TARTALOM

 VISSZA

 


Viselkedésszavar a mellékhatás


Viselkedésszavar a mellékhatás

| | |
 


A Parkinson-kór kezelésében alkalmazott dopamin-serkentő gyógyszerek a betegek mintegy 22 százalékában okoznak viselkedési problémát - a Mayo Klinika munkatársai szerint.

A kutatók 2005-ben foglalkoztak először a Parkinson-kór gyógyszerei és a viselkedési zavarok kapcsolatával, és az azóta eltelt időben megfigyeltekről a Parkinsonism and Related Disorders februári számában értekeztek. A dopamin-serkentők, melyek a Parkinson-kór általános gyógyszerei, az agy limbikus rendszerét stimulálják, ami az érzelmekkel, a jutalmazással, és az örömkereső viselkedéssel áll kapcsolatban. A gyógyszer magatartászavarokat segíthet elő, melyek akár játékszenvedélyben, felfokozott szexuális vágyban, falásos rohamokban, pénzköltési kényszerben, számítógép-függőségben, vagy más hobbiszerű tevékenység előtérbe kerülésében nyilvánulhatnak meg.

Anhar Hassan és munkatársai közepes dózisú dopamin-serketővel kezelt Parkinson-kórban szenvedő betegeket tanulmányoztak, legkevesebb kétéves utánkövetési idővel. Ezalatt a betegeket mintegy negyedénél alakult ki valamilyen viselkedészavar. Emiatt a kockázat miatt nemcsak a kezelőorvosnak, hanem a barátoknak, hozzátartozóknak is ébernek kell lenni, hogy amennyiben beavatkozás szükséges, meggátolják a beteget az újfajta, önveszélyes viselkedésminta kivitelezésében. Magasabb dózisú gyógyszernél az arány még jelentősebb, a kutatók szerint három esetből egyben kell számolni viselkedészavarral.

A probléma jelentkezése a kutatók ajánlása szerint a gyógyszer dózisának csökkentését, vagy a teljes leállást kell, hogy maga után vonja, ami a zavart néhány nap, esetleg egy hónap alatt megoldhatja.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2010; 20(12) A Parkinson-kór modern szemlélete



Növelheti a Parkinson-kór kaiakulását az amfetamin?



A Parkinson gyógyszer és a kényszeres zavarok



LAM (Lege Artis Medicinae) - 2009; 19(12) Együtt élni a Parkinson-kórral





Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Viselkedésszavar a mellékhatás