A WHO 2020. március 11-én nyilvánította a Covid-19-et világjárvánnyá, a témában megjelent első scoping review a 2019 decembere és 2020. május 20. között megjelent tanulmányokat tekintette át. A szerzők munkájuk során a szisztematikus kritikai közlemények írására vonatkozó ajánlásokat követték (Preferred Reporting Items for Systematic reviews and Meta-Analyses statement for Scoping Reviews/PRISMA-ScR), a sürgősségre tekintettel valamennyi publikációs típust bevonták az elemzésbe, és a publikációk által jelentett intervenciókat a Descriptive Elements of Pharmacist Intervention Characterization Tool/DEPICT 2-es verziója alapján mutatták be. Ez utóbbi a következő elemeket tartalmazza: 1. Milyen módon történik a szolgáltatás alanyával a kontaktus, 2. Mi a kommunikáció módja, 3. Mi a szolgáltatásnyújtás helyszíne, 4. Milyen beavatkozást nyújt a gyógyszerész az azonosított probléma alapján és 5. Milyen segédanyagokkal támogatja a gyógyszerész a szolgáltatást.

A szerzők a publikációk heterogenitása miatt a szisztematikus kritikai közleményt narratív szintézis formájában írták meg. A kulcsszavas keresés (covid, pharmacy) 1189 publikációt adott, ezek közül 11 tanulmányt lehetett bevonni a scoping review-ba. A 11 tanulmány közül 4-4 az USA-ban, illetve Kínában készült, 1-1-1 tanulmány pedig Szaúd-Arábiában, Tajvanon és Macaóban. A szerzők megjegyzik: fura, hogy a járvány elején erősen érintett európai országokban (pl. Olasz- és Spanyolország, Nagy-Britannia) egyetlen, témába vágó tanulmány sem készült. Hét tanulmány foglalkozott a gyógyszerészek által más egészségügyi szakembereknek nyújtott szolgáltatásokkal, 5 tanulmány a gyógyszerészek által Covid-betegeknek nyújtott szolgáltatásokkal, 2 az általános populációnak, 1-1-1-1 tanulmány pedig gyermekgyógyászati betegeknek, szervtranszplantáltaknak, warfarinterápiában részesülőknek és myelofibrosis-betegeknek nyújtott gyógyszerészi szolgáltatásokkal. A tanulmányok közül mindössze egyetlen értékelte a gyógyszerészi szolgáltatás eredményességét.

A szolgáltatások a következő területekre terjedtek ki: betegségmegelőzés és infekciókontroll (pl. maszkosztás, higiénés stratégia kidolgozása), a gyógyszerellátás biztosítása, intravénásról orális gyógyszerelésre átállítás, betegellátás, betegedukáció, a többi egészségügyi szolgáltató támogatása. A szolgáltatások telefonon, videokonferencia során, írásban, személyesen, illetve kórházi rádióadás révén folytak (sorban n = 6, 5, 5, 1). A helyszínt tekintve, 7 tanulmány foglalkozott ágy melletti szolgáltatással, 5 a beteg otthonában (a távolságtartás követelménye miatt telefonon, e-mailben), 4 ambulancián, 2-2 kórházi, illetve közvetlen lakossági gyógyszerellátásban működő gyógyszertári szolgáltatással. A szerzők hangsúlyozzák: igen kevés tanulmány foglalkozik a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban működő patikusok tapasztalataival, holott a szakemberek először leginkább itt találkoznak a betegekkel.

A gyógyszerészek leggyakrabban más egészségügyi szakembereknek nyújtottak Covid-járvánnyal kapcsolatos szolgáltatást (gyógyszer-információ, gyógyszerellátás folyamatosságának biztosítása), a második leggyakoribb a betegeknek nyújtott, járvány alatti életminőséggel és a problémamegoldó képesség javításával kapcsolatos tanácsadás volt. A legtöbb tanulmányban elfelejtettek arról beszámolni, hogy a munka során milyen segédeszközöket használtak, és a szolgáltatások leírása egyébként sem volt kielégítő minőségű. A szerzők bíznak abban, hogy a közeljövőben megszületnek azok a tanulmányok is, amelyek részletesen bemutatják a gyógyszerészek által a Covid-járvány során nyújtott szolgáltatásokat, és ezek értékelését is elvégzik.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:
Visacri, Marília Berlofa, Isabel Vitória Figueiredo, and Tácio de Mendonça Lima. Role of pharmacist during the COVID-19 pandemic: a scoping review. Research in social and administrative pharmacy 17.1 (2021): 1799-1806.Marília Berlofa Visacri, Isabel Vitória Figueiredo , Tácio de Mendonça Lima