Ökológia

NIWA: 400ppm feletti légköri szén-dioxid-szint

2016. JÚNIUS 09.

Szöveg nagyítása:

-
+

Először mértek 400 ppm-et (milliomod térfogatrész) meghaladó, vagyis küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet az új-zélandi Északi-sziget déli csücskében lévő Baring Head-i tisztalevegő-megfigyelő állomás műszerei - jelentették be az új-zélandi Országos Víz- és Légkörkutatási Intézet (NIWA) szakemberei. Az 1972 óta működő Baring Head-i állomás gyűjti leghosszabb ideje megszakítás nélkül a déli-félteke légköri szén-dioxid-szintjére vonatkozó adatokat. A kutatók szerint utoljára több mint hárommillió évvel ezelőtt volt ilyen magas az atmoszférában lévő szén-dioxid koncentrációja. A NIWA közleménye szerint a kibocsátások többsége az északi féltekén történt, így az Új-Zélandtól északra fekvő állomások műszerei már korábban jelezték a 400 ppm-es érték átlépését. Mostanra pedig már elegendő gáz keveredett a légkörben ahhoz, hogy a déli félteke állomásai is jelezzék a lélektani határ átlépését. A Baring Head-i adatok azért különösen fontosak, mert oda messze délről érkezik a levegő, olyan területekről, amelyek távol vannak mindenfajta emberi tevékenységtől. Sara Mikaloff-Fletcher, az intézet munkatársa szerint a 400 ppm-es küszöbérték átlépése lehetőséget teremt az emberek számára annak felismerésére és megértésére, hogy most már tényleg nagyon kevés idő maradt a cselekvésre. A szakemberek szerint a légköri szén-dioxid-szint 400 ppm alá csökkentéséhez éveken át vissza kellene szorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását. Forrás:MTI MTI 2016. június 8., szerda 16:29

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Az előre jelzettnél lényegesen gyorsabban melegszik Európa

Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát - írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.

Hírvilág

Nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tiszát a PET kupán

Nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tisza Tivadar és Záhony közötti szakaszát a PET kupa idei résztvevői

Hírvilág

A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát

A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományának egy hatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik - vélik tengerbiológusok.

Hírvilág

Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...

Hírvilág

A párizsi egyezmény megvalósítása ellenére is emelkedhet a globális tengerszint

A 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás teljesítése ellenére is várhatóan 0,7-1,2 méterrel fog emelkedni a globális tengerszint.