Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek. Ezek a fitokémiai összetevőiknek köszönhetőek, mint például polifenoloknak, fenolsavaknak, flavonoidoknak, acetiléneknek és triterpéneknek. A növények gyógyászati szempontból mind a belőlük kinyerhető anyagok felhasználása, mind ezek gyógyszerfejlesztési potenciálja miatt jelentősek. Anyagaik, melyek gyakran biológiailag aktív másodlagos anyagcseretermékek, akár új gyógyszerek kifejlesztésére, akár már létezők javítására is használhatók. Közegészségügyi téren fontos, hogy a növényi hatóanyagok általában kevesebb mellékhatással járnak szintetikus alternatíváiknál, valamint világszerte sokak számára könnyebben elérhetőek és olcsóbbak az utóbbiaknál. Sok fészkesvirágzatú jól beilleszthető az egészséges étrendbe. A gyökerek, levelek és virágok is számos kémiai elem és vitamin jó forrásai: tartalmaznak nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot, valamint A-, B-, C- és D-vitamint is. A legtöbb e családba tartozó növény zsírtartalma alacsony. A csicsóka gumói foszfort, káliumot is tartalmaznak az inulin mellett. Az utóbbi növeli több ásványi anyag abszorpcióját is, köztük a kalciumét és magnéziumét. Vannak fajok, amelyeket gyógykezelésekben használnak. Ilyen például a fehér üröm (Artemisia absinthimum), melyet alkalmaznak leukémiás kezeléseknél kiegészítőként is, valamint kifejt kígyóméreg-ellenes hatást is. A közönséges cickafark (Achillea millefolium) fitoösztrogéntartalma miatt ösztrogenikus hatású, ilyen vegyületei az apigenin és a luteolin, melyek az esztradiolnál nagyobb affinitással kötődnek a β-ösztrogén-receptorokhoz. Az orvosi körömvirág (Calendula officinalis) sebgyógyító, antibakteriális és vírusellenes hatással bír. A pongyola pitypang (Taraxacum officinale) – feltehetően magas káliumtartalma miatt – vizelethajtó hatású, valamint magas zsírtartalmú étrenden tartott egerek vizsgálata alapján javítja a máj regenerálódó képességét. A máriatövis (Sylibum marianum) többek között májvédő, keringési rendszerre kedvező ('cardioprotective') és sejtvédő hatást is kifejt, és ellenméregként szolgál számos biológiai toxinra: mikotoxinokra, bakteriális toxinokra és kígyóméregre egyaránt. E toxinok mellett olyan, a szervezetünk számára mérgező kémiai anyagok ellen is véd, mint az alumínium, a réz, a kadmium és az ólom. 1. ábra. Mezei katáng (Cichorium intybus) – e növényből nemesítettek számos különböző cikóriafajtát (A fotót készítette: Pribéli Levente, 2022). Antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaik miatt szintén kiemelkedő a fészkesek gyógyászati jelentősége. Kivonataik fontos védelmet jelentenek a szabad gyökök ellen; antioxidáns hatásuk erős pozitív korrelációt mutat a fenoltartalmukkal. Gyulladáscsökkentő hatásuk terén meghatározó szerepe van az arctiinnek, mivel ez képes gátolni a gyulladásmediátorok keletkezését. Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés övezi az étrend egészségben betöltött szerepét és a természetalapú kezelési módokat. Bizonyított, hogy a legjobb antioxidánsokban, a növényekben gazdag étrend fontos számos betegség megelőzésében. A pitypanggyökérből készített kávé előnyösebb a hagyományos kávénál, mivel az előbbinek nincs narkotikus hatása; a cikóriából pedig például fehérliszt-helyettesítő is kinyerhető. Tekintve a fészkesvirágzatúak gazdag változatosságát, érdemes lenne további kutatásokban vizsgálni a különféle növényekben rejlő gyógyászati és étkezési alkalmazási lehetőségeket. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Rolnik, A., & Olas, B. (2021). The plants of the Asteraceae family as agents in the protection of human health. International Journal of Molecular Sciences, 22(6), 3009.