TARTALOM

 VISSZA

 


Anatómialecke a Sixtus-kápolnában


Anatómialecke a Sixtus-kápolnában

| |
 

Az agytörzs anatómialiag korrekt ventralis nézete Michelangelo “A fény és a sötétség szétválasztása” című képén van elrejtve, amely egyike a Sixtus-kápolna 8 panelből álló, a Teremtés könyvének jeleneteit ábrázoló freskósorozatának - olvasható a Neurosurgery című idegsebészeti szaklapban megjelent közleményben.

A szerzők, Ian Suk orvosi illusztrátor és Rafael Tamargo idegsebész (Johns Hopkins School of Medicine, Baltimore) szerint Michelangelonak, aki mélyen vallásos és anatómiából igen képzett művész volt, az volt a szándéka, hogy gazdagítsa az ikonográfiailag kritikus panel jelentését - és talán anatómiai műveltségéről is szeretett volna számot adni azáltal, hogy elrejti ezt a szofisztikált neuroanatómiai ábrát az Isten képén.

A szerzők különböző adatokkal támasztják alá állításukat. Ismert, hogy Michelangelo tehetséges anatómus volt, és élete során számtalan boncolást végzett. Nagy valószínűséggel agyat és gerincvelőt is boncolt, és az évek alapos neuroanatómiai tudásra tett szert. További érvük, hogy a freskón látható Isten nyakának ábrázolása nem felel meg a nyak normális anatómiájának. Ezt a furcsaságot már korábban is észrevették - volt, aki szerint a képen valójában struma látható. Suk és Tamargo azt is kimutatták, hogy az Isten nyakát megvilágító fényforrás különbözik attól, ami a festmény többi részét megvilágítja. Tekintettel Michelangelo anatómiai és technikai tudására, valószínűtlen, hogy egyszerű hibákról van szó - vélik a szerzők, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a művész Isten szakállát, eltérően a többi paneltől, felcsavarodva ábrázolta, mintha direkt a nyakra szeretné irányítani a figyelmet.

Suk és Tamargo nem az elsők, akik szerint Michelangelo az agy ábráját rejtette el a Sixtus-kápolna freskóin: egy korábbi kutató az agy körvonalát vélte felfedezni az Ádám teremtése című híres panelen. Lehetséges, hogy miután sikeresen használta az agy-motívumot az “Ádám teremtése” című festményen, Michelangelo a Teremtés első, közvetlenül a kápolna oltára felett látható cselekedetének ábrázolásában is szerette volna összekapcsolni Isten képét az aggyal, ami a szerzők szerint “igen erős szimbólum”.

A szerzők elismerik, hogy interpretációjuk vitatható, és konklúzióikkal nem minden művészettörténész és műkedvelő fog egyetérteni. Ők azonban úgy gondolják: az agy rejtett képével gazdagított istenábrázolással a művész “nemcsak Isten dicsőségét, hanem annak legnagyszerűbb teremtményéét is ünnepelte”.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Neurosurgery 2010; 66(5):851-861.






Kulcsszavak

neuroanatómia, agytörzs, Michelangelo, anatómus, festészet

Kapcsolódó anyagok

Húshorizontok dicsfényben

A fürdőszoba rejtélye, avagy a legfestőibb festő kitárulkozása

Szentágothai János

Programajánló: Vivant - Finisszázs

Hozzászólások:

1.,   Maródi dr Márta mondta   2010. December 21., Kedd 18:50:45

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Tovább


Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek.

Tovább


Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Tovább


Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


Anatómialecke a Sixtus-kápolnában