Több mint száz olyan weboldalt azonosítottak a magyar hatóságok a nyolcadik nemzetközi PANGEA akció keretében, amelyek gyanús gyógyszereket és étrend-kiegészítőket kínáltak. Csak az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 40 weboldal blokkolását indította el, amelyek hamisított gyógyszereket, vagy illegálisan forgalmazott receptköteles készítményeket, illetve étrend-kiegészítőket árusítottak – derült ki a Hamisítás Elleni Világnap alkalmából rendezett hétfői sajtóeseményen. A világnapot 1998-ban vezették be globálisan, öt világkontinensen tarják, június utolsó hetében. A hamis gyógyszerek forgalmazása és az engedély nélküli internetes patikák felszámolása ellen indított eddigi legnagyobb nemzetközi PANGEA akció június 9-16 között folyt. Az Interpol irányításával 115 ország 236 hatósága vett részt benne, amelyek összesen 20,7 millió hamis gyógyszert foglaltak le, 22,7 milliárd forint értékben. A hamis gyógyszerek kezelése évente 22 milliárd eurót emészt fel, az ehhez kapcsolódó azonnali beavatkozásokra pedig 1,1 milliárd eurót költenek évente mondta összefoglalójában Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. Hazánkban 2009-ben a lakosság hat százaléka vásárolt gyógyszert és gyógyhatású készítményt az interneten, ugyanez az arány tavaly ősszel már 12 százalék volt, a vevők 74 százaléka pedig nem tudja, van-e minőségbeli különbség a patikában és az online vásárolt termékek között – derült ki a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Gyógyszerészeti Intézetének tavalyi felméréséből. A HENT elnökhelyettese szerint ezért nem csak közös hatósági fellépésre, hanem a társadalom és az egyén tudatosságát növelő beavatkozásokra is szükség van. Patikában biztos nincs A szervezett bűnözés legkifizetődőbb ága a gyógyszerhamisítás és a hamis készítmények forgalmazása – mondta Ilku Lívia a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hatóságok és nyomozati szervek önkéntesen, mindennapi munkájuk mellett vesznek részt a PANGEA hadműveletben, a hamis gyógyszerek lefoglalásában, az illegális webpatikák felszámolásában. A zár alá vett készítmények legnagyobb része potencianövelő, vérnyomáscsökkentő, és daganatellenes szer volt. Az interneten egyébként minden elérhető, ami a klinikai terápiában megjelenik, a pszichoszomatikus kórképek kezelésére szolgáló tabletták éppen úgy, ahogy az onkológiai készítmények, életveszélyesen széles a termékpaletta. A kevés legális mellett sokkal több az illegális online gyógyszertár, Amerikában – ahol a legleterjedtebb ez a fajta gyógyszerforgalmazás – mindössze az online gyógyszertárak egyharmada rendelkezett engedéllyel, ugyanakkor valamennyi, a piacon elérhető terméket forgalmazták, jellemzően vény nélkül – számoltunk be korábban PharmaPraxis rovatunkban. A PANGEA akcióban hazánk ötödik alkalommal vett részt, a hadművelet részeként próbavásárlást, analízist és kiemelt ellenőrzést végzett az OGYÉI, amelynek vezetője, Pozsgay Csilla elmondta, hamis készítmények a gyógyszerellátási láncban nem fordulhatnak elő. Bár nincsenek hiteles becslések arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a hamis gyógyszerek forgalma hazánkban, de a tradicionálisan zárt rendszerű gyógyszerforgalmazás miatt teljesen kizárt, hogy a beteg a patikában jusson hamis medicinához – írtuk meg korábban. Az ilyen készítmények internetes rendelést követően, postai úton, külföldről kerülnek be az országba – jellemzően a fogyasztószerek, potencianövelők, altatók, és szívgyógyszerek származnak ellenőrizetlen forrásból –, ezek kontrollja, így forgalmuk becslése szinte lehetetlen, de nemzetközi összevetésben – leginkább az internetes gyógyszervásárlók tradicionálisan csekély számából következtetve – alacsonynak mondható. Az OGYÉI 23 weboldalról rendelt termékeket, ezek közül 13 érkezett meg a hatósághoz. Egy vényköteles potencianövelő tabletta az engedélyezett hatóanyag mennyiség kétszeresét tartalmazta, de több, az erektilis dysfunctio kezelésére rendelhető szerrel is találkoztak, amely vardenafil helyett szildenafilt tartalmazott. Fennakadtak a vizsgálaton olyan készítmények is, amelyek rendelkeztek az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) korábbi forgalmazási engedélyével, azonban gyógyszerhatóanyagot tartalmaztak. Az ár sem lehet indok a hamis gyógyszerek vásárlására – hívta fel a figyelmet az OGYÉI főigazgatója, hiszen a nem megfelelő minőségű és hatású tabletták ára, amelyeknek gyártási folyamatairól semmit nem tudhatunk, 3000-10.000 forint között mozgott, miközben egy 50 mg szildenafilt tartalmazó gyógyszer patikai ára 3700 forint. Ezt igazolta egyébként a PTE már említett, tavaly zárult, négy éves felmérése is, amely rámutatott, hogy míg a legális, patikában vásárolt gyógyszerek napi terápiás költsége alig haladja meg a 120 forintot, addig az illegálisan beszerzett készítményeknél ugyanez több mint 2000 forint is lehet. A hazai gyógyszerhatóság a PANGEA akcióban 113 weboldalt azonosított, amelyek vélhetően illegálisan forgalmaztak gyógyszereket, gyanús étrend-kiegészítőket, 40 oldal blokkolását kezdeményezték. Mint a főigazgató beszámolt, a legtöbb illegális internetes forgalmazó felszólításra felfüggeszti a tevékenységét, igaz, más néven, másutt újrakezdi. A letiltott weboldalak listája elérhető az OGYÉI honlapján (ogyei.gov.hu), ahol a hamis/nem engedélyezett, illetve a legális szerek és termékek listája is elérhető a gyógyszerek fényképével együtt – bár a hamisított tabletták többségének csomagolása, formája a megtévesztésig hasonlít a legitim készítményekéhez. Megemlítette azt is, hogy a jövőben az OIGYÉI hatékonyabb felügyeletet szervez az étrend-kiegészítők piacán is, ehhez reményeik szerint a szükséges erőforrást is biztosítják majd, terveik között szerepel egy étrend-kiegészítő adatbázis létrehozása is. Indiából jön az álgyógyszer A hamis gyógyszerek hatástalansága – például a daganatellenes készítményeknél – komoly időveszteséggel járhat a beteg számára, a gyártó utolérhetetlen, a vásárló nem tudja érvényesíteni a termékfelelősséggel kapcsolatos jogait. Azonban a hamisítás nem csak jogi és rendészeti, és nem is kizárólag fogyasztóvédelmi kérdés –szögezte le Bendzsel Miklós. Amellett, hogy csökkenti az állami bevételeket, megcsapolja az innovációt megillető profitot, 250 milliárd USD forgalmat von el a legális piacról. A hamis termékek 43 százaléka Kínából származik, a hamisított termékek körén belül sajátos folyosók alakultak ki, a gyógyszeripar legnagyobb fekete forrása India, míg a kozmetikai replikátumok fele Törökországból származik. A hamis termékek vásárlási aránya több termékcsoportban is csökkent Magyarországon – derült ki a HENT éves felmeréséből, azonban a hamisítással kapcsolatos attitűd még mindig hagy némi kívánnivalót: 2014-ben a megkérdezettek 23 százaléka nyitott volt arra, hogy hamisított termékeket vásároljon, azonban azok aránya, akik valóban meg is vették az árut, „csak” 15 százalék volt. Mivel a hamisítás változatlanul jelenlévő probléma Magyarországon, a világnap alkalmából gyógyszerhamisítás elleni megállapodást írt alá a rendezvényen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), az OGYÉI, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a „Védettség” Oltóanyag és Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete. Az együttműködés célja, hogy megakadályozza, hogy hamisított gyógyszerek kerüljenek a hazai gyógyszerellátási láncba. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-06-29