Amikor egy faj a kihalás szélére sodródik, gyakran már nincs visszaút: olyan folyamatok indulhatnak meg, amelyek eredménye a faj végleges eltűnéséhez vezet. Az ibériai hiúz (Lynx pardinus) története azonban megmutatja, hogy megfelelő tudással és elszántsággal, valamint komplex megoldásokkal lehet remény egy kritikusan veszélyeztetett faj megmentésére is – feltéve, hogy időben cselekszünk. A projektről és a jelenlegi helyzetről Nereida Sanchez természetvédelmi szakértőt kérdeztük.

Az ibériai hiúz (Lynx pardinus) a Magyarországon is előforduló eurázsiai hiúz (Lynx lynx) közeli rokona. Az Ibériai-félsziget bennszülött faja, tehát az egész világon kizárólag itt fordul elő. A kétezres évek elejére a korábban többezres egyedszámú állománya száz példány alá csökkent néhány évtized alatt, két, elszigetelődött populáció maradt fenn. A drámai állománycsökkenést több folyamat együttese okozta: a táplálékbázis csökkenése, az élőhelyek elvesztése és leromlása, valamint az egyedek elgázolása és az illegális vadászat – mondta el Nereida Sanchez, az ibériai hiúz fajmegőrzési programjában dolgozó természetvédelmi szakember. Nereida természetvédelmi tanulmányai után először önkéntesként vett részt az ibériai hiúz védelmében, ma pedig már a portugáliai központban dolgozik, a fogságban tartott hiúzok ellátásáért felel.

Az ibériai hiúz védelméért az Európai Unió több LIFE projektet indított, amelyek az uniós szintű szabályozásokkal együtt kiemelkedő eredményeket értek el az utóbbi évtizedekben. A védelmi tevékenység hatására a 2002-ben 80 példányt számláló állomány mára több mint 1000 egyedre nőtt.

A faj megőrzéséhez olyan, széles körben egyre jellemzőbb problémák kezelésére van szükség, mint például az élőhelyek elvesztése, feldarabolódása. Az újabb és újabb út-, vasút- és gátépítések, illetve más emberi tevékenységek komoly akadályként választják el egymástól a zsugorodó élőhelyeket. Ennek ellensúlyozására úgynevezett ökológiai folyosókat hoztak létre, amelyek újra lehetővé teszik a hiúzok és más fajok számára az élőhelyek közötti mozgást. A táplálékbázis problémáját az ibériai hiúz fő zsákmányának, az üregi nyúlnak a megfogyatkozása jelentette. Két fertőző betegségnek különösen nagy szerepe volt a nyulak tömeges pusztulásában: a mixomatózisnak és a rabbit viral haemorrhagic disease (nincs még elfogadott magyar fordítása) nevű betegségnek. Ugyanakkor az élőhelyek fogyatkozása is problémát jelentett, ezért a nyulak számára alkalmas élőhelyek, például legelők létrehozásával igyekeztek segíteni a helyzeten.

A hiúzok állományát fogságban szaporított egyedek szabadon engedésével is növelik – az ezzel foglalkozó központok egyikében dolgozik Nereida. Először 2005-ben született fogságban ibériai hiúz, de a visszatelepítést csak 2011-ben kezdték el. Máig körülbelül háromszáz egyedet engedtek szabadon. Négy központ működik, ebből három Spanyolországban, egy pedig Portugáliában található. Nereida elmondta, hogy az állatokat a nap 24 órájában kamerákkal figyelik etológusok és önkéntesek, napi szinten csak a gondozókat látják a hiúzok. A kis egyedszámú populációk esetén komoly populációgenetikai problémák léphetnek fel, mint például a beltenyésztés vagy a ritka génváltozatok elvesztése. Ezek kiküszöbölése érdekében egy genetikus csapat dolgozik a megfelelő párok kialakításán.

A kezdeti bizalmatlanság, negatív előítéletek ellenére többek között a környezeti nevelési programoknak köszönhetően a helyiek többsége mára pozitívan értékeli a visszatelepítést. A projekt szakemberei kommunikálnak a vadászokkal, gazdálkodókkal, földtulajdonosokkal és diákokkal is.

Összegezve Nereida úgy látja, hogy az elmúlt évek több mint tizenháromszoros állománynövekedése ellenére a faj helyzete még mindig törékeny, szükség van a projekt folytatására. Számára a védelmi program fontos tanulsága, hogy kellő elszántsággal, együttműködéssel és kemény munkával még megmenthető a faj – de ehhez akarnunk kell, hogy megvédjük őket. Változnia kell a társadalmunk prioritásainak.

Pribéli Levente

Kiegészítő források:

Garrote G, Fernández-López J, Rojas E, López G, & Simón MA. Planning the peninsula-wide recovery of the Iberian lynx: identification of favourable habitat areas. Mammalia, 2020;84(5):413-420.

Európai Bizottság: The comeback cat: Iberian lynx numbers up tenfold in 20 years 2021.július 20. (Hyperlink: https://cinea.ec.europa.eu/news/comeback-cat-iberian-lynx-numbers-tenfold-20-years-2021-07-20_hu)