hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A γ-interferon idegi összeköttetésben és szociális viselkedésben betöltött meglepő szerepe


A γ-interferon idegi összeköttetésben és szociális viselkedésben betöltött meglepő szerepe

| |
 

Az immunrendszer működési zavara rendszerint együtt jár számos neurológiai és mentális problémával. Bár azt a folyamatot, melyen keresztül a perifériás immunitás a neuronális funkciókat befolyásolni tudja, kevéssé ismerjük, a legutóbbi eredmények szerint a meningeális immunitás hatással van a viselkedésre, többek közt a térbeli tanulásra és a memóriára. Ebben a tanulmányban a szerzők szerint a meningeális immunitás a szociális viselkedésben is kritikus szerepet tölt be; adaptív immunitásában sérült egerek szociális problémákkal küzdenek és frontális-kortikális agyi régióikban túlműködés figyelhető meg.
.

Rágcsálók agyából nyert transzkriptomok és T-sejtek citokinre adott válaszából származó sejtes transzkriptomok közti összefüggések arra engednek következtetni, hogy szoros kapcsolat van a szociális viselkedés és a γ-intereron (IFN-γ) által kiváltott válasz közt.

IFN-γ hatásra a gátló neuronok válaszolnak és GABAerg (γ-amino-vajsav) áram növekedés indul a projekciós neuronokban, amiből az következik, hogy az IFN-γ egy molekuláris láncszem a meningeális immunitás és a szociális viselkedéshez rendelt idegi hálózat közt.

Organizmusok sorából származó transzkriptomok meta-analízise azt mutatja, hogy a rágcsálók, halak és legyek szervezetében szociális hatásra az IFN-γ/JAK-STAT-függő génátíródás fokozódik, mely arra mutat rá, hogy az IFN-γ jelátviteli mechanizmus közvetítő lehet egyidejűleg evolúciós láncszemként a szociális/csoportosulási viselkedés és egy hatékony patogén-ellenes válasz közt.

Az adatptív immundiszfunkciót, nevezetesen az IFN-γ szerepét szociális problémák által kiváltott zavarokban, és rámutat arra az egyidejű evolúciós összefüggésre, mely szerint a szociális viselkedés és a pathogen-ellenes IFN-γ jelátvitel kiváltotta immunválasz között kapcsolat van.


Eredeti közlemény:
Filiano, A. J., Xu, Y., Tustison, N. J., Marsh, R. L., Baker, W., Smirnov, I., ... & Peerzade, S. N. (2016). Unexpected role of interferon-γ in regulating neuronal connectivity and social behaviour. Nature, 535(7612), 425-429.

Szemlézta:
Pásztor Viktória dr.
2016. szeptember



Kulcsszavak

citokin, szociális viselkedés, γ-intereron, IFN-γ

Kapcsolódó anyagok

Az IL-10 citokincsalád szerepe a vesefibrosisban

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

A γ-interferon idegi összeköttetésben és szociális viselkedésben betöltött meglepő szerepe

Aktivált sejtek és a lokális gyulladásos mechanizmusok szerepe a hypertonia kialakulásában

Gyors, in vitro, vérsejteken végzett IL-6-alapú diagnosztikus teszt bőrtünetekkel jelentkező gyógyszerreakciókban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Tovább


Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább