TARTALOM

 VISSZA

 


A kéz "látja" a gépelési hibát


A kéz

| |
 

„Mind tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos dolgokat automatikusan végzünk a sétálástól kezdve a kávéfőzésen át akár a gépelésig is. Azt nem tudjuk azonban, hogy az emberek miként kontrollálják ezeket az automatizmusokat.” – mondta Gordon Logan pszichológus professzor, az új kutatás vezetője. „A kéz tudja, mikor hibázik, még akkor is, ha az agy ezzel nincs tisztában.” – magyarázta

Logan, és szerzőtársa, Matthew Crump gyakorlott gépírókat kért meg arra, hogy gépeljenek be szavakat egy számítógépbe, melyek megjelentek annak képernyőjén. A feladat elvégzése után kikérdezték őket arról, hogy vétettek-e hibát. Egy számítógépes program segítségével a kutatók vagy olyan hibákat illesztettek a szövegbe, amit a gépíró nem követett el, vagy a véletlenül becsúszottak közül néhányat kijavítottak. Lemérték a gépíró gépelési sebességét, és azokat a helyeket keresték, amikor lassított, ez ugyanis jelentkezik abban az esetben, ha elvétette a billentyűt. Majd megkérték a gépírót, hogy értékelje a saját teljesítményét.

A kutatók felfedezték, hogy a gépírók általában magukra vállalták a program által generált hibákat, és nem vették magukra azokat, amelyeket a gép kijavított. Az automata "üzemmódban" dolgozó ujjaikat azonban nem lehetett becsapni: a gépíró lelassított, amikor valóban hibát ejtett, akkor azonban nem, amikor egy generált hiba jelent meg a képernyőn. "Ez arra utal, hogy a hiba észrevétele történhet önkéntelenül és akarattal is." - mondta el Crump. "A kutatásunk egy fontos mozzanata volt megmutatni, hogy az emberek miként képesek kompenzálni a hibáikat, még akkor is, ha nem tudatosul bennük, hogy hibáztak. Az eszköz segítségével jobban megérthetjük azt is, hogy ezek a különböző folyamatok miként működnek együtt."

Forrás: medipress


Kapcsolódó anyagok

Ha értjük a terápiát, könnyebb a lelki teher

Hatékony orvos-beteg kapcsolat a betegszervezetek közreműködésével

Az osztály, ahol beteg, orvos, szakdolgozó is figyelemre számíthat

Immunterápiás újdonságok a gyakorlatban

Harmadvonalbeli alkalmazott immmunterápiával elért komplett remisszió vesetumoros nőbetegnél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Tovább


Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek.

Tovább


Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Tovább


Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A kéz "látja" a gépelési hibát