Számos súlyos egészségügyi probléma kiváltó okai az iparosított élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekben keresendők – írják a The potential of diversified agroecological systems to deliver healthy outcomes: Making the link between agriculture, food systems & health című, Food Policy szaklapban megjelent tanulmány szerzői. A nagymértékben külső inputokra utalt mezőgazdaság, az intenzív állattartás, az erősen feldolgozott élelmiszerek kiterjedt marketingje és a deregulált globális kereskedelmi láncok mind példaként sorolhatók fel erre. Általában mégis a tágabb kontextus figyelembevétele nélkül, úgy tekintenek a különféle egészségügyi problémákra, mintha azok minden mástól függetlenül lépnének fel. A túlsúlyt például gyakran egyéni életmódbeli választások kérdéseként tárgyalják (az étrendre és a mozgásra összpontosítva), kevés figyelmet fordítanak arra, hogy mi a kapcsolata az „élelmiszer-környezet” (food environment) egyéni döntésekre gyakorolt hatásával. További példa az élelmiszer eredetű megbetegedések esete. Miközben a szakértők jellemzően a hosszú élelmiszer-ellátási láncok átláthatatlanságát és az intenzív állattartást jelölik meg ezek kiváltó okaiként, szélesebb körben leginkább pusztán közegészségügyi krízisként tekintenek rájuk. Az élelmiszer-rendszerek egészségre gyakorolt hatásai meglehetősen szerteágazók. A foglalkozásból adódó problémák mellett a környezeti szennyezések, a szennyezett, jelentősen megváltoztatott élelmiszerek, az egészségtelen étrend és az élelmiszer-biztonság hiánya mind ide kapcsolódik. A nyugati világban ma domináns élelmiszer-termelési gyakorlatok negatív környezeti hatásai is kiterjedtek. A lég-, víz- és talajszennyezéseken túl hozzájárulnak a klímaválság és biodiverzitás-csökkenés súlyosbodásához is, ezzel közvetve is komoly egészségügyi gondokat okoznak. Azonban léteznek alternatívák a mezőgazdasági rendszer, élelmiszerrendszer szintjén is. A változatos agroökológiai rendszerek magukban hordozzák az egészségesebb életmód és táplálkozás lehetőségét. Ezek a rendszerek a gazdaságok és a művelt tájak diverzifikálásán, a kémiai inputok helyettesítésén, a biodiverzitás optimalizálásán, a talaj termékenységének hosszú távú fenntartásán, egészséges agroökoszisztémákon, és az emberek megélhetésének biztosításán alapulnak. Amellett, hogy elősegíthetik az egészségesebb táplálkozást, környezeti, társadalmi és gazdasági hatások terén is jobban teljesítenek a nagyüzemi gyakorlatoknál. Egyik legközvetlenebb előnyük a különféle vegyi anyagoknak való kitettség csökkentése, ráadásul a vegyszerekkel kevésbé kezelt növények beltartalmi szempontból is kedvezőbbek. Jellegük miatt ezek a rendszerek a mikrotápanyagok bevitelét is javítják. Komplex megoldásként segíthetik a helyi megélhetést, hozzájárulhatnak a komoly kihívást jelentő társadalmi-gazdasági problémák enyhítéséhez. A mai élelmezéshez kapcsolódó problémák kiterjedtsége és nagyságrendje rámutat, hogy rendkívül fontos összefüggéseiben, rendszerszinten vizsgálni a kérdést, és ilyen szemléletben keresni a megoldásokat. A jelenleg domináns termelési rendszerek azonban számos ok miatt nagyon nehezen alakíthatók át: többek között a politikai intézmények önmegerősítő hatása, a mezőgazdasági piacok működési jellegzetességei, illetve bizonyos ideológiai tényezők említendők ezen nehezítő körülmények között. A diverzifikált agroökológiai rendszerek alapjaiban új paradigmát nyújtanak az élelmiszer- és gazdálkodási rendszerek működésére, amelyben a rendszerek átformálása és a változatosabbá tétele előfeltételként van jelen. A tudásátadás, a részvétel és a hatalmi viszonyok kérdése ugyanolyan fontos, mint a termelési módszerek megváltoztatása. Bár a konkrét gyakorlatok helyspecifikusak, az agroökológiai alapelvek mind kis-, mind nagyléptékben alkalmazhatók. A kémiai inputokra utaltság csökkentése, a tőkeintenzív helyett tudásintenzív gyakorlatok, a termelők és fogyasztók közötti szorosabb kapcsolat és a demokratikusabb irányítás mind olyan jellegzetességek, amelyek messze túlmennek az egészséges élelmiszerek kérdésén. Csak ilyen ambiciózus módon, integrált megközelítések segítségével kerekedhetünk felül a mára erősen megszilárdult viszonyokon, és így valósíthatjuk meg a fenntarthatóbb élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekre történő átállást. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Frison, E., & Clément, C. (2020). The potential of diversified agroecological systems to deliver healthy outcomes: Making the link between agriculture, food systems & health. Food Policy, 96, 101851.