A gyógyszerelés áttekintésével, az egészséges életmód elveinek közvetítésével és a személyzet továbbképzésével hatékonyan javítható az egyik legfontosabb ápolási otthoni kimenet. A British Journal of Clinical Pharmacology szisztematikus áttekintése és metaanalízise elsőként foglalta össze az ápolási és idősotthonokban nyújtott gyógyszerészi szolgáltatások minőségi gyógyszerfelhasználásra kifejtett hatását. A szerzők kifejtik: a gyógyszerész szerepe az elmúlt évtizedekben a termékcentrikus hozzáállásról a betegközpontú megközelítésre váltott. A gyógyszerelés áttekintésével, az egészséges életmód elveinek közvetítésével és a személyzet továbbképzésével a gyógyszerészek az ápolási és idősotthonokban is pozitívan befolyásolják a betegek életminőségét, valamint segítik a költségek csökkentését, azonban eddig nem készült áttekintés a témába vágó vizsgálatokról. A malajziai és ausztráliai szerzők az angol nyelven 1978-2017 között megjelent szakirodalmat tekintették át, és számba vették a gyógyszerészek szerepét a gyógyszermellékhatások, kognitív zavarok, esések, törések, valamint a hospitalizáció és a mortalitás, továbbá a költségek csökkentésében. 52 tanulmányt találtak a témában (25 Észak-Amerikában, 17 Európában, 10 Ausztráliában készült). Mindössze 13 tanulmány alapult randomizált, kontrollált vizsgálaton (RCT), 28 volt intervenciót megelőző, illetve követő vizsgálat, 6 retrospektív elemzés, valamint 5 eset–kontroll-vizsgálat. A tanulmányok összesen több mint 30.000, ápolási és idősotthonban élő beteggel foglalkoztak (átlagéletkor: 81 év). A kutatók értékelték a beválasztott tanulmányok minőségét: mivel a legtöbb idézett vizsgálatot egyetlen otthonban végezték, a kis esetszám miatt átlagosan gyenge–közepes minőségűre sikerültek; az RCT-k azonban jobbak voltak, esetükben a különböző torzítások esélye kicsinek bizonyult. Az 52 tanulmányból 30 számolt be a gyógyszerelés gyógyszerész általi áttekintéséről (specifikus szerek, így pl. digoxin esetén; speciális gyógyszerosztályok, pl. hashajtók, antipszichotikumok, antibiotikumok esetén; gyógyszerkölcsönhatások áttekintése, polifarmácia csökkentése). A tanulmányok a farmakoterápia minőségét a Beers-kritériumok, a MAI-index (medication appropriateness index), a START/STOPP kritériumok segítségével vagy a nemkívánatos gyógyszermellékhatások csökkenésével (pl. kórházi ápolás napjai, esések száma) értékelték. 17 tanulmány számolt be a gyógyszerelés áttekintését 2–12 héttel követő multidiszciplináris esetkonferenciákról, amiket a farmakoterápia optimalizálása érdekében tartottak. Az összesített eredmények szerint a gyógyszerészi szolgáltatás nagyon hatékonyan javította az egyik legfontosabb ápolási otthoni kimenetet: szignifikánsan csökkentette az esések számát. Bár nem szignifikánsan, de csökkent a mortalitás és a hospitalizáció is. A gyógyszerészi szolgáltatás eredményeképpen kifejezetten javult a gyógyszerelés (a MAI-pontszám 2,2-del csökkent), és csökkent az egy beteg által átlagosan szedett gyógyszerek száma (7,2-ről 5,3-re). A bevont vizsgálatok közül sajnos egy sem végzett formális gazdasági elemzést, így a gyógyszerészi szolgáltatás által megspórolt költségekről nem tudtak számot adni. Szemlézte: Kovács Bence dr. Eredeti közlemény: Lee, Shaun Wen Huey, Vivienne Sook Li Mak, and Yee Woon Tang. "Pharmacist services in nursing homes: A systematic review and meta‐analysis." British journal of clinical pharmacology 85, no. 12 (2019): 2668-2688.