TARTALOM

 VISSZA

 


Népegészségügy - újrahangolva?


Népegészségügy - újrahangolva?

| |
 

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Lényegében a népegészségügyben érintett valamennyi szereplő részt vett azon a találkozón, amit először szerveztek ebben a témában és ilyen meghívottakkal. A Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége, a Nemzeti Betegfórum valamint az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért felelős Államtitkársága, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelemért Felelős Államtitkársága és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is részt vett a „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel meghirdetett konferencián. A magyar népegészségügy fordulópont előtt áll. Végéhez közeledik az „Egészséges Magyarország 2014-2020”egészségügyi ágazati stratégia, ami a WHO Egészség 2020 célok által motivált megelőzési és egészségügyi stratégiai dokumentum. Jelenleg egy új népegészségügyi stratégiai megközelítés társadalmi vitája van folyamatban.

Kulcsfontosságú kérdés, hogy a magyar népegészségügy vonatkozásában a civil társadalom mennyire aktív, pozitív, cselekvő szerepet tud játszani, és miként tud hozzájárulni az új stratégiához. A civil szervezetek bevonásáról eddig még nem hangzott el pontos terv a kormányzati megszólalóktól, ahogyan még nem publikus az öt népegészségügyi prioritás (gyermekkori fejlesztés, kardiovaszkuláris megbetegedések, onkológiai megbetegedések, lelki egészség valamint mozgásszervi megbetegedések) mentén elkészült tervek sora sem. A találkozón abban ugyan mindenki egyetértett, hogy az ilyen programokkal kell és lehet lehetőséget adni az embereknek, hogy tegyenek az egészségükért, időben felismerjék, ha valamilyen betegségre utaló tünetük van és forduljanak orvoshoz. Abban azonban, hogy ezek eddig mennyiben valósultak meg és abba az érintettek képviselőinek mennyire volt szerepe, már megoszlottak a vélemények.

A Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége szerint a népegészségügyet érintő kérdésekbe a társadalmi szervezeteket eddig csak részlegesen és alkalmanként vonták be. Ugyan a jogszabály kimondja, hogy ők a kormány tanácsadói szerve, ennek ellenére egyelőre nem látszik, hogy a korábban felszámolt Nemzeti Egészségügyi Tanács, illetve a 2005-2006 táján meghirdetett szakmai egészségügyi stratégiák programtanácsaival mi is a helyzet. Koltai Tünde, a BEMOSZ elnöke szerint szükség van az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekre, hiszen hangsúlyos népegészségügyi feladatokat látnak el, jelentős szerepük van a magyar lakosság egészségtudatosságának, egészségértésének fejlesztésében. A civil oldalon felhalmozódott tudás legtöbbször nemzetközi és európai tapasztalatcserén alapuló jó gyakorlatokra támaszkodik, és tudományos bizonyítékokra épít. „Az egészségügyi ellátórendszereknek szakmai irányelvekre kell épülniük, amelyeket a betegszervezeteknek az orvosszakmai entitásokkal és az orvosi szakmai kollégiumokkal karöltve kell elkészíteniük, minden esetben az érintett betegek érdekeit és szempontjait is figyelembe véve. Az irányelvek kidolgozásában és véleményezésében, valamint a népegészségügyi vonatkozású társadalmi vitákban, amelyek az ellátórendszeren kívüli, egészségre kiható területeket is lefedik (például légszennyezés, adózás, vegyi anyagok, szociális kérdések, közlekedéspolitika, várostervezés), a Nemzeti Betegfórum képviselői 2013 óta vesznek részt”—mondta az elnök, aki egyelőre nem igen érzékeli, hogy előrelépés történt volna az érintettek bevonásával kapcsolatban.

Dr. Pogány Gábor, a BEMOSZ elnökségi tagja viszont úgy látja, hogy elindult valami, dr. Kásler Miklós kinevezése lendületet adott nemcsak a népegészségügynek, de az érdekképviseletek szerepének is. „Egyelőre kivárunk, de érzékelhető a változás”—fogalmazott Pogány Gábor. És hogyan látják a változást a szakma képviselői? Dr. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója azt ugyan elismerte, hogy külön kardiológiai program nincs, viszont a szív- és érrendszer betegségeinek igen, amely annak minden területével foglalkozik, de elsősorban azonban azt célozza, hogy ne is alakuljanak ki betegségek. Dr. Ficzere Andrea a Magyar Kórházszövetség elnöke, a népegészségügy ’végpontjaként’ belépők képviseletében hangsúlyozta, hogy örömmel fogadnak és partnerek minden ilyen programban, hiszen, ha jól működnek ezek, az azt jelenti, hogy komoly terhet vesznek le az intézmények ’válláról’, kevesebb lesz a kórházi beteg. Viszont fontosnak tartja, hogy ehhez meglegyenek a források is. Kell ugyanis a motiváció és az ellentételezés, ez ugyanis pluszmunkát jelent a rendszerben dolgozóknak, akik amúgy is túlterheltek. És talán ez az egyik sarokpontja még az újonnan megszavazott programnak is: nincsenek ugyanis források hozzárendelve. És, ha azt nézzük, hogy az egészségügyi kiadások 97 százaléka a betegek gyógyítására megy el és mindössze három a megelőzésre, talán nem is meglepő, hogy ez is nehézséget jelenthet a megvalósításban. Dr. Horváth Ildikó Egészségügyért felelős államtitkár viszont egy hozzárendelt pénzzel is felvértezett kisebb programot vázolt a résztvevőknek, amelyet három generációt célozva hirdettek meg, mondván: minden korosztály a maga idejében tehet a saját egészségéért. Az 5,4 milliárd forinttal felcímkézett program célja az alapellátás fejlesztése, amelyben a szív-és érrendszeri, a daganatos betegségek felismerésére fókuszálnak, illetve az egészségfejlesztésre, amelyhez idén júliustól már 130 praxisközösség kapcsolódik. Az államtitkár konkrét eredményeket mondott a novemberben indult vastagbélszűréssel kapcsolatban, amely során eddig 76 beteget szűrtek ki, illetve egy, a tüdőrák szűrésére kialakított pilotprogramról beszélt, amit a tervek szerint országosan kiterjesztenek majd.

„Elkészültek a nemzeti egészségprogramok, amelyek a keringési, a daganatos, a mozgásszervi, a gyermekkori betegségek, valamint a mentális zavarok megelőzését és kezelését szolgálják. A programokat összefésülik, kiegészítik, és így kialakul majd egy korszerű népegészségügyi program, amelynek a központi gondolata a megelőzés lesz. Az alapellátás megerősítése, az időbeni felismerés és a különböző területek összehangolása a cél. És az információáramlás, amelyben fontos szerepe van a betegszervezeteknek. Ők tudják ugyanis leginkább, mire is van szükség. A prevenció azért is kulcs fontosságú, mert ha a megelőzhető betegségeket el tudjuk kerülni, sokkal több emberi és anyagi forrás marad az olyan betegségekre, amelyeket sajnos nem tudunk kivédeni”—tette még hozzá az államtitkár.

De mi a helyzet az egyes szakmai stratégiákkal? A lelki egészség területe talán az, ahol a legtöbb szakmai anyagot tették már le a szakemberek, azután ezeket nem fogadták el. Most elkészült a legújabb stratégia, a Nemzeti Mentális Egészségügyi Program, amelynek részleteiről következő cikkünkben olvashatnak.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2019. 05. 08.


Kulcsszavak

népegészségügy, epidemológia, betegszervezetek, tárgyalás, kormány, minisztérium

Kapcsolódó anyagok

Nagy Anikó: „A csokor minden szálát növesztenénk”

Népegészségügy - újrahangolva?

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020-2030 (MÁESZ) eredményei 2010-2018, az első kilenc év

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

Magyarország tudásban és innovációban is a világ orvostudományának élvonalában van. Ezt szeretné erősíteni az a stratégiai megállapodás is, amit ma írt alá a Richter Gedeon Nyrt.-vel a Semmelweis Egyetem. Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, magyar gyógyszergyára és a hírű orvosi egyetem összefogását erősíti a most kötött megállapodás, amely elsődleges célja nemcsak a fiatalok motiválása, itthon tartása, de az is, hogy olyan kutatások indulhassanak, amelyet a nemrégiben törzskönyvezett skizofrénia gyógyszere már igazolt. Hogy a legmagasabb szintű tudás és az anyagi források találkozása nagyon komoly erő lehet.

Tovább


Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Tovább


Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

Tovább


Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Tovább