A gyógyszerészek Kanada tíz tartományából 8-ban fizetséget kapnak azért, hogy az alapellátás keretében gyógyszerelés-áttekintést és gyógyszerelés-menedzsmentet szolgáltassanak a betegeknek. E két szolgáltatáson kívül egyre több gyógyszerész gondozásiterv-készítésben is részt vesz, az előbbi szolgáltatásokhoz hasonlóan betegközpontú célokra fókuszálva. A gondozástervezés során a beteg és a gyógyszerész (valamint esetenként a beteg körzeti orvosa és egyéb egészségügyi ellátója) közösen azonosítják a beteg személyes egészségcéljait és szükségleteit, megbeszélik és kiválasztják a célok elérése érdekében rendelkezésre álló eszközöket, és felvázolják, milyen módon fogja a beteg elérni ezeket a személyes célokat. Kanada egyik délnyugati tartományában, Albertában, 2012 óta a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó patikusok fizetséget kaphatnak a betegek éves gondozási tervének elkészítéséért is. A felmérések szerint a betegek nagyra értékelik, ha a gyógyszerészükkel közösen gondozási tervet állíthatnak össze, és úgy érzik, hogy a gondozási terv által jobban hozzáférnek az egészségügyi ellátáshoz, csökken várakozási idejük. Az orvosok is fontosnak tartják a gyógyszerésszel való kollaborációt és információmegosztást, továbbá a gyógyszerész által felvetett új szempontokat. A gyógyszerészek szintén a gondozásiterv-készítés során megvalósuló kollaborációt értékelik, és élvezik az újfajta felelősséget és újfajta szereplehetőséget. Az Albertai Egyetem gyógyszerészkutatói a következő tíz pontban foglalták össze, mire figyeljen a gyógyszerész, ha jó gondozási tervet akar készíteni: 1. A szakértelem fejlesztése: a szakértelem fejlesztése érdekében érdemes rendszeresen továbbképzéseken részt venni, és kiválasztani egy szakterületet, amin az illető a leginkább profivá válik; ezen a szakterületen magabiztosan részt vehet a gyógyszerész a beteggondozásban. Érdemes a kollégáktól is eltanulni, amit ők tudnak a gondozásiterv-készítésről. 2. Szerep- és munkafolyamat-optimalizálás: a gondozásiterv-készítés megvalósításához optimalizálni kell az egyéb patikai munkafolyamatokat is, és meg kell találni azt a helyet, ahol a szolgáltatás kivitelezhető. A technikusokat például be lehet vonni a potenciális betegek azonosításába, a formanyomtatványok és a gyógyszerelési listák elkészítésébe. 3. A dokumentáció megfelelő formájának kitalálása: érdemes olyan gondozásiterv-sablont kitalálni, ami támogatja a tervezés folyamatát, segíti az információmegosztást, világos, tömör, konzisztens. 4. A patikai munkafolyamatban legyen meghatározott idősávja a gondozásiterv-készítésnek; a szükséges időmennyiségbe bele kell számolni a beteggel való találkozásra való felkészülés idejét, a beteggel eltöltött időt, a dokumentáció és az információmegosztás, valamint az utánkövetés idejét is. 5. A szolgáltatás promotálása: ki kell fejleszteni a szolgáltatás bemutatásának szóbeli és írásbeli módjait, és meg kell ismertetni azt a betegekkel, a patika többi dolgozójával és a beteg gondozásában részt vevő többi szakemberrel. 6. A beteget be kell vonni a gondozásiterv-készítés minden lépésébe, képezni és informálni kell. 7. A felelősségek meghatározása: dokumentálni és kommunikálni kell az egyes felelősségeket és teendőket: ki lesz bevonva a betegen és a gyógyszerészen kívül (pl. családtag, orvos), kinek milyen konkrét teendői lesznek, mikor/milyen gyakran, hol lesz utánkövetés és monitorozás. Érthetően el kell magyarázni a betegnek, mért van szükség pl. laborvizsgálatra, gyógyszerváltásra. 8. A gondozásiterv-dokumentációt meg kell osztani a beteggel. 9. A gondozásiterv-készítés dinamikus folyamat: monitorozni kell a javulást, és szükség esetén módosítani kell a terven: rendszeresen át kell tekinteni, hogy sikerült-e megvalósítani a tervet, az esetleges új információk felhasználásával módosítani kell az egészségcélokon. Ennek során mód van a személyes kapcsolat fejlesztésére – a jó interperszonális kapcsolat a minőségi egészségügyi ellátás és a betegadherencia kulcsfontosságú tényezője. 10. Fel kell tárni, hogy van-e lehetőség más egészségügyi ellátót is bevonni, és közösen készíteni a gondozási tervet. A közösen készített gondozási tervek teszik lehetővé leginkább a tünetek javulását, a beteg megfelelő utánkövetését, valamint az időben történő intervenciót, és végső soron az egészségügyi ellátórendszer kisebb mértékű igénybevételét eredményezik. Szemlézte Kovács Bence dr. Eredeti közlemény: Breault RR, Schindel TJ, Hughes CA. Pharmacist care planning services: What matters most. Canadian Pharmacists Journal/Revue des Pharmaciens du Canada. 2021 Apr 9:17151635211004631.