Viselkedésszavar a mellékhatás
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A Parkinson-kór kezelésében alkalmazott dopamin-serkentő gyógyszerek a betegek mintegy 22 százalékában okoznak viselkedési problémát - a Mayo Klinika munkatársai szerint.
A kutatók 2005-ben foglalkoztak először a Parkinson-kór gyógyszerei és a viselkedési zavarok kapcsolatával, és az azóta eltelt időben megfigyeltekről a Parkinsonism and Related Disorders februári számában értekeztek. A dopamin-serkentők, melyek a Parkinson-kór általános gyógyszerei, az agy limbikus rendszerét stimulálják, ami az érzelmekkel, a jutalmazással, és az örömkereső viselkedéssel áll kapcsolatban. A gyógyszer magatartászavarokat segíthet elő, melyek akár játékszenvedélyben, felfokozott szexuális vágyban, falásos rohamokban, pénzköltési kényszerben, számítógép-függőségben, vagy más hobbiszerű tevékenység előtérbe kerülésében nyilvánulhatnak meg.
Anhar Hassan és munkatársai közepes dózisú dopamin-serketővel kezelt Parkinson-kórban szenvedő betegeket tanulmányoztak, legkevesebb kétéves utánkövetési idővel. Ezalatt a betegeket mintegy negyedénél alakult ki valamilyen viselkedészavar. Emiatt a kockázat miatt nemcsak a kezelőorvosnak, hanem a barátoknak, hozzátartozóknak is ébernek kell lenni, hogy amennyiben beavatkozás szükséges, meggátolják a beteget az újfajta, önveszélyes viselkedésminta kivitelezésében. Magasabb dózisú gyógyszernél az arány még jelentősebb, a kutatók szerint három esetből egyben kell számolni viselkedészavarral.
A probléma jelentkezése a kutatók ajánlása szerint a gyógyszer dózisának csökkentését, vagy a teljes leállást kell, hogy maga után vonja, ami a zavart néhány nap, esetleg egy hónap alatt megoldhatja.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2010; 20(12) A Parkinson-kór modern szemlélete
Növelheti a Parkinson-kór kaiakulását az amfetamin?
A Parkinson gyógyszer és a kényszeres zavarok
LAM (Lege Artis Medicinae) - 2009; 19(12) Együtt élni a Parkinson-kórral
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.
Klinikum
Az Egyesült Államok 10 milliárd dollárral támogatta a Covid-19 elleni oltások fejlesztését, az USA állami szervei ezért is fontosnak tartják az átoltottság növelését. Tavaly novemberi adatok szerint az amerikai lakosság 40%-a nem akarta beoltatni magát, és az oltást nem akarók mindössze 46%-a mondta, hogy esetleg megfontolja a vakcinációt, ha majd több információ áll rendelkezésre. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy az oltásfelvételt promotáló kommunikációs szakmai csoportoknak hatalmas munkát kell elvégezniük: ahhoz, hogy az élet visszatérhessen a normális kerékvágásba, az átoltottságnak el kell érnie a 80%-ot.
A CBD-kezelésben részesülők szignifikánsan nagyobb száma érte el az astatikus rohamfrekvencia 25, 50 és 75%-os csökkenését, továbbá a CBD-kezelés szignifikánsan csökkentette az összrohamszámot és a nem astatikus rohamfrekvenciát is, ami arra utal, hogy a szernek széles spektrumú rohamcsökkentő hatása van.
Klinikum
A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás