TARTALOM

 VISSZA

 


Anatómialecke a Sixtus-kápolnában


Anatómialecke a Sixtus-kápolnában

| |
 

Az agytörzs anatómialiag korrekt ventralis nézete Michelangelo “A fény és a sötétség szétválasztása” című képén van elrejtve, amely egyike a Sixtus-kápolna 8 panelből álló, a Teremtés könyvének jeleneteit ábrázoló freskósorozatának - olvasható a Neurosurgery című idegsebészeti szaklapban megjelent közleményben.

A szerzők, Ian Suk orvosi illusztrátor és Rafael Tamargo idegsebész (Johns Hopkins School of Medicine, Baltimore) szerint Michelangelonak, aki mélyen vallásos és anatómiából igen képzett művész volt, az volt a szándéka, hogy gazdagítsa az ikonográfiailag kritikus panel jelentését - és talán anatómiai műveltségéről is szeretett volna számot adni azáltal, hogy elrejti ezt a szofisztikált neuroanatómiai ábrát az Isten képén.

A szerzők különböző adatokkal támasztják alá állításukat. Ismert, hogy Michelangelo tehetséges anatómus volt, és élete során számtalan boncolást végzett. Nagy valószínűséggel agyat és gerincvelőt is boncolt, és az évek alapos neuroanatómiai tudásra tett szert. További érvük, hogy a freskón látható Isten nyakának ábrázolása nem felel meg a nyak normális anatómiájának. Ezt a furcsaságot már korábban is észrevették - volt, aki szerint a képen valójában struma látható. Suk és Tamargo azt is kimutatták, hogy az Isten nyakát megvilágító fényforrás különbözik attól, ami a festmény többi részét megvilágítja. Tekintettel Michelangelo anatómiai és technikai tudására, valószínűtlen, hogy egyszerű hibákról van szó - vélik a szerzők, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a művész Isten szakállát, eltérően a többi paneltől, felcsavarodva ábrázolta, mintha direkt a nyakra szeretné irányítani a figyelmet.

Suk és Tamargo nem az elsők, akik szerint Michelangelo az agy ábráját rejtette el a Sixtus-kápolna freskóin: egy korábbi kutató az agy körvonalát vélte felfedezni az Ádám teremtése című híres panelen. Lehetséges, hogy miután sikeresen használta az agy-motívumot az “Ádám teremtése” című festményen, Michelangelo a Teremtés első, közvetlenül a kápolna oltára felett látható cselekedetének ábrázolásában is szerette volna összekapcsolni Isten képét az aggyal, ami a szerzők szerint “igen erős szimbólum”.

A szerzők elismerik, hogy interpretációjuk vitatható, és konklúzióikkal nem minden művészettörténész és műkedvelő fog egyetérteni. Ők azonban úgy gondolják: az agy rejtett képével gazdagított istenábrázolással a művész “nemcsak Isten dicsőségét, hanem annak legnagyszerűbb teremtményéét is ünnepelte”.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Neurosurgery 2010; 66(5):851-861.






Kulcsszavak

neuroanatómia, agytörzs, Michelangelo, anatómus, festészet

Kapcsolódó anyagok

Húshorizontok dicsfényben

A fürdőszoba rejtélye, avagy a legfestőibb festő kitárulkozása

Szentágothai János

Programajánló: Vivant - Finisszázs

Hozzászólások:

1.,   Maródi dr Márta mondta   2010. December 21., Kedd 18:50:45

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Tovább


Anatómialecke a Sixtus-kápolnában