hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Anatómialecke a Sixtus-kápolnában


Anatómialecke a Sixtus-kápolnában

| |
 

Az agytörzs anatómialiag korrekt ventralis nézete Michelangelo “A fény és a sötétség szétválasztása” című képén van elrejtve, amely egyike a Sixtus-kápolna 8 panelből álló, a Teremtés könyvének jeleneteit ábrázoló freskósorozatának - olvasható a Neurosurgery című idegsebészeti szaklapban megjelent közleményben.

A szerzők, Ian Suk orvosi illusztrátor és Rafael Tamargo idegsebész (Johns Hopkins School of Medicine, Baltimore) szerint Michelangelonak, aki mélyen vallásos és anatómiából igen képzett művész volt, az volt a szándéka, hogy gazdagítsa az ikonográfiailag kritikus panel jelentését - és talán anatómiai műveltségéről is szeretett volna számot adni azáltal, hogy elrejti ezt a szofisztikált neuroanatómiai ábrát az Isten képén.

A szerzők különböző adatokkal támasztják alá állításukat. Ismert, hogy Michelangelo tehetséges anatómus volt, és élete során számtalan boncolást végzett. Nagy valószínűséggel agyat és gerincvelőt is boncolt, és az évek alapos neuroanatómiai tudásra tett szert. További érvük, hogy a freskón látható Isten nyakának ábrázolása nem felel meg a nyak normális anatómiájának. Ezt a furcsaságot már korábban is észrevették - volt, aki szerint a képen valójában struma látható. Suk és Tamargo azt is kimutatták, hogy az Isten nyakát megvilágító fényforrás különbözik attól, ami a festmény többi részét megvilágítja. Tekintettel Michelangelo anatómiai és technikai tudására, valószínűtlen, hogy egyszerű hibákról van szó - vélik a szerzők, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a művész Isten szakállát, eltérően a többi paneltől, felcsavarodva ábrázolta, mintha direkt a nyakra szeretné irányítani a figyelmet.

Suk és Tamargo nem az elsők, akik szerint Michelangelo az agy ábráját rejtette el a Sixtus-kápolna freskóin: egy korábbi kutató az agy körvonalát vélte felfedezni az Ádám teremtése című híres panelen. Lehetséges, hogy miután sikeresen használta az agy-motívumot az “Ádám teremtése” című festményen, Michelangelo a Teremtés első, közvetlenül a kápolna oltára felett látható cselekedetének ábrázolásában is szerette volna összekapcsolni Isten képét az aggyal, ami a szerzők szerint “igen erős szimbólum”.

A szerzők elismerik, hogy interpretációjuk vitatható, és konklúzióikkal nem minden művészettörténész és műkedvelő fog egyetérteni. Ők azonban úgy gondolják: az agy rejtett képével gazdagított istenábrázolással a művész “nemcsak Isten dicsőségét, hanem annak legnagyszerűbb teremtményéét is ünnepelte”.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Neurosurgery 2010; 66(5):851-861.






Kulcsszavak

neuroanatómia, agytörzs, Michelangelo, anatómus, festészet

Kapcsolódó anyagok

Szentágothai János

Programajánló: Vivant - Finisszázs

Az intracerebralis cavernomák sugársebészete - Hol tart Magyarország?

Az intracerebralis cavernomák sugársebészete - Hol tart ma a világ?

Erőszak és alkotás

Hozzászólások:

1.,   Maródi dr Márta mondta   2010. December 21., Kedd 18:50:45

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Encephalitis lethargica

Az encephalitis lethargicában elhunytak agyának boncolása hyperaemiás agyhártyákat, ödémás agyat és az agytörzs vörös elszíneződését mutatta; a legkifejezettebb eltérések von Economo szerint a substantia nigrában voltak felfedezhetők, azonban jellemző volt a széleskörű, diffúz vérzés és gyulladás is. A krónikus szakaszban elhunytak agyában atrófia és perzisztens gyulladás, az agytörzsben pedig neuronpusztulás és gliózis, valamint neurofibrillum-lerakódás volt kimutatható.

Tovább


Teleneurológia

Az egészségügyi szakemberek napjainkban minőségi neurológiai ellátást biztosíthatnak teleneurológia révén, írja az Amerikai Neurológiai Akadémia szakértői csapata a Neurology című folyóiratban. A munkacsoport standardizált kurrikulumot adott ki azzal kapcsolatban, hogyan kellene képezni a neurológusokat a telekommunikációs neurológia területén.

Tovább


Neurológia a betegágynál

Nagy örömmel és érdeklődéssel vettem kezembe a Dr. Vécsei László professzor úr és Dr. Szok Délia szerkesztése nyomán megjelent Neurológia a betegágynál című könyvet.

Tovább


Hanghalló emberek felépüléstapasztalatának vizsgálata

A hanghallók első nagyobb konferenciáján, 1987-ben összegyűlt tapasztalatok alapján a felépülést három nagyobb szakaszra osztották: a kezdeti szakaszban sokkot él át a hanghalló, amikor az élmények elemi erővel zúdulnak rá, és igyekszik azokat eltolni magától; az organizálás szakaszában a személy határt szab és különböző stratégiákat kezd használni a hangokkal kapcsolatban; az integrációs szakban a hanghalló felismeri, hogy a hangok énje részét képezik, integrálja azokat életébe, és már nem akar tőlük megszabadulni.

Tovább


Anatómialecke a Sixtus-kápolnában