Bár még gyerekcipőben jár az ideg- és az immunrendszer közötti kapcsolatok feltárása, a neuroimmunológia az elmúlt pár évben nemcsak a mikroglia-, T- és makrofágsejtek agyi szerepét, valamint az agy saját limfatikus rendszerét kezdi megismerni, de azokról az útvonalakról is kezd lehullani a lepel, amelyek révén a pozitív érzelmek lassítják a tumornövekedést vagy a negatív érzelmek pszichoszomatikus betegségeket okoznak. Az ideg- és az immunrendszer közötti kommunikáció dekódolása nemcsak az agyi, de a testi betegségek jobb megértését és gyógyítását eredményezheti, kezdi az elmúlt évek neuroimmunológiai kutatási eredményeit bemutató írását Diana Kwon. A Nature tudományos ismeretterjesztő szerzője összefoglalja az elmúlt évtizedek eredményeit: ma már tudjuk, hogy az agynak saját immunsejtjei vannak (a gliasejtek), ismert, hogy a koponyacsonti csontvelőben T-sejtek keletkeznek, és az is kiderült, hogy a kemény agyburok külső felszínén lévő nyirokerek az agy saját limfatikus rendszerét alakítják ki, amiben többek között meningealis makrofágok keringenek. A neuroimmunológia iránti tudományos érdeklődés olyannyira megnőtt az elmúlt évtizedben, hogy míg 2010-ben kevesebb mint 2000 szakcikk jelent meg a témában, tavaly már több mint 10 000, és az utóbbiak között számos tanulmány nagy jelentőségű felfedezést ismertetett. Ezeknek a felfedezéseknek köszönhetően ma úgy gondoljuk, hogy az agynak különleges immunműködése van, és teljesen idejétmúlt az az elképzelés, hogy az agy az immunrendszer elől elzárt, immunprivilegizált zóna volna. „Furcsa, hogy korábban szinte minden kutató azt képzelte, hogy egy olyan fontos szervnek, mint az agy, nincs immunvédelme”, nyilatkozta a Nature-nek Michal Schwartz, aki munkatársaival még az 1990-es évek végén kimutatta, hogy a központi idegrendszer akut sérülése után kétféle immunsejt is védi a neuronokat a pusztulástól (T-sejtek és makrofágsejtek). 2008-ban kiderült, hogy immunrendszermentesre génmódosított egerekben jóval gyorsabban fejlődnek ki a neurodegeneratív betegségek, míg az immunrendszer helyreállítása lelassítja ezek (pl. amiotrófiás lateralsclerosis, Alzheimer-kór) progresszióját. Alzheimer-kórosokat vizsgálva Tony Wyss-Coray és munkatársai 2020-ban kimutatták, hogy cerebrospinalis folyadékukban és agyhártyáikban megnövekedett számban vannak jelen a T-sejtek, amik Michal Schwartz egérmodelles vizsgálatai szerint segítik az amiloid plakkok eltávolítását, és javítják a kognitív teljesítményt. Jonathan Kipnis és munkatársai 2021-es tanulmányából pedig megtudhatjuk: a koponyacsont csontvelőjében sérülés vagy patogének jelenlétében immunsejtek termelődnek. Kipnis a Nature-nek nyilatkozva elmondja: szerinte a koponyacsontban termelődő immunsejtek szelídebbek, mint a test többi részén keletkezők, és inkább szabályozzák az immunválaszt, nem támadásra ingerlik a többi immunsejtet. Az agyi makrofágsejtek szakértőjének tartott Kipnis reményei szerint, ha meg tudjuk akadályozni a test többi részén keletkezett immunsejt agyba jutását, azzal enyhíteni lehet majd a sclerosis multiplexhez hasonló betegségek tüneteit, illetve fordítva: ha elő tudnánk segíteni ezek agyba lépését, azzal hozzájárulhatnánk az agytumorok gyógyulásához. Egyébként Kipnis és munkatársai voltak azok is, akik 2015-ben felfedezték az agy saját limfatikus rendszerét. Beth Stevens és munkatársai a mikrogliasejtek agyfejlődésben betöltött szerepét tanulmányozva részt vettek annak kiderítésében, hogy a mikroglia az agyfejlődés során a felesleges neuronalis kapcsolatok felszámolását végzi (pruning), és ennek a folyamatnak a hibái agyfejlődési zavarokhoz vezetnek. Ehhez kapcsolódik, hogy Kipnis és Schwartz kollégáikkal azt is kimutatták, hogy az agyhártyákban lévő immunsejtek rendellenességei egerekben a tanulás és szociális viselkedés problémáit eredményezik – a kutatók szerint elképzelhető, hogy normálesetben a kritikus agyfejlődési periódusban az agyhártyákból T-sejtek vándorolnak be az agyba, és segítik a pruningot végző gliasejtek érését. Az agyi immunsejtek valószínűleg citokinek révén kommunikálnak; az mindenesetre régóta ismert, hogy a fertőzések során felszabaduló citokinek képesek a viselkedés megváltoztatására, befolyásolják az alvást, a memóriát, a tanulást. 2016-ban pedig Gloria Choi és munkatársai azt bizonyították, hogy terhes egerek citokinszintjének növelése hatására megváltozik az utódok agyműködése, és autizmusszerű viselkedés alakul ki bennük. 2018-ban Asya Rolls és csapata az érzelmek, az immunitás és a tumorok közötti kapcsolatot tárta fel: bemutatták, hogy a pozitív érzelmek és a motiváció működésében részt vevő agyi régió, a ventralis tegmentalis area neuronjainak aktiválásával felerősödik az immunválasz, és csökken a tumornövekedés. Mint a Nature Communications-ben megjelent tanulmányukban Rollsék kifejtik: ezáltal egy olyan fiziológiás mechanizmust fedeztek fel, aminek révén a beteg pszichológiai állapota befolyásolni képes az antitumor-immunitást és a rákos betegség progresszióját. 2021-es Cell-tanulmányukban pedig Rolls és munkatársai arra mutattak rá, hogy a többek között az érzelemszabályozásban és a testi érzetek feldolgozásában közreműködő inzularis cortex neuronjai aktívak bélgyulladás – colitis – esetén, és az inzularis cortex neuronjainak aktiválásával Rollsék képesek voltak aktiválni az intestinalis immunválaszt. Rolls szerint a neuronok immunológiai memóriája evolúciósan előnyös, hiszen ha olyan szituációba kerülünk, amiben korábban patogénekkel találkoztunk, ezek a neuronok beindítják az immunválaszt. A Nature-nek nyilatkozva Rolls azonban azt is hozzáteszi, hogy bizonyos esetekben ez a memóriaműködés maladaptív lehet, és a szükségtelenül beindított immunválasz lehet az a mechanizmus, ami a pszichoszomatikus betegségek hátterében áll: mintegy feltételes reflexként így befolyásolhatják a pszichológiai állapotok negatív irányban az immunválaszt. Mindezek a felismerések már terápiás megközelítést is eredményeztek: Rollsék egérkísérletekben kimutatták, hogy ezeknek a gyulladásasszociált neuronoknak a gátlása csökkenti a colitis súlyosságát. A neuroimmunológusok jelenleg azt vizsgálják, hogy Crohn-beteg, illetve psoriasisban szenvedő embereknél noninvazív módszerrel gátolva ezeket a neuronokat enyhülnek-e a betegség tünetei. Szemlézte: Kazai Anita dr. Eredeti közlemény: Kwon, D. (2022). Guardians of the brain: how a special immune system protects our grey matter. Nature, 606(7912), 22-24.