Számos érv szól amellett, hogy a jó gyógyszertári vezető továbbra is részt vesz a gyógyító munkában, de ugyanígy érvelhetünk amellett is, hogy csak az válik jó menedzserré, aki erejét, idejét kizárólag a vezetői feladatoknak szenteli.


Az összefoglaló alapjául szolgáló, a The Canadian Journal of Hospital Pharmacy című szaklap 2017-es első számában megjelent írás - Should Institutional Pharmacy Managers Maintain an Active Clinical Practice? - a University of British Columbia gyógyszerészettudományi karán a doktori program részeként tartott „Patikai Adminisztráció” kurzus résztvevőinek és előadóinak érveit gyűjtötte össze.


Érvek amellett, hogy az intézeti gyógyszertárak vezetői továbbra is vegyenek részt aktívan a klinikai munkában

A klinikai munka nemcsak hatékonyabbá teszi a gyógyszertári menedzsert vezetői szerepében, de hitelesebbé is teszi beosztottai szemében, akik így nagyobb szakmai tiszteletet érezhetnek irányában. Mint a kanadai kórházi gyógyszerészek szakmai irányelve kifejti: az intézeti gyógyszertár vezetője akkor lehet sikeres, ha klinikai gyógyszerterápiás tudással, gyakorlati tapasztalattal és menedzsment ismeretekkel egyaránt rendelkezik. Ráadásul a tradicionálisan hierarchikus üzleti modellel szemben az egészségügyre a fordított hatalmi struktúra jellemző, amelyben a mindennapi gyakorlati döntésekre nagyobb hatásuk van az aktív klinikusoknak, mint a kizárólag adminisztratív szerepet betöltő menedzsereknek.

A klinikai és menedzsment szerepek kombinálásának hasznosságát alátámasztja egy kórházi vezetők körében végzett felmérés is, ami szerint minél magasabb klinikai végzettséggel rendelkezik egy kórházi vezető, annál jobbak menedzseri eredményei is, intézménye annál jobban teljesít anyagi és szakmai téren, továbbá annál jobbak a betegelégedettségi mutatók is. A jobb menedzseri eredmények valószínűleg annak köszönhetők, hogy a klinikai munkában is aktív vezető képes klinikus kollégái nyelvén kommunikálni, és megtapasztalja azokat a kihívásokat, amikkel munkatársai nap mint nap szembesülnek.

Az aktív klinikai munka a klinikai menedzsment hatékonyságát vizsgáló Jane Doherty Jelentés szerint erősíti a vezető befolyását és megbecsültségét: az egészségügyben dolgozók hajlamosabbak azokat a vezetőket követni, akik megtartják praxisukat. Két másik, orvosok és nővérek körében végzett vizsgálat szerint is kijelenthető: a hibrid pozíció nagyobb professzionális legitimációt biztosít, aminek alapján a vezető sikeresebben hajthatja végre az intézményi működésben szükséges változtatásokat.

További érv amellett, hogy az intézeti gyógyszertárak vezetői továbbra is vegyenek aktívan részt a klinikai munkában a gyógyszertári vezetői krízissel kapcsolatos: a felmérések szerint a gyógyszerészek kevésbé hajlamosak menedzseri munkát vállalni, ha gyógyszertári vezetőként fel kell adniuk aktív praxisukat.


Milyen érvek szólnak amellett, hogy az intézeti gyógyszertárak vezetői ne vegyenek részt aktívan a klinikai munkában?

A gyógyszertár vezetője számos feladattal rendelkezik: irányt szab a munkának, biztosítja a standardok érvényesülését, a szabályozó hatóságokkal való együttműködést és a tervek implementálását, értékeli a szolgáltatást. Feladata annyira komplex, hogy ha hatékony vezető akar lenni, egyszerűen nem jut ideje az aktív klinikai munkára. Nemcsak az bizonyítja ezt, hogy matematikai modellekkel kimutatták: a feladatok számának növekedésével csökken az egy-egy feladatra jutó idő, de az is emellett szól, hogy a párhuzamos feladatok elvonják a figyelmet, és növelik a gyógyszerelési hibák esélyét. Márpedig annak a gyógyszerésznek, aki a klinikumban dolgozik, a betege érdeke kell, hogy az első helyen álljon.

Az egészségügyi menedzsment önálló szakterület, aminek sikeres végzéséhez alapjában más képességek fejlesztésére van szükség, mint az eredményes klinikai munkához. Nincs arra idő, hogy a gyógyszertári vezető szakmai továbbképzése arra is kiterjedjen, hogy naprakész maradjon a klinikai munkában; a felmérések szerint a többszörös feladattal bírók 50%-a többet dolgozik heti 50 óránál (az egy munkakörben dolgozóknak csak 24%-a dolgozik heti 50 óránál is többet). A túlzott leterhelés krónikus fáradtsághoz, kiégéshez, a szakmai munka romlásához, a betegek veszélyeztetéséhez vezet. Az egészségügyi szektorban dolgozók 26%-a számol be arról, hogy nehéz megküzdeni a munkaterheléssel, az egészségügyi menedzserek körében ez az arány még magasabb: 28%.

Orvos-vezetők körében végzett felmérés arra is fényt derített, hogy esetükben nemcsak a klinikai munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálása nehéz, de pszichofiziológiai jóllétüket fenyegeti az a követelmény is, hogy egyensúlyozniuk kell a betegek és az intézmény esetenként eltérő érdekei között (McClintock W. Effects of multiple job holding on the work-life balance. Labour Employ Work; Wallace JE. Physician wellness: a missing quality indicator. Lancet). Más vizsgálatok arra utalnak, hogy a klinikai munka delegálása révén a gyógyszertár vezetője jobb kapcsolatépítővé válik, akinek több ideje marad munkatársai igényeinek.

Az intézeti gyógyszertárak vezetői karrierjük egy korábbi szakaszában már megtapasztalták, milyen az aktív klinikai munka, nem szükséges továbbra is részt venniük benne ahhoz, hogy jó vezetők lehessenek; inkább álljanak ellent a kísértésnek, és a sokmindenhez kicsit értés helyett váljanak egy szakma mestereivé.


dr. Kovács Bence
eLitMed.hu
2019. 04. 24.