A gyógyszerszedéssel kapcsolatos rossz adherencia a 21. században világszerte az egyik legfontosabb és legdrágább egészségügyi probléma (Osterberg L, Blascheke T. Adherence to medication. N Engl J Med, 2005;353:487–497). A World Health Organization adatai alapján a fejlett országokban a krónikus betegségek hosszú távú terápiájában az adherencia átlagosan mindössze 50%-os, ami a becslések szerint csak az USA-ban évente 100-290 milliárd $ többletköltséget generál. Mindeközben az USA-ban 2001 és 2011 között 28%-kal nőtt az asztma prevalenciája, és az asztmás gyermeket nevelő családok költségvetésének 5,5-14,5%-át emésztik fel a kezelés költségei.

Egy patikai adatbázist feldolgozó svéd vizsgálat adatai alapján a fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherencia az alkalmazott gyógyszerosztály (hosszú hatású β2-receptor agonista/LABA, hosszú hatású muszkarinreceptor antagonista/LAMA, inhalált kortikoszteroid/ICS) függvényében csak az asztmás betegek 11-27%-a esetében megfelelő, azaz MPR ≥80% (medication possession ratio/MPR: a napokban kifejezett, vényre felírt gyógyszeradagok, és a két egymást követő vénykiváltás között eltelt napok számának hányadosa) (Haupt D, Nilsson JL. Asthma medication–persistence with adrenergics, steroids and combination products over a 5-year period. J Clin Pharm Ther, 2009;34:507–513).

Egy amerikai vizsgálatban, amely az adherencia mérésére a terápiával lefedett napok arányát alkalmazta (proportion of days covered/PDC), a 9 hónapos megfigyelési idő alatt a kockázati alcsoportoktól függetlenül az asztmás betegek mindössze 10,9-12,6%-a esetében volt a PDC ≥80%, azaz az adherencia megfelelő mértékű (Martin BC et al.: Contrasting measures of adherence with simple drug use, medication switching, and therapeutic duplication. AnnPharmacother, 2009;43:36–44).

Jelen vizsgálat célja az volt, hogy az USA egy közepes méretű, közforgalmú patika-láncának adatai alapján a fenti vizsgálatokhoz hasonlóan - az MPR és a PDC mérőszámait használva - megállapítsa a fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherenciát.

A kutatók egy Utah állambeli közforgalmú patikalánc (15 gyógyszertár) diszpenzációs adatbázisát használva 12 naptári hónap adatait elemezték (2012. szeptember – 2013. augusztus). Összesen 2.193 olyan beteget találtak ezidő alatt, aki legalább 1 féle fenntartó asztma-gyógyszert kiváltott (LABA, ICS, ICS-LABA), és az első receptkiváltása után minimum 6 hónap a vizsgált időszakba esett (180 napos ablak-periódus), továbbá akinek életkorával és nemével kapcsolatban is rendelkezésre állt adat. Az MPR és PDC ≥80% esetén számított az adherencia megfelelő mértékűnek.

A 2 193 beteg 54%-a volt nő, 55%-a volt 18 és 64 év közötti, 28%-a 18 évesnél fiatalabb. A 6 hónapos ablak-periódus során az átlagos PDC 42%, az átlagos MPR 43% volt, azaz a betegeknek csak az időszak kevesebb, mint fele idején állt rendelkezésére a szükséges fenntartó asztma-gyógyszere. Megfelelő mértékű adherencia csak a betegek 14%-a - PDC ≥80% -, illetve 16%-a esetében - MPR ≥80% - volt megfigyelhető. Az átlagos MPR és PDC szerint a nemek között nem volt statisztikailag szignifikáns (P < 0,05) különbség, azonban szignifikánsan több nő érte el a megfelelő mértékű adherenciát (PDC: 16% vs. 12%; MPR: 17% vs. 14%). Az életkorral az adherencia szignifikáns (P < 0,001) mértékben nőtt, mind az átlagos MPR és PDC szerint, mind a megfelelő mértékű adherenciát elértek arányát tekintve (PDC≥80%: a 18 éven aluliak 6%-a, a 18-64 évesek 14%-a, ≥65 évesek 26%-a esetén). A gyógyszerek fajtáját tekintve szignifikánsan jobb volt az adherencia az ICS-LABA szert szedők (1265, 58%), mint az ICS medikációban részesülők (997, 42%) esetén; átlagos PDC: 46% ICS-LABA esetén vs. 35% ICS esetén; átlagos MPR: 47% ICS-LABA esetén vs. 36% ICS esetén (P < 0,001). A gyógyszerfajta alapján nem különbözött a nemek szerint a megfelelő mértékű adherenciát elértek aránya; az életkor növekedésével mindegyik gyógyszercsoportban szignifikánsan nőtt az adherencia.

A megfelelő mértékű adherenciát elértek aránya – 14-16% - ebben a betegpopulációban is megegyezett a korábbi vizsgálatokban mért értékekkel (svéd vizsgálat: 11-27%, USA: 11-13%). Az alacsony értékekből következik, hogy alapvetően fontos az asztma-medikációval kapcsolatos adherencia javítása, aminek része kell legyen a gyógyszertár-centrikus intervenció kialakítása is, mivel egyéb vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy minél több időt töltenek el az egészségügyben dolgozók a betegekkel, ezen belül minél többet foglalkoznak az adherenciával kapcsolatos kérdésekkel, annál jobb lesz a betegek terápia-követése. Az automatikus emlékeztető rendszerek kiépítésén túl fontos a beteg-edukáció, a mobiltelefonos emlékeztetők küldése és a nem adherens betegek közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek általi utánkövetése egyaránt.




Eredeti közlemény:


J Clin Pharm Ther. 2015 Aug 20. doi: 10.1111/jcpt.12316. [Epub ahead of print]
Adherence to controller asthma medications: 6-month prevalence across a US community pharmacy chain.
Feehan M, Ranker L, Durante R, Cooper DK, Jones GJ, Young DC, Munger MA.



Szemlézte

Kovács Bence dr.