, a működés biztonságának kockáztatásával igyekeznek megoldani, ugyanakkor nem végeztek az értékcsökkenésnek megfelelő eszközpótlást sem, ami Domonkos László szerint később csak sokkal nagyobb ráfordítással oldható meg.

Nem ismertek az egyes egészségügyi szolgáltatások tényleges ráfordításai, mivel azok önköltségét a kórházak a helyi ráfordításaiktól függetlenül, az átlagos költségigényességen és egységes díjtételen alapuló társadalombiztosítási finanszírozás összegével egyezően is figyelembe vehetik. Ezt az teszi lehetővé, hogy jogszabály alapján a kórházak mentesülhetnek az önköltség számítási szabályzat készítésének kötelezettsége, az önköltség megállapításának és alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése alól.

Ne kérjünk kevesebbet, mint amibe kerül!

A vizsgálat feltárásai alapján a Számvevőszék javaslatokat fogalmazott meg az emberi erőforrások minisztere felé. Balog Zoltánhoz címzett levelükben kérték, az egészségügyi ellátóknak is legyen kötelező önköltség számítási szabályzatot készíteniük, ennek hiányában ugyanis nem lehet tudni, melyik ellátás, szolgáltatás mennyibe kerül valójában. javasolták továbbá egy olyan fenntartói intézkedés elkészítését is, amely biztosítja a kórházak által nyújtott szolgáltatások önköltségének működési formától független, egységes és összevethető számítási módszer szerinti megállapítását.

Nem szabad kevesebbet kérni az adott szolgáltatásért, például az étkeztetésért, mint amennyibe az valójában kerül, s miért ne fizethetne valós árat az ellátásért, beavatkozásért az a külföldi beteg, aki hazánkban veszi igénybe az ellátást - mondta Domokos László, hangsúlyozva azt is, a közpénz védelme is ezt kívánja.

Az ÁSZ korábbi ellenőrzése során tett javaslata és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény felhatalmazása ellenére, elmaradt az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályok miniszteri meghatározása, amelynek pótlására most ismét javaslatot tettek.

„Nem mentjük fel a felelősség alól az intézményvezetőket, mert felelős jogi személyként abból a forrásból kell gazdálkodniuk, ami a rendelkezésükre áll” – mondta Domokos László. Így a vizsgálatot követően öt kórház vezetésének javasolták, hogy a pénzügyi egyensúly 2011. évi hiánya miatt mérjék fel a saját működési bevételeik növelésének és költségeik mérséklésének lehetőségeit, készítsenek intézkedési tervet a működési pénzügyi egyensúlyuk megteremtésére és annak megőrzésére, valamint ellenőrizzék annak végrehajtását.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-02-28

Az ellenőrzés során a számvevők az alább felsorolt intézményeknél azt értékelték, hogy miképpen, és milyen tényezők hatására változott a kórház pénzügyi helyzete, biztosított volt-e gazdálkodásában a pénzügyi egyensúly, megtörténtek-e az egyensúly megteremtésére, javítására irányuló belső intézkedések, hasznosultak-e a kórházi működésre vonatkozó korábbi ÁSZ ellenőrzések során tett javaslatok.

Az ellenőrzésben érintett egészségügyi intézmények: Mohács Városi Kórháza (Mohács), Semmelweis Ignác Oktató Kórház (Miskolc), Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (Budapest), Heim Pál Gyermekkórház (Budapest), Országos Idegtudományi Intézet (Budapest), Szent Imre Kórház (Budapest), Uzsoki utcai Kórház (Budapest), Bugyi István Kórház (Szentes), Szent Pantaleon Kórház (Dunaújváros), Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (Győr), Bugát Pál Kórház (Gyöngyös), Hetényi Géza Kórház (Szolnok), Szent Borbála Kórház (Tatabánya), Jávorszky Ödön Kórház (Vác), Szent Kozma és Damján Szakkórház (Visegrád), Kaposi Mór Oktató Kórház (Kaposvár), Marcali Városi Kórház (Marcali), Mátészalkai Kórház (Mátészalka), Markusovszky Kórház (Szombathely), Városi Kórház Keszthely (Keszthely).

Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.


Kulcsszavak

Állami Számvevőszék, kórházgazdálkodás, finanszírozás

Kapcsolódó anyagok

A neurológiai kórképek fizioterápiás ellátásának egészségbiztosítási vonatkozásai a járóbetegszakellátásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

BETA—a beteg, az orvos, a hivatal és a hatóság találkozója

Információk első kézből - egyedülálló kezdeményezés az a tudásbörze, ahol a betegszervezetek egy egész napot tölthettek az egészségügy meghatározó képviselőivel, döntéshozóival. Megismerhették az EESZT részleteit, a betegjogok védelmének alakulását, az orvos szervezetek nyitottságát, vagy az OGYEI betegszervezetekkel való együttműködésének fontosságáról. A BETA (Betegszervezetek Akadémiája), az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által létrehozott börze, szakmai támogatója az NBF (Nemzeti Betegfórum) és a BEMOSZ (Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége). A legfőbb célja, hogy könnyebbé és hatékonyabbá tegye az orvos-beteg kommunikációt.

Tovább


Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Bár a szakmának kerek két évet kellett várnia arra, hogy a 2015 júniusában elfogadott alapellátási törvényhez a főhatóság (legalább részben) elkészítse a végrehajtási rendeleteket, idén júniusra megszületett a kollegiális szakmai vezetői rendszer létrehozását elrendelő szabályozás.

Tovább


Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Valamennyi ellenzéki politikai párt most egy egészségpolitikai platformra került: közös vállalást írtak alá. Vagyis együtt határozták meg a betegellátás sarokköveit és azokat a lépéseket, amelyeket a rendszer újrarendezéséhez megtesznek, ha döntési helyzetbe kerülnek. Ez az első olyan alkalom, amikor a baloldali-szabadelvű ellenzék és a Jobbik közösen lép fel egy, Magyarország életét döntően befolyásoló szakpolitikai kérdésben

Tovább


Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán

Ma már évente több mint 500 sportoló átfogó ,,szívszűrését” végzik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, a női vízilabda válogatottat például évek óta nyomon követi az itteni orvos csapat. Már a legapróbb eltéréseket is kiszűrik, így megelőzhetik a tragédiákat, de a sportolók teljesítményének javításához is hozzá tudnak járulni, ha ismerik a szívük munkáját.

Tovább


Számba vettek húsz kórházat