Többre is képesek a minősített patikai informatikai rendszerek, amelyek már most ki tudnák váltani a patikákban kézzel vezetett kockás füzeteket, ha a hatóságok engednék – derült ki a „Gyógyszerészet, gyógyszerellátás kulcskérdései” című továbbképzésen, ahol az internetes gyógyszer-kereskedelem exponenciális növekedését is prognosztizálták a szakemberek. A minősített számítógépes rendszerek használatát a gyógyszer-gazdaságossági törvény rendeli el a gyógyszertárakban, más jogszabályok pedig a hatóságok felé rendelnek el adatszolgáltatási kötelezettséget – mondta előadásában Dedinszky Csabáné dr., a Novodata gyógyszerész igazgatója. Naprakész szakmai információk, gyógyszer alkalmazási- és részletes OGYI előíratok, a különböző készítmények interakciói az expediálás pillanatában lehívhatóak a rendszerből. A szoftver áttekinthetővé teszi a patika gyógyszer-gazdálkodását, követhető az árak és támogatások változása, az árréstömeg, nyomon követhetőek a negatív árréssel expediált gyógyszerek, kezeli a házi pénztárat, követi a bank- és egészségkártyás fizetéseket, így monitorozható a teljes gyógyszertári forgalom. A rendszer képes lenne az elavult adminisztrációs módszerek, a „kockás füzetek” kiváltására is, ha az OTH nem utasítaná el ezeket, mint például elektronikus labornaplót. Ennek esetében továbbra is ragaszkodnak a gyógyszerész saját kezű aláírásához, holott a szoftverek személyhez kötött kóddal működnek. Lehetne e-Recept A forgalomból kivont gyógyszerek OGYI listáját, ugyancsak képes naplózni az operációs rendszer, de mivel nem férhet hozzá a hatóság adatbázisához, így ezt az ügymenetet sem lehet egyelőre egyszerűsíteni. Folyamatosan frissülhetne online a gyógyszerkönyv is, azonban az OGYI ezt azért nem engedélyezi, mert áramszünet esetén a patikák nem férnének hozzá az adatbázishoz. Az e-Recept rendszert is fogadni és kezelni tudná a szoftver – így reflektált az igazgatóasszony Király Gyula e-Health szakértő előadásában elhangzott megjegyzésre, amely szerint ha az egyelőre egymástól függetlenül működő egészségügyi adatbázisokat összekötnék, egy hónap alatt, szinte ráfordítás nélkül bevezethető lenne az e-Recept. Azonban Dedinszky Csabáné hozzátette azt is, ha időben megkapják a szakmai leírást, a szükséges informatikai fejlesztéseket követően valószínűleg gyorsan bevezethető az elektronikus vény, hiszen az adatokat eddig is ellenőrizték – ám erről egyeztetés eddig nem volt. Várhatóan megszűnik a VIREP, és online vényvalidálásra tér át az OEP – mondta a gyógyszerész igazgató, és felhívta a figyelmet arra, hogy az online pénztárgépek egy évvel ezelőtti bevezetését követően újabb változás következik. Ugyanis a telepítéstől számított egy éven belül kötelező felülvizsgáltatni a rendszert, a karbantartást a pénztárgép naplója nélkül nem lehet elvégezni, ennek hiányáról a szervizelést végző cégnek kötelezően értesítenie kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Jönnek a listák A kereskedők és a gyártók közötti elektronikus kommunikáció itt-ott már működik, de nem rendszerszintű. Az e-számla, az e-szállítólevél, és az e-visszaigazolás használatát sem hazai, sem nemzetközi szabályozás nem rendezi, így a gyártók részéről is csekély rá az igény – mondta előadásában dr. Fellner Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója. Még rosszabb az e-kommunikáció a gyógyszertárakkal, pedig bevezetése optimalizálhatná a készletgazdálkodást és a rendeléseket. Az Európa Parlamentben 2011-ben elfogadott Közösségi Gyógyszerkódex, amely magában foglalja a dobozkövetést a gyártótól a fogyasztóig elrendelő gyógyszer hamisítási direktívát várhatóan drágábbá teszi a gyártást, a nagy- és a kiskereskedelmet is. A kódex hazai bevezetés 2018-ra várható, ekkortól úgynevezett fehérlistát kell vezetni a vényköteles gyógyszerekről, amelyen a drágább készítmények lesznek követhetőek, az olcsó, vényköteles patikaszerek mentesülnek a lajstrom alól. Az orvosi rendelvény nélkül kiadható készítmények feketelistáján a drágább termékeket kell majd figyelemmel kísérni, valamint azokat, amelyeket gyakran hamisítanak. Mindent kapni online Tavaly harminc, idén már 53 olyan gyógyszertár van Magyarországon, amely online értékesíthet vény nélkül kapható készítményeket, a szakemberek további növekedésre számítanak ebben a szegmensben a következő években. Az internetes kereskedelemmel kizárólag azok az ÁNTSZ engedéllyel rendelkező patikák foglalkozhatnak, amelyek szerepelnek a hatóság listáján, és a hatóság weblapjára vezető link saját honlapjukon is elérhető. Dr. Fittler András, Pécsi Tudományegyetem (PTE) Gyógyszerészeti Intézetének adjunktusa előadásában külön felhívta a figyelmet arra, hogy az online gyógyszer-kereskedelemben a legális szereplők megkülönböztetése kiemelten fontos, egy fél évvel ezelőtt született uniós szabályozás előírja egy olyan logó használatát, amelyet a legális online patikáknak kell majd alkalmazniuk, ami várhatóan hazánkban is kötelező lesz. A legjobb védelmet azonban az jelenthetné – és ezen már nemzetközi szinten is gondolkodnak –, ha az online gyógyszer-kereskedelmi cégek egységes nemzetközi fődomént kapnának, amelyet kizárólag hatóság adhatna ki. Öngyógyításra ösztönzi a betegeket az internet, hiszen mind többen szeretnének részesei lenni saját terápiájuknak, ami erodálja a gyógyszerész és a páciens közötti kapcsolatot. A világhálón valamennyi, a klinikumban használt gyógyszer elérhető, akár pszichotróp, vagy onkológiai készítmények is. A PTE kutatásából kiderült, az interneten vásárolt készítmények hatóanyagtartalma sokszor elmarad az előírttól, a tabletták borítékban, jelölés nélkül, többnyire Indiából érkeztek a postán. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-03-13