hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Pszilocibin-kiváltotta élmények hatása


Pszilocibin-kiváltotta élmények hatása

| |
 

A referált tanulmány szerzői a John Hopkins Egyetem kutatói, akik számos más intézettel együttműködésben folytatnak kutatásokat a pszilocibin hatásáról egészséges önkéntesek részvételével. A pszilocibin hosszú távú pozitív élményeket okozó hatásáról régóta ismerünk anekdotikus beszámolókat, a tudományos vizsgálatok száma azonban elenyésző.

A szert évszázadokon keresztül vallásos szertartásokhoz használták. A klasszikus hallucinogénhez (LSD, meszkalin, DMT) hasonlóan a pszilocibin is főként az 5-HT2A receptorokon keresztül fejti ki hatását, mely során erőteljes változás jön létre a percepció, gondolkodás, érzelmek, akarat és testi érzések terén.

Korai kutatások a szerhatásban szerepet játszó nem-farmakológiai összetevőket vizsgálták. Az 1960-as években – a hallucinogén-abúzusok miatt – az orvosi kutatásokat egy időre felfüggesztették, és folytatásukat csak újabban engedélyezték ismét. A szerzők jelen tanulmányban kettős-vak módszerrel lefolytatott, statisztikai elemzésekkel értékelt kutatásról számolnak be, melyben magas dózisú pszilocibin rövid és hosszú távú hatását vizsgálták.

A vizsgálatban résztvevő önkénteseket szórólapok segítségével toborozták. A minta 36 főből állt (ebből 16 férfi), átlagéletkoruk 46 év, 97%-uk főiskolai végzettségű, teljes, vagy részállású alkalmazott volt, orvosi és pszichiátriai szempontból egészségeseknek bizonyultak, és korábban nem használtak hallucinogéneket. 53%-uk vallási- spirituális közösséghez tartozónak vallotta magát (templomba vagy meditációs csoportba járt), és legalább időszakosan részt vett vallásos jellegű aktivitásban (imádkozás, meditáció).

A kettős-vak elrendezés értelmében a kísérleti személyek kétféle, számukra és a megfigyelők számára, ismeretlen szert kaphattak. A pszilocibint (adagja: 30 mg/70 kg), illetve a metilfenidát-hidrokloridot (adagja: 40 mg/70 kg) kettő vagy három nyolcórás, két hónapos időtartamon belül zajló drogülés keretében, orálisan fogyasztották a kísérleti személyek.

Azok, akik két ülésen vettek részt (15-15 fő), random módon kaptak elsőként pszilocibint vagy metilfenidát-hidrokloridt, a második ülésen az ellenkező drogot kapták meg. A maradék 6 fő metilfenidát-hidrokloridt kapott az első két ülésen és pszilocibint a harmadikon.

A vizsgálati elrendezés tehát elég bonyolult volt, azzal a céllal, hogy az elvárásból eredő hatásokat ellenőrizhetővé tegyék. A résztvevőket és a megfigyelőket egyaránt úgy tájékoztatták, hogy a kísérleti személyek kettő, vagy három ülésen vesznek részt, melyből legalább az egyik során közepes, vagy magas dózisú pszilocibint kapnak, míg a másik ülésen/üléseken vagy placebót, vagy alacsony dózisú pszilocibint, vagy más egyéb drogot.

A kettős-vak helyzetet csak a 14 hónapos utánkövetés végeztével oldották föl. A vezető megfigyelő az első ülést megelőzően minden kísérleti személlyel négy alkalommal találkozott négyszemközt azért, hogy megfelelő kapcsolatot teremtsen és bizalomteli légkör alakulhasson ki közöttük.

A nyolcórás ülés egy nappaliszerűen berendezett helyiségben zajlott, kísérleti személyenként két megfigyelő követte a folyamatot. A résztvevőket arra kérték, hogy figyelmüket irányítsák befelé, miközben szemüket maszkkal elfedve egy heverőn feküdtek és fejhallgatón keresztül klasszikus zenét hallgattak.



A résztvevők az előzetes szűrés alkalmával, majd két hónappal a drog-ülést követően, illetve 14 hónappal később nyolcféle tesztet töltöttek ki. Ezek között szerepelt személyiség-kérdőív; pozitív és negatív érzelmi állapotot mérő skála; életminőség-kérdőív; a személyes lehetőségek aktualizációjára vonatkozó felmérés; miszticizmus-skála; spiritualitás/transzcendencia –skála; érett bizalom-skála; végül egy skála az egészséggel összefüggő életminőség becslésére.

A szerbevételt követő 0,5-6 órában a megfigyelők számos szempont alapján követték és egy ötfokozatú skálán értékelték a kísérleti személyek viselkedését, hangulati állapotát és az általánosan megfigyelhető droghatást. Az akut szakaszt követően, 7 órával a szerbevétel után a kísérleti személyek kérdőíveket töltöttek ki a szubjektív droghatás becslésére illetve a misztikus élményekre vonatkozóan.

Misztikus tapasztalatok között szerepeltek pl. a belső egység érzése, a külső egység érzése, a tér és idő transzcendenciája, az élmény nehezen kifejezhető és paradox jellege, a megszenteltség érzése (sacredness), a dolgok szellemi minősége, mélyen átható pozitív hangulat. Komplett misztikus élménynek azt tekintették, ha a kitöltő az össze alskálán 6-nál nagyobb pontszámot ért el.

Az utánvizsgálatokat 2 és 14 hónappal a szerhasználatot magában foglaló ülést követően folytatták le. Ennek során kérdőívekkel és interjúkkal mérték föl, hogy a résztvevők mennyire ítélték az élményt egzisztenciális és spirituális szempontból jelentősnek, illetve mennyire érezték azt befolyásoló erejűnek személyes jól-létükre, az élettel való elégedettségükre vonatkozóan, valamint megkérték a résztvevőket, írják le legemlékezetesebb és legjellemzőbb spirituális tapasztalataikat.

Az így nyert adatokat a szerzők sokrétű és megfelelő statisztikai elemzésnek vetették alá és az alábbi megállapításokhoz jutottak: A kísérleti személyek mintája általában megfelelően alkalmazkodó, társaságkedvelő, nyitott és magas szintű spiritualitással jellemezhető személyekből állt már kiindulásképpen. A felvett kérdőívek közül az utánvizsgálati időszakokban a miszticizmus- skálaértékek növekedtek számottevően. A növekedés mértéke szignifikánsan meghaladta a metilfenidát-hidroklorid-üléseken mért értékeket és a rövid-és hosszú távú utánkövetés során is fennmaradt. A pszilocibin-üléseket követő miszticizmus-értékek növekedésén túl rövid- és hosszútávon egyaránt magasabb értékeket jelzett a szubjektív jól-lét és az élettel való megelégedettség skálája (a minta 64%-a) és a pozitív viselkedésváltozás skálája (61%), a negatív hatások elenyészőek voltak.

A 14 hónap után lefolytatott interjúk keretében a személyek 58%-a sorolta az élményt élete legteljesebb öt élménye közé, 67%-a pedig a spirituálisan legjelentősebb öt tapasztalata között tartotta számon.

A hosszú távú utánkövetés során így fogalmazták meg például a szavakkal nehezen megragadható élményeiket: „mintha a tudatosság egy pontjává sűrűsödtem volna, amely képes önmagamon belül, másokon belül, a külső világban utazást tenni; tér és idő viszonyítási pontjai feloldódtak; az öröm és a szomorúság érzése paradox módon egyidőben árasztott el; a „létem” felfüggesztődött, ám ez nem volt rémisztő élmény, biztonságteli volt, és nagyobb dolog, mint amire szavaim vannak, vagy amit megértek és ez a valami megtartott engem; Isten lélegzete/ a szél/ az én levegővételem, mind egy és ugyanaz voltak... ”

A szerzők szerint a pszilocibin-indukálta élmény hasonló háttérjellemzőkkel bír, mint a spontán megjelenő klasszikus misztikus-vallási tapasztalat.

A kutatási eredmények kiterjeszthetőségének korlátait jelzi a tény, hogy az önkéntes résztvevők mindegyike többé-kevésbé rendszeres spirituális gyakorlatot folytatott és ez magától értetődően vezethet oda, hogy pszilocibin-élményüket alapvetően spirituális viszonyítási keretben élték meg. A kutatásban résztvevő populáció továbbá meglehetősen homogén volt. Heterogén csoportokkal javasolják a későbbiekben a kutatás folytatását.

Bár a vizsgálat során nem keletkeztek negatív reakciók, nem szabad alábecsülni az esetleges kellemetlen következményeket (pánikreakció, pszichiátriai történések megjelenése vagy fölerősödése; elhúzódó percepciós zavarok; ismétlődő abúzusok, vagy pszichológiai függőség kialakulása a hallucinogén hatásoktól), melyek kockázatos viselkedéshez vezethetnek a drog-expozíció alatt, vagy azt követően. E veszélyeket a kísérleti személyek megfelelő szűrése, felkészítése és támogató figyelemmel kísérése nagyban csökkenti.

A szerzők a föntiek alapján fölvetik a pszilocibin kontrollált és támogató feltételek mellett történő használatát egyes pszichiátriai és viselkedészavarok terápiájának megkönnyítésében. Tudjuk, hogy drámai erejű, spontán jelentkező, gyakran misztikus jellegű pszichológiai élmények markáns viselkedésváltozáshoz vezethetnek. Ehhez a jelenséghez nagyon hasonlítanak azok a korai terápiás próbálkozások, melyek során klasszikus hallucinogéneket alkalmaztak drog- és alkohol-dependencia kezelésében, valamint előrehaladott rákbetegséggel társuló pszichológiai distressz csökkentésében.

E korai tanulmányok ugyan módszertanilag ma már nem megfelelőek, a jelen tanulmány fényében azonban érdemes lehet újraéleszteni a klasszikus hallucinogénekkel folytatott terápiás eljárásokat. Új információt nyerhetünk továbbá a morális és vallásos viselkedés biológiai hátteréről.

A kutatás lefolytatását számos ösztöndíj valamint az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet Drog Abúzus Intézete (NIDA) is támogatta.

Eredeti közlemény: Roland R. Griffiths, William A. Richards, Matthew W. Johnson, Una D. McCann, Robert Jesse: Mystical-type experiences occasioned by psylocibin mediate the attribution of personal meaning and spiritual significance 14 months later) Journal of Psychopharmacology, 2008, August, 22 (6), 621-632.

Tremkó Mariann

A referáló megjegyzése: a cikkhez kapcsolódó gondolatokat olvashatunk az egzisztenciális jelentéstulajdonítás, traumafeldolgozás, vallás, endogén opiátok és endokannabinoidok összefüggéseiről Kulcsár Zsuzsanna: Traumafeldolgozás és vallás című könyvében. Trefort Kiadó, 2009. Illetve ajánlható Henrik Jungaberle: Therapie mit psychoaktiven Substanzen (Huber, Bern, 2008) vagy Michael J. Winkelman és munkatársai által írt Psychedelic Medicine: New Evidence for Hallucinogenic Substances as Treatments című kötet is.

Kulcsszavak

pszichedelikum, 5-HT2A, spiritualis élmény, jelenségtuladonítás, utánkövetés

Kapcsolódó anyagok

A gyógyszerészek szerepe a 2-es típusú diabetes mellitus gondozásában

Az ayahuasca terápiás lehetőségei és veszélyei

Egészséges önkéntesek pszilocibinre adott reakciójának előrejelzése

Pszilocibin-kiváltotta élmények hatása

Hozzászólások:

1.,   Desits Imre mondta   2012. Augusztus 18., Szombat 20:29:17
Robert Graves írja a Görög mitoszok előszavában, hogy a psilocybint ő is kipróbálta Mexikóban.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

Hatalmas veszteség érte a magyar neurológus és neuropathologus társadalmat. Életének 72. évében meghalt Dr. Hegedűs Katalin Professzornő, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának nyugalmazott egyetemi tanára, a hazai neurológia és neuropathologia kimagasló szaktekintélye.

Tovább


Az orvosi kender

"Az endokannabinoid rendszer befolyásolása terápiás hatású lehet szinte valamennyi emberi betegségben" írta Pacher Pál és Kúnos György egy nemrég megjelent áttekintő közleményében. Egy civil szervezet 2016 júniusában megrendezte az első magyar gyógyászati kannabisz konferenciát.

Tovább


A γ-interferon idegi összeköttetésben és szociális viselkedésben betöltött meglepő szerepe

Rágcsálók agyából nyert transzkriptomok és T-sejtek citokinre adott válaszából származó sejtes transzkriptomok közti összefüggések arra engednek következtetni, hogy szoros kapcsolat van a szociális viselkedés és a γ-intereron (IFN-γ) által kiváltott válasz közt.

Tovább


Próbavizsgálat az ayahuasca terápiás használhatóságáról depresszióban

Napjainkban a depresszió alternatív kezelésének kutatása okán az ayahuasca a figyelem fókuszába került. Ezt a pszichedelikus italt évszázadokon keresztül dél-amerikai sámánok használták gyógyító ceremóniáikhoz. Brazil kutatók az elmúlt hónapban publikálták az első klinikai tesztek eredményeit a dél-amerikai ayahuasca főzet lehetséges terápiás hasznáról.

Tovább


Pszilocibin-kiváltotta élmények hatása