PharmaPraxis

Segíti-e az intézményekből történő átadás folyamatát vénás thromboembóliában szenvedő beteg esetében, ha szakgyógyszerész keresi fel otthonában konzultáció céljából?

2019. OKTÓBER 25.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Journal of Patient Safety tanulmánya arra kereste a választ, hogy vénás thromboembólia kórházi vagy ambuláns ellátása után hazabocsátott betegek esetében javítja-e az átadás folyamatát, illetve növeli-e a betegek átadással kapcsolatos elégedettségét és antikoagulációval kapcsolatos tudását, adherenciáját, ha a hazabocsátást követően gyógyszerész látogatja meg őket otthonukban, valamint antikoagulációs szakértő általi telefonos tanácsadásban részesülnek. Az USÁ-ban az antikoagulánsok alkalmazása jár együtt a legtöbb betegbiztonsági problémával, különösen vénás thromboembóliában (VTE) szenvedő betegek esetében. Az antikoaguláció kardiális indikációjával (pl. pitvarfibrilláció) ellentétben, a VTE-betegek, köztük a mélyvénás thrombosis-ban (DVT) és a tüdőembóliában (PE) szenvedők, nem részesülnek rutinszerűen hosszú távú szakorvosi utánkövetésben. Korábbi vizsgálatok megállapították, hogy a VTE kiújulása, illetve major vérzés kialakulása a VTE diagnózisát követő első hónapban, azaz a hazabocsátás (átadás) ideje alatt a leggyakoribb, ezért az átadás minősége, a beteg megfelelő informálása kulcsfontosságú tényezője a biztonságos betegellátásnak. Az átadásminőség javításának kézenfekvő módja, ha a beteget hazabocsátása után közvetlenül szakgyógyszerész látogatja meg otthonában, ellenőrzi a beteg gyógyszeralkalmazását, azonosítja az esetleges gyógyszerelési problémákat, és a beteg oktatása révén növeli adherenciáját. A jelen randomizált, kontrollált vizsgálatban még egy további segédeszközt is igénybe vettek: az aktív karba került betegeket 1 héttel a gyógyszerészi vizit után még antikoagulációs tanácsadó is felhívta telefonon. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék, mennyivel növekedett a betegelégedettség és a betegek tudása a gyógyszerészi vizit és az antikoagulációs tanácsadás révén (klinikai végpontokat, így a VTE-kiújulást, illetve a mellékhatás-gyakoriság alakulását nem mérték). A vizsgálatban a Boston Memorial Health Care system, egy több kórházra és számos sürgősségi ambulanciára kiterjedő egészségügyi hálózat friss VTE-betegei vettek részt, összesen 163 fő. Az intervenciós karba randomizált betegeket hazabocsátásukat követően (a beleegyezésük megadását követő 5 napon belül) a dokumentációjukat jól ismerő klinikai szakgyógyszerész látogatta meg otthonukban, és további egy hét elteltével antikoagulációs tanácsadó (az egészségügyi hálózat képzett ápolója) is felhívta őket. A vizit során a betegek bemutatták, hogyan alkalmazzák gyógyszereiket (a szakértők szerint az ilyen szimuláció különösen hatékony az egészségügyi információ-cserében), majd a gyógyszerészek nyílt végű kérdéseket alkalmazva felmérték a betegek gyógyszereikkel és betegségükkel kapcsolatos tudását (pl. mikor van szükség laboratóriumi ellenőrzésre, milyen diétát kell tartani, milyen gyógyszerkölcsönhatások és –mellékhatások fordulhatnak elő, milyen tünetekről kell beszámolni a kezelőorvosnak). A vizit harmadik részében a gyógyszerészek a felmerült témákkal kapcsolatban személyre szabott oktatásban részesítették a betegeket. Az antikoagulációs tanácsadó a telefonbeszélgetés során a már ismert nyílt végű kérdéseket tette fel újra a betegnek, a válaszok után felfrissítette a beteg tudását, és mélben is elküldte számára a személyre szabott ismereteket. Amennyiben a konzultációk során a gyógyszerész vagy az ápoló betegbiztonsági problémát tárt fel, érintkezésbe lépett a beteg körzeti orvosával. A kontrollcsoportba került betegek (77 fő) abban a szokásos tájékoztatásban részültek, ami a kórházból vagy a sürgősségi ambulanciáról való hazabocsátás során szokásos. A vizsgálat kimeneti információit a randomizációt követő 30-50 napon belül kivitelezett telefon-interjú során gyűjtötték össze a betegektől (az átadással kapcsolatos betegelégedettség és a betegek betegségükkel, gyógyszerelésükkel kapcsolatos tudása); azok a betegek, akik teljesítették a telefon-interjút, 25 dollárnyi ajándékutalványban részesültek. A vizsgálatban részt vevő betegek több mint 70%-a rendelkezett érettségivel, többségük fehér bőrű, kicsivel több mint 50%-uk férfi volt. A betegek háromnegyede nagyon elégedett volt az átadás minőségével, a betegelégedettségben nem volt különbség az aktív és a kontrollcsoport tagjai között. A betegek több mint 80%-a mondta, hogy teljesen tisztában van azzal, hogy miért fontos a gyógyszerszedés, illetve, hogy mikor, mennyi gyógyszert kell szednie. Mindazonáltal, a betegek tudása mindkét csoportban egyformán alacsony-közepes szintű volt (nem volt szignifikáns különbség a két csoport között), így pl. a betegek kevesebb mint 50%-a tudta, hogy antikoaguláns medikáció esetén problémát okoz a sör vagy a tömény alkohol fogyasztása, és kevesebb mint 60% volt tisztában azzal, hogy az alvadásgátló szer mellékhatásaképpen gyomorvérzés alakulhat ki. A kutatók szerint a többkomponensű intervenció sikertelensége hátterében részben az állhat, hogy átlagosan 23 nap telt el a kimeneti adatokat mérő interjú és a gyógyszerészi vizit, illetve 2 hét telt el az interjú és az antikoagulációs tanácsadóval történt beszélgetés között, ezalatt a betegek elfelejthették a számukra átadott információt. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy fontos volna a jövőben olyan módszerek kidolgozása, amelyek hatékonyan és maradandó módon növelik a VTE-betegek betegségükkel és gyógyszerelésükkel kapcsolatos tudását. Eredeti közlemény: Kapoor, Alok, Valentina Landyn, Joann Wagner, Pamela Burgwinkle, Wei Huang, Joel Gore, Frederick A. Spencer et al. "Supplying Pharmacist Home Visit and Anticoagulation Professional Consultation During Transition of Care for Patients With Venous Thromboembolism." Journal of patient safety (2019). Szemlézte: Kovács Bence dr. eLitMed.hu 2019.október 25.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Idegtudományok

Pszilocibin-kiváltotta élmények hatása

A referált tanulmány szerzői a John Hopkins Egyetem kutatói, akik számos más intézettel együttműködésben folytatnak kutatásokat a pszilocibin hatásáról egészséges önkéntesek részvételével. A pszilocibin (a hallucinogén gombák hatóanyaga)hosszú távú pozitív élményeket okozó hatásáról régóta ismerünk anekdotikus beszámolókat, a tudományos vizsgálatok száma azonban elenyésző.

PharmaPraxis

A körzeti orvosi praxisközösségben dolgozó gyógyszerész szerepe a Covid-19-járvány idején

Míg a Covid-19-pandémia alatt a kliensek többet foglalkoznak egészségi állapotukkal, és a média is több egészségügyi információval szembesíti őket, a sok beteg esetében elmaradó rutinszerű ellátás a krónikus kórképek fellángolásához vezethet. Ebben a helyzetben a gyógyszerészek gyógyszerelési információkkal segíthetik a körzeti orvosokat, a szakszemélyzetet és a betegeket is, továbbá közreműködhetnek a krónikus betegségekkel kapcsolatos betegedukációban.

PharmaPraxis

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

Klinikum

Covid-19-ből gyógyulók állapota 6 hónappal a kórházból való hazabocsátás után

A Lancet tanulmánya az eddigi legnagyobb esetszámú és leghosszabb utánkövetésű kohorszvizsgálat, ami kórházi kezelésben részesült Covid-19-ből gyógyulók állapotával foglalkozik, és az extrapulmonalis szervi manifesztációkról is beszámol. A vuhani vizsgálat eredménye szerint a tünetek jelentkezése után fél évvel a kórházból hazabocsátott betegek 76%-a küzd még legalább egy tünettel.