Farmakodinámiás farmakokinetikai interakciók nemcsak gyógyszer és gyógyszer, hanem gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, étrend-kiegészítők, gyógynövények között is felléphetnek. A patikákban lassan három éve adott a lehetőség, hogy expediáláskor a gyógyszerész hozzáférhet a betegek gyógyszerelési adataihoz, azonban a ezen a listán csak a támogatott orvosságokat veszik lajstromba. A biztonságos gyógyszerellátásban a patikusnak éppen úgy nagy szerepe van, mint a rendelvény nélkül megkapható készítmények gyártóinak és forgalmazóinak.

Az Európai Unióban évente kétszázezer ember halála vezethető vissza gyógyszermellékhatásokra, a kórházi halálozások okai között pedig ez az ötödik leggyakoribb. A nemkívánatos hatások számának emelkedése mögött túlnyomó részt a gyógyszerek nem megfelelő alkalmazása, több gyógyszer párhuzamos szedése áll – mutatnak rá a kutatások, igazolva azt is, a krónikus betegek jelentős része nem megfelelő ideig, vagy mennyiségben alkalmazza a patikaszereket. Az idősebb páciensek – megszokásból, vagy tájékoztatás hiányában – gyakran nyolc-tíz féle tablettát is bevesznek egyszerre, ezért nagy az esélye, hogy a gyógyszerek kölcsön- és mellékhatása miatt rosszabbodik az állapotuk. Egyidejűleg a fölösleges kiadások nem csak az egyén, de az OEP kiadásait is növelik. A patikákban és a drogériákban számos olyan vény nélkül kiadható gyógyszer, készítmény, étrend-kiegészítő is hozzáférhető, amelyek a receptköteles szerek hatását megváltoztathatják.

A kezelés kimenetelét nagymértékben befolyásolja, ha a beteg nem osztja meg, vagy az orvos nem kérdez rá, hogy a hagyományos kezelés mellett milyen készítményeket alkalmaz még a páciens – mondta dr. Németh Rita, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egyészségügyi Intézet (OGYÉI) Orvosbiológiai Főosztályának munkatársa azon az „Előny és kockázat” címmel rendezett konferencián, amelyet a gyógyszerhatóság a Nemzeti Betegfórummal (NBF) közösen tartott a biztonságos gyógyszeralkalmazásról. A gyógynövények hatásairól kevés állatkísérleti és humán klinikai vizsgálati adat áll rendelkezésre, becslések szerint a feltételezett interakciók csupán feléről érkezik jelzés. Az étrend-kiegészítők hatásosságát, biztonságosságát és minőségét – a gyógyszerekkel ellentétben – nem kell bizonyítania a gyártóknak, csupán be kell jelenteni annak forgalomba hozatalát.


Önszabályozással a betegbiztonságért


A hazai, hagyományosan zárt gyógyszer forgalmazási láncnak köszönhetően gyógyszerek kizárólag hatósági engedéllyel kerülhetnek a patikákba, azonban más a helyzet az étrend-kiegészítőkkel. Míg hazánkban korábban ezeket a készítményeket is engedélyeztetni kellett, uniós csatlakozásunk óta ezek forgalmazása csak hatósági regisztrációhoz kötött, így nincs garancia a szerek minőségére. Az egészségügyi szempontból kockázatos étrend-kiegészítők és a speciális tápszerek kiszűrését célozza meg az az önszabályozó rendszer, amelyet érintett szervezetek május elején hoztak létre. Minderre a résztvevők szerint azért van szükség, mert a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítők több mint egyharmadát már nem a patikán szerzik be.

A nem megfelelő minőségű készítmények veszélyeztetik a fogyasztók egészségét, csökkentik az egészségmegőrző termékekbe vetett fogyasztói bizalmat, továbbá gazdasági és erkölcsi károkat okoznak az ellátási lánc minden szereplőjének: a gyártóknak, az importőröknek, a kis- és nagykereskedőknek, a gyógyszertáraknak és az egészségügyi szakembereknek - fogalmazott Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) Gyógyszerhamisítás Elleni Munkacsoportjának vezetője az együttműködési szerződés aláírásakor. A vásárlók egészségének és a piac tisztaságának megőrzését szolgálja a rendszer, amelynek legfőbb célja, hogy a hamis hatóanyagok és nem megfelelő minőségű étrend-kiegészítők kiszűrése, egyidejűleg pedig a forgalmazott termékek minőségének garantálása –Az új követelményrendszert a HENT koordinálta a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ), a Magyar Gyógyszerészi Kamarának (MGYK), a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) és Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) részvételével. Az önszabályozó rendszert az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) is támogatja, és ezt aláírásával is nyomatékosította. Az aláírók az önszabályozó rendszer működtetése mellett vállalták, hogy biztosítják a kapcsolódó oktatási folyamatokat.

A legfrissebb kutatások szerint az étrend-kiegészítők patikán kívüli aránya a patikai forgalom körülbelül egyharmadát éri el. A különböző vitaminok és étrend-kiegészítők kiskereskedelmi eladásainak 85 százaléka a patikákban történt, a vény nélkül kapható gyógyszerek teljes piacának 30 százalékát a vitaminok és étrend-kiegészítők, 15 százalékát a fájdalom-, hat százalékát pedig a köhögéscsillapítók és megfázás elleni szerek teszik ki. Míg a gyógyszer-nagykereskedők azt vállalták, hogy kizárólag az új rendszer előírásainak megfelelő étrend-kiegészítőket forgalmazzák, a gyógyszertárak feladata az lesz, hogy jól láthatóan jelezzék vásárlóiknak, hogy náluk kizárólag ellenőrzött étrend-kiegészítők kaphatók. Mint azt dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke elmondta, a gyógyszertáraknak, mint egészségügyi szolgáltatóknak garantálniuk kell a forgalmazott termékek biztonságosságát és valódiságát, az önszabályozó rendszer működtetéséhez úgy tudnak hozzájárulni, hogy csak azoktól a forgalmazóktól szereznek be étrend-kiegészítőket, amelyek tagjai az együttműködésnek.
Külön jelölést kapnak a szerződésbe foglalt minőségellenőrzésen átesett készítmények, a MÉKISZ egyébként már korábban is kezdeményezte tanúsított védjegy létrehozását, amelyet azok a termékek kaphatnának meg, amelyek szigorú minősítésen estek át, és ellenőrzésük ezt követően is folyamatos.


Sokat költünk hiába


Csupán az étrend-kiegészítők felét szerzi be a lakosság a gyógyszertárakból, drogériákból vagy más, hivatalos forgalmazóktól, az összességében 70 milliárd forintosra becsült piacon több mint 30 milliárd forintot online, direkt- vagy multi-level marketing útján költ el a lakosság, fejenként 3000 forintot fordítunk ezekre a termékekre.

Mind a gyógyszerekért, mind pedig az egészség megőrzését ígérő készítményekért sokat fizet a lakosság, azonban ez a költés nem tükröződik a társadalom egészségi állapotának javulásában; a várható és az egészségben töltött életévek között egyre nagyobbra nyílik az olló – állapította meg dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a „Kedvenc patikám” kampány nyitórendezvényén. A lakosság 40 milliárd forintot költ vényköteles orvosságokra, ám ezt messze meghaladóan áldoznak egyéb, gyógyhatású készítményekre, alternatív terápiákra, vagy étrend-kiegészítőkre, ez utóbbira például 15 milliárd forintot évente. Ezek a terápiák nem minden esetben indokoltak, ráadásul az egészségmegőrzésre fordított, gyógyszertáron kívüli költések nem mutatkoznak meg egészségnyereségben. Éppen ezért Mikola Bálint szerint jó lenne, ha ezek a készítmények is bekerülnének a patikákba, ahol a gyógyszerész szakszerű tanáccsal láthatná el a klienseket azok eredményes használatához.

Inkább a vidéki patikákban nyílik lehetőség a „népnevelésre” dr. Zacher Gábor toxikológus, az MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezető főorvosa szerint. Pedig erre mindenütt nagy szükség volna, hiszen a magyar társadalom egészségkultúrája, személyi- és pszichoszomatikus higiéniája meglehetősen rossz, erre utal az is, hogy két tubus fogkrémet és egy fél fogkefét használunk el évente fejenként. Másfél millió honfitársunk azt sem tudja, mi is az a fogmosás. Gyógyszert a gyógyszertárból kell vásárolni, ott, ahol a kliens a szerekről minden információt megkap, ide értve a készítmények kereszthatásait, vagy akár a házi patika átvizsgálását. A betegek 25 százaléka a gyógyszerismertetőkből nem tud tájékozódni, a felvilágosításnak az eladási folyamat részének kell lennie.

Sok szabadon vásárolható gyógyszer potenciális veszélyt jelent a páciensekre, aminek kivédésére csak a patikus tud garanciát adni – erre már dr. Samu Antal, a MOSZ alelnöke hívta fel a figyelmet, azt is hozzátéve, hogy mind az Európai Unióban (évente közel 200 ezer haláleset), mind pedig az Egyesült Államokban az ötödik leggyakoribb halálok a gyógyszer-mellékhatás (évente 100 ezernél több haláleset). Lapunk kérdésére válaszolva Samu Antal azt is kifejtette, az idősebb generáció különösen sok gyógyszert szed egyszerre, és különösen a recept nélkül kapható készítmények, étrend-kiegészítők miatt esetenként nehezen követhető, mit szednek be valójában a betegek. A gyógyszerkölcsönhatások okozta problémák egy része kivédhető lenne megfelelő pharmakoterápiás tanácsadással és konzultációval, amellyel biztonságossá és költséghatékonnyá válnának a gyógyszeres terápiák.


Pénztári kérdések


Komoly döntéshozói vita van az OEP átszervezéséről, a társadalombiztosítás 100 éves múltra tekint vissza, a szolidaritási alapú egészségügyi ellátás a rendszerváltás egyik legnagyobb eredménye volt – összegezte Mikola Bálint az elmúlt hónapok nagy felzúdulást kiváltó kormányzati döntéséről a MOSZ álláspontját, ami szerint nem lenne szerencsés, ha a Magyar Államkincstár (MÁK), mint a költségvetést működtető állami apparátus felelne a működtetésért, felügyeletért és ellenőrzésért. Kérdés az is, hogy az OEP feldarabolása után – a tervek szerint a kifizetői tevékenység a MÁK-hoz, az egyéb feladatok az ágazati minisztériumhoz kerülnek – ki lesz a pénztárral kötött finanszírozási szerződések jogutóda, és annak is beláthatatlan következményei lehetnek, ha elszámolás technikai hibák miatt késik a gyógyszerellátás finanszírozása, hiszen a patikai bevételek felét az OEP kifizetések teszik ki.

Kiemelt figyelmet kellene fordítani a gyógyszerészi tevékenységre az ellátási struktúra átszervezése okán is – folytatta a MOSZ elnöke, aki úgy vélte, mivel a járó-, és fekvőbeteg intézmények tehermentesítését az alapellátás megerősítésével oldaná meg a döntéshozó, a gyógyszerészi gondozásnak döntő szerep juthat a lakosság-közeli ellátások között.

A „Kedvenc Patikám” cím elnyeréséért egyébként hatodik alkalommal tett közzé pályázati felhívást a MOSZ, valamint a Roche Magyarország. A kampány legfontosabb célja a betegek patikai szolgáltatásokkal való elégedettségének felmérése, emellett pedig az, hogy a lakosság is tudja, mire számíthat és mire tarthat igényt a gyógyszertárakban. A szavazatok beérkezésének határideje 2016. szeptember 30., a pályázatról további részletes információt a Kedvenc Patikám honlapon (www.kedvencpatikam.hu) találhatnak.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-05-31