Az egészségünk és a mikrobiomunk kapcsolatáról egyre több összefüggésre derül fény. Egy a Nature Reviews Immunology szaklapban tavaly megjelent publikáció, az Early life microbial exposures and allergy risks: opportunities for prevention szerzői a korai életszakaszokban fellépő mikrobiális kitettség és különféle allergiás megbetegedések közötti kapcsolatot tárja fel. Az áttekintő tanulmányban többek között az asztma, az ételallergiák és az atópiás dermatitis kialakulásának és potenciális kezelési lehetőségeinek mikrobiális összefüggéseit mutatják be a szerzők. Ezen egészségügyi problémák prevalenciája növekszik, különösen a „nyugatiasodó” országokban, aminek hátterében olyan tényezők állnak, mint a császármetszéssel történő születések arányának emelkedése, a növekvő korai antibiotikum-használat, a nyugatias étrend és az ehhez kapcsolódó túlsúly; valamint a kül- és beltéri életmódbeli, illetve aktivitásbeli változások. Ezek a tényezők közvetve és közvetlenül egyaránt erőteljesen befolyásolják a humán mikrobiom alakulását, hatnak ennek bakteriális, gomba- és víruskomponenseire is. A tanulmányból kiderül, hogy az immunrendszer megfelelő fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy a korai életszakaszokban biodiverz környezet vegye körül a gyermeket. A mikrobiom alakulását az előbb felsorolt tényezők, a császármetszéssel történő születés és az antibiotikum-használat mellett más körülmények is befolyásolják. Ilyen például a szoptatás és a vírusfertőzéseken való átesés is. A szoptatás a korai mikrobiom diverzitását és összetételét leginkább meghatározó tényezők egyike, és a mikrobiom változatossága által összefügg az immunrendszer fejlődésével, az allergiák elleni védelemben is fontos szerepe lehet. A tovább tartó szoptatás előnyösnek tűnik a mikrobiom fejlődése szempontjából. Allergiás mechanizmusok számos módon kötődnek a mikrobiótához. A sokféle példa közül érdemes kiemelni bizonyos gombafajok atópiás dermatitishez fűződő kapcsolatát, a vírusok betegségekre való fogékonyságot módosító hatásait, illetve azt, hogy a baktériumoknak való ismételt kitettség csökkenti az autoimmun megbetegedések esélyét. Különösen fontos a korai életszakaszok és az allergiakockázat közötti összefüggések alaposabb megértése a megfelelő megelőzési stratégiák megalkotásához. Az elsődleges stratégiák közé az allergénszenzitizáció blokkolása, a másodlagosak közé pedig a szenzitizációt követően fellépő klinikai tünetek kialakulásának gátlása tartozik. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy az egyre gyakoribb allergiás problémák kezeléséhez nem elég egy-egy apróbb változtatást bevezetni: kulcsfontosságú lenne az ezekhez vezető komplex tényezők, összefüggések együttes figyelembevétele. Megelőzési lehetőségként olyan megoldásokat említenek, mint a kültéri aktivitás, a kisgyermekkortól kezdve változatos étrend, a kevésbé feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, valamint a diverz élettel teli talajokkal való érintkezés. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Renz, H., & Skevaki, C. (2021). Early life microbial exposures and allergy risks: opportunities for prevention. Nature Reviews Immunology, 21(3), 177-191.