hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nem lettünk depressziósabbak


Nem lettünk depressziósabbak

| |
 

A másfél évvel ezelőtt elhunyt Kopp Mária nyomdokain haladva a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai hét év után folytatták az 1988-ban, 1995-ben, 2002-ben és 2006-ban végzett Hungarostudy néven futó reprezentatív, utánkövetéses kutatást, felmérve a magyarok lelki és egészségi állapotát. A kétezer fős mintán, idén tavasszal végzett tanulmány első összefoglalóját a Magyar lelkiállapot 2013 című kötetben jelentették meg, amelynek sajtóbemutatóját csütörtökön délután tartották a SE Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében.

Megint szembe kell néznünk azzal, milyen a magyarság lelkiállapota – mondta dr. Túry Ferenc, az intézet igazgatója, hozzátéve, hogy az egészségügyi tervezés alapjaként kell tekinteni a Hungarostudy megállapításaira, hiszen sok olyan szociális háttértényezőre derült fény, amely új szempontokat ad például a népegészségügyi program alakításában.


Gyerek helyett anyagi biztonság


Sok mindenben nem változott a „néplélek”. Ahogyan a hét évvel ezelőtti, úgy az idei kutatás is azt mutatja, hogy a magyarok továbbra is gyermek- és családszeretők, de bizalmatlanok is, magánügyüknek tartják, mit gondolnak minderről. Mint az dr. Győrffy Zsuzsa párválasztási szokások és gyermekvállalási stratégiákról szóló beszámolójából kiderült, a 18-35 év közötti fiatalok továbbra is gyerekcentrikusak, mindössze 1-2 százalékuk marad tudatosan gyermektelen.

Mindkét nem képviselői fontosnak tartja a házasságot, amelynek alapjaként a hűséget és a szerelmet jelölték meg a válaszadók, igaz, a férfiak szerint a stabil fundamentumhoz biztos jövedelem és lakás is kell. Míg hetven százalékuk szerint a gyermekvállaláshoz nem kell feltétlenül házasságot kötni, azt is sokan vallják, hogy a megromló kapcsolatból ki kell lépnie a feleknek, el kell válni.

Halogatás – ez a fogalom jellemzi leginkább a fiatalokat, ha a gyermekvállalásról kérdezik őket. A többség úgy gondolja, az első gyermek megszületése 26 év körül ideális, mégis, csupán a fiatalok 30 százalékának születik meg csemetéje, mielőtt betölti a harmincat. Bár többet terveznek, átlagosan 1,7 gyermek születik a családokban, az alacsonyabb végzettségűek több, a magasabb végzettségűek pedig kevesebb gyermeket vállalnak a tervezettnél. Míg az elsőszülött érkezése a jó párkapcsolaton, a további utódok vállalása az anyagi lehetőségektől függ, így a kutató megállapította: a munka mindent überel.


Életcél: külcsín és pénz


Az már Kopp Mária kutatásai igazolták, hogy valamennyi európai nép közül a magyarok a legszorongóbbak, és nehezen kezelik a stresszhelyzeteket, úgy tűnik, az eltelt hét évben ez csak rosszabb lett. Míg 2006-ban a megkérdezettek 18 százaléka számolt be arról, hogy folyamatosan, magas fokú stresszhelyzetet él meg a munkahelyén, addig ma a dolgozók 29 százaléka szorong a munkája miatt – számolt be az elmúlt évek változásairól dr. Susánszky Éva, a kötet szerkesztője. Hozzátette, míg korábban a felsőfokú iskolai végzettség védettséget jelentett a munkahelyi stressz ellen, mára a diploma nyújtotta oltalom megkopni látszik, és a munkaadóktól érkező támogatás is egyre kevesebb.

Erőteljes lelki szerepe van az egészségmegőrzésben a vallásnak, azonban egyre kevesebben hisznek. Míg hét éve a társadalom negyede, most harmada nyilatkozott akként, hogy nem hívő. Bár továbbra is fontos szerepet tölt be az életcélok és értékek között az egészség megőrzése, és az emberi kapcsolatok, a sikeres pénzügyek és a jó megjelenés előbbre kerültek a fontossági listán. Kiderült az is, az egészségi állapotot nem a forintban mért jövedelem, hanem a megélt anyagi helyzet határozza meg leginkább.

Mivel továbbra is nehezen birkózunk meg a negatív életeseményekkel, így továbbra is alátámasztható Kopp Mária korábbi megállapítása, hogy a korai halálozásokért leginkább a krónikus stresszállapot, illetve a depresszió okolható. Míg a 2002-2006 közötti időszakban a depressziós tünetek miatt kezelésre szoruló betegek száma 6 százalékkal nőtt, addig az elmúlt hét évben ez az arány nem változott.


Új elemek a felmérésben


A táplálkozás zavarainak felmérése, a partner általi bántalmazás, a párkapcsolatok, család és gyermekvállalás, a kötődési mintázatok feltérképezése új elemként jelent meg a Hungarostudyban. Míg korábban az elhízással kapcsolatos kérdések kerültek fókuszba, most az olyan „divatos” evészavarok is feltűntek a kérdőíven, mint az anorexia és a bulimia.

Túry Ferenc elmondta, az evészavarok nem túl nagy arányban jelentkeznek a társadalomban. Inkább átmeneti problémaként, első sorban a fiatal nők körében jellemzőek, s akkor sem szigorúan vett orvosi kórképként, inkább rövidebb ideig tartó koplalás, vagy hánytatás formájában. Sok új típusú táplálkozási zavarnak még szakirodalma sincs, így az egészséges ételfüggőség, az orthodexia, vagy a férfiak körében jellemző kóros testépítés, az izomdiszmorfia felmérésére az idei tanulmányban még nem volt lehetőség.

Partnerkapcsolatban élő nők és férfiak egyaránt beszámoltak arról, hogy társuk testileg, vagy lelkileg bántalmazza őket. Harminc százalékukat éri valamiféle agresszió az együttélés alatt, tíz százalékuk fizikai erőszak, három százalékuk pedig szexuális bántalmazás éri – ismertette az eredményeket Susánszky Éva.

A kötet amolyan előzetes adatelemzés, hiszen a teljes felmérés feldolgozása évekig is tarthat - mondták a kutatók. Az első összefoglalóban az egyes generációk érték-, attitűd-, viselkedés- és közérzet jellemzőit, a demográfiai, egészséggel, jólléttel összefüggő és pszichológiai tényezőit elemzik a kutatók. Található benne összevetés a Hungarostudy előző felméréseivel, nyomon követve az aktív népesség munkahelyi stressz terheinek alakulását, és a mindennapi stresszel összefüggésben az álmok populáció szintű változását. Vizsgálják a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást a különböző stresszforrások függvényében a felnőtt népesség és a fiatal felnőttek körében egyaránt.

eLitMed.hu, TO
2013-12-13


Kulcsszavak

Hungarostudy, depresszió, lelki egészség

Kapcsolódó anyagok

Diabetes, dementia, depresszió, distressz

Az alkoholbetegség és a dohányzás interdiszciplináris vonatkozásai az alapellátás szemszögéből

A depresszió és öngyilkossági veszély szűrése a háziorvosi és általános orvosi gyakorlatban

A kockázati tényezők és a prognózis közötti kapcsolat elemzése intracerebralis vérzést követően

Ketamin alkalmazása súlyos, terápiarezisztens depressziós beteg esetében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Nem lettünk depressziósabbak