A természetes vagy természetközeli környezet, a zöldterületek egészségre gyakorolt pozitív hatása jól ismert és alaposan alátámasztott összefüggés, a biodiverzitás ezzel kapcsolatos jelentőségéről azonban sokkal kevesebb ismerettel rendelkezünk. A Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces tanulmány szerzői a British Medical Bulletin szakfolyóiratban megjelent cikkükben az ezzel kapcsolatos ismereteket összegzik. Három fő mechanizmust különböztetnek meg, amelyeken keresztül az élővilág sokfélesége hathat az egészségünkre. A biofília hipotézis szerint belső indíttatásból kötődünk a természethez, ami összefügg az evolúciós múltunkkal. A biodiverzitás hipotézis azt állítja, hogy a gazdag természeti környezet befolyásolja a humán mikrobiomot, így jótékonyan hat az immunrendszerre. A „hígítási hatás” hipotézis (’dilution effect hypothesis’) azt feltételezi, hogy nagyobb gerinces fajgazdagság esetén kisebb a humán megfertőződés kockázata. Mind a biofília hipotézis, mind a biodiverzitás hipotézis széles körben megerősítést nyert. Az előbbi kapcsán a szerzők több tanulmányra hivatkozva megállapítják, hogy a madarak valószínűleg önmagukban fontos szerepet töltenek be az egészségre gyakorolt hatásban. Az eredményekből két fontos tanulságot vonnak le: a vizuális ingerek mellett más ingerek is jelentősen hozzájárulhatnak a mentális egészséghez és a stressz-szint befolyásolásához; a természetélmények hatásai erősen egyén- és egyénipreferencia-függőek, tehát nagy különbségek lehetnek a teljes népességen belül. A biodiverzitás-hipotézist több olyan kutatás támasztotta alá, ahol atópiás és asztmás megbetegedéseket hoztak összefüggésbe a lakóhely környéki élővilág gazdagságával és a humán mikrobiom összetételével. Az eredmények alapján nagyon valószínű, hogy a mikrobiomon keresztül érvényesül a biodiverzitás egészségre gyakorolt hatása, az immunrendszer befolyásolásával és az allergia, illetve asztma elleni védelemmel. Bizonyos kérdésekre az eddigi kutatások erősen ellentmondó eredményeket mutattak ki. A kutatások főleg önbevallásos alapon mérték a jóllétet, nem jól definiált klinikai kimenetelek szerint. Emellett a biodiverzitás és az egészség összefüggéseit az egyének olyan percepciói és tulajdonságai is befolyásolhatják, mint a természetélmény érzékelt intenzitása, a kulturális háttér vagy a jövedelem. A szerzők szerint a természet mentális jóllétre és általános egészségre gyakorolt hatásai sokszor szubjektívek, és a jóllét, általános egészség és az egyén által észlelt biodiverzitás különféle meghatározásai és számszerűsítési módjai erősen befolyásolhatják az eredményeket. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az ’oldódási hatás’ hipotézis alapján várt negatív diverzitás-betegség kapcsolat helyett sok esetben pozitív az összefüggés, azaz ahol nagyobb a diverzitás, ott több fertőzés sújtja az embereket. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a kérdés még vitatott. Az egyre terjedő természetalapú megoldások – mint a városi vizek, az iskolai zöld játszóterek vagy a vadvilággal való kapcsolatteremtés és az erdőfürdő – egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata további kutatások fontos tárgyát képezheti. A szerzők megállapítják, hogy a természet és emberi egészség kapcsolatának vizsgálatában fontos lenne a kísérleti úton történő megismerés és a hosszú távú kutatások megvalósítása. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Aerts Raf, Olivier Honnay, and An Van Nieuwenhuyse. Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces. British medical bulletin 2018;127.1:5-22.