hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


New York City és környezetében Covid-19 miatt kórházban kezelt 5700 beteg kórlefolyásának, társbetegségeinek és kezelési eredményeinek bemutatása


New York City és környezetében Covid-19 miatt kórházban kezelt 5700 beteg kórlefolyásának, társbetegségeinek és kezelési eredményeinek bemutatása

| |
 

Mindeddig kevés ismeret állt rendelkezésre az Egyesült Államokban COVID-19 miatt kórházban kezelt betegek klinikai kórlefolyásáról és kezelésük eredményességéről. Jelen tanulmányukban a szerzők a Northwell Health oktatókorházi szövetség 12 kórházában New York City, Long Island, és Westchester County 11 milliós népességből COVID-19 miatt felvett betegek kórlefolyását vizsgálták. A SARS-CoV-2 fertőzöttséget nazofaringeális mintából végzett PCR-teszttel igazolták.

Az első igazolt COVID-19 esetet az USA-ban Washington államból jelentették 2020. január 31-én. Ezt követően rohamosan terjedt a fertőzés, és április közepén már meghaladta Kína és Olaszország összesített esetszámát.

A tanulmány a 2020. március 1 és április 4 közötti kórházi felvételeket (n=5700) elemzi, az elektronikus betegregisztrációs adatbázis alapján. A betegek átlag életkora 63 év volt, 39,7%-uk volt nő. A leggyakoribb kísérő betegség a magas vérnyomás (56,6 %), az elhízás (41,7%) és a cukorbetegség (33,8%) volt. A felvételi osztályozásnál 30,7%-ban lázas állapotot, 17,3%-ban 24/min. légzésszám feletti értéket észleltek, és a betegek 27,8%-ban szorultak oxigén-kezelésre. Az első COVID-19 teszt 96,8%-ban bizonyult pozitívnak, míg a maradék 3,2%-ban ehhez ismételt vizsgálatra volt szükség. Vírusos társ-fertőzést 2,1%-ban igazoltak.

A kórházi kezelés során 2634 beteg kórlefolyását elemezték, akik közül 14,2% szorult intenzív osztályos ellátásra, 12,2% kapott tartós gépi lélegeztetést, 3,2% vese dialízist, és 21% (n=553) volt a halálozás aránya. A gépi lélegeztetett betegek között 18-65 év között 76,45%, a 65 évnél idősebbek között 97,2% volt a mortalitás. A dializált betegek 21%-a halt meg. Az elhalálozott betegek közül a gépi lélegeztetést igénylők közt több volt a diabeteszes, mint a nem-diabeteszes. Ugyanígy az elhalálozott, gépi lélegeztetést igénylő betegek közül a magas vérnyomásban szenvedők többen voltak, mint a normotenziósok. Az ápolási napok száma átlagban 4,1 volt, és a kibocsátott betegek közül a vizsgálat időtartama alatt 2,2 %-ot kellett újra felvenni, leginkább a harmadik napon.

A 20 év alatti betegek közül senki nem halt meg. A 20 év felettieknél a 10 éves osztályközökkel végzett elemzésben a férfiak mortalitása minden korcsoportban magasabb volt.

Egy kínai retrospektív kohorsz-vizsgálat szerint ott leginkább férfiak (medián életkor 56 év) kerültek kórházi felvételre, 26%-ban szorultak intenzív ellátásra, 28%-os halálozási aránnyal. Megjegyzendő azonban, hogy a különbségek szignifikánsak az USA és Kína népességének demográfiája, dohányzási szokásai és komorbiditási arányai közt.

A gyógyszerszedést - mint esetleges rizikófaktort - ACE inhibitorokra és angiotenzin II receptor blokkolókra vonatkoztatva elemezték. A felvett betegek 92%-ánál volt erre megbízható anamnesztikus információ. Otthonában 7,8% szedett ACE inhibitort és 11,1% angiotenzin II receptor blokkolót. Az ACE inhibitort szedők 48,1%-a a gyógyszerelést folytatta a kórházban is, míg a többiek abbahagyták. Az angiotenzin II receptor blokkoló kezelést a betegek 50,1%-a folytatta.

Ez a kétféle gyógyszer fokozhatja a szívben levő 2. típusú angitenzin konvertáló enzim mRNS expresszióját, így feltehetően befolyásolhatja a betegség kimenetelét. Fontos kérdés ez, mivel ezt a két gyógyszert írják fel leggyakrabban a magas vérnyomás kezelésére. A vizsgált mintában nem lehet következtetést levonni az említett gyógyszerek protektív vagy ártalmas, esetleg bifázisos hatása tekintetében, mivel számos zavaró tényezőt, mint az életkor, a nem, az etnicitás és szocio-ökonomiai státusz-indikátorok nem lehetett kiszűrni, továbbá olyan társbetegségeket sem, mint a diabetesz, krónikus vese- vagy szívelégtelenség.

Szemlézte:
dr. Gyovai Gabriella

Eredeti közlemény
Richardson S; Hirsch JS és mtsai:; Hospitalized With COVID-19 in the New York City Area , JAMA. Published online April 22, 2020

eLitMed.hu
2020 április 29.


Kulcsszavak

Covid-19, New York,

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább