A zöldterületek kedvezői egészségügyi hatása régóta ismert, azonban a The health benefits of the great outdoors: A systematic review and metaanalysis of greenspace exposure and health outcomes című cikk szerzői szerint ez idáig nem végeztek olyan kutatást, amelyben szisztematikus szakirodalmi áttekintés és meta-analízis segítségével összegzik a témában rendelkezésre álló ismereteket. A publikáció az Environmental Research szaklapban jelent meg, a kutatók 103 megfigyelésre alapuló, és 40 kísérleti elrendezést alkalmazó tanulmányt elemeztek. Kutatásuk újdonsága abban áll, hogy nem csak bizonyos egészségügyi hatásokkal való összefüggéseket, hanem széles körű egészségügyi kimeneteleket vettek számításba.

Eredményeik egyértelműen alátámasztották, hogy a zöldterületeknek széles körű pozitív hatásai vannak az emberi egészségre. Szignifikánsnak bizonyult a pulzus, a diasztolés vérnyomás, a HDL-koleszterinre gyakorolt kedvező hatás, továbbá szignifikánsan javult például a szívfrekvencia-változékonyság (heart rate variability). A 2-es típusú cukorbetegség (T2DM), a mortalitás (all-cause mortality), a cardiovascularis eredetű mortalitás is javul a zöldterületeknek köszönhetően, ahogy a terhességek kimenetele terén a koraszülés kevésbé jellemző, a terhességek időtartama is előnyösebb. A tanulmányban vizsgált, de összehasonlítást nem lehetővé tevő publikációk mindemellett beszámoltak más kedvező hatásokról a rákkimenetelek, légzőrendszeri eredetű halálozás, alváshossz, különböző biomarkerek és neurológiai kimenetelek esetén is.

A zöldterületek egyre szélesebb körben megerősített kedvező hatásainak magyarázatára számos különböző elmélet létezik. A zöldterületek fontosak a fizikai aktivitás, a társadalmi kohézió és a stresszcsökkentés szempontjából is, és a sokféle baktériummal való találkozás immunrendszeri, gyulladáscsökkentő hatásokkal is járhat. Az erdőfürdőzéssel kapcsolatos szakirodalomban sokszor megjelenik, hogy a fák által kibocsátott illékony vegyületek (phytoncides) is hozzájárulhatnak a pozitív egészségügyi hatásokhoz. Kutatások arra utalnak, hogy az alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek esetén a zöldterületek hatása fokozottabban érvényesül. A jelen tanulmányban áttekintett publikációkban azonban nem volt elég ilyen jellegű információ ahhoz, hogy a metaanalízisből biztos megállapításokat lehessen tenni. Ez a témakör fontos további kutatási irány lehet.

A tanulmány szerzői törekedtek rá, hogy minél több publikációt bevegyenek a vizsgálatba, fontos szempont volt az inkluzivitás. Ez egyrészt erőssége is a cikknek, másrészt viszont felveti a kisléptékű kísérletekben kapott eredmények általánosíthatóságának kérdését. További limitációként említik meg, hogy pragmatikus okokból ki kellett zárniuk a mentális egészség és a fertőző betegségek kérdéskörét, valamint megemlítik, hogy a felhasznált publikációk heterogenitása is befolyásolhatja az eredményeket.

A szerzők kiemelik, hogy kedvező hatásaik miatt az elérhető zöldterületek, utcai növényzet létrehozása, helyreállítása és fenntartása egy komplex megközelítés részeként fontos eleme lehet az emberi egészség javításának.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Twohig-Bennett, C., & Jones, A. (2018). The health benefits of the great outdoors: A systematic review and meta-analysis of greenspace exposure and health outcomes. Environmental research, 166, 628-637.