Idegtudományok

Rekanalizációs stratégiák AIS esetén DOAC-ot szedő betegekben

2021. ÁPRILIS 19.

Szöveg nagyítása:

-
+

A direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) az utóbbi években a nonvalvularis pitvarfibrillációval élő betegek körében a primer és szekunder stroke-prevenció elsővonalbeli szereivé váltak. Ugyanakkor a betegeknél a DOAC-terápia mellett is kialakulhat ischaemiás stroke. Nem ismert, hogy ezeknél a betegeknél milyen feltételek teljesülése mellett biztonságos az akut ischaemiás stroke ellátásában alapvető szerepet játszó intravénás thrombolysis (IVT) és a mechanikus thrombectomia (MT). Seiffge és munkatársai a Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry-ben megjelent cikkükben a témában eddig publikált eredmények alapján fogalmaznak meg egy szakértői ajánlást a fenti kérdéssel kapcsolatban. Az IVT és a MT egyaránt az infarktuson átesett agyterület vérzéses transzformációjának, ezzel a szimptómás intracranialis vérzés (sICH) kialakulásának a veszélyét hordozzák magukban. A K-vitamin-antagonistákkal (VKA-k) szemben a DOAC-hatás mérése nehézkes és jelenleg nem létezik olyan point-of-care eszköz, mely ennek a hatásnak a gyors mérésére alkalmas lenne (erre jelenleg megfelelő pontossággal a tömegspektrometrián kívül kizárólag az ecarin alvadási idő, illetve az anti-Xa esszék alkalmasak), szemben a VKA-hatás mérésére alkalmas point-of-care INR-tesztekkel. A DOAC-ot szedő stroke-os betegek mintegy 28%-a lenne alkalmas IVT-re a megfelelő időablak és a stroke súlyosságát mérő NIHSS-érték alapján. Az American Heart/Stroke Association jelenlegi ajánlásai alapján az IVT káros lehet, amennyiben a Xa-aktivitás nem igazolhatóan normális vagy amennyiben nem telt el legalább 48 óra a legutóbbi gyógyszeradag beszedése óta. Fontos megjegyezni azt is, hogy állatkísérletekben a VKA-val elért terápiás antikoaguláció növelte az IVT-kezelés mellett kialakuló sICH valószínűségét, viszont a DOAC-oknál ez az összefüggés nem áll fent. Az új, specifikus DOAC-antidótumok (idarucizumab a dabigatran- és andexanet alfa az Xa-gátló-hatás felfüggesztésére) megjelenése új, potenciálisan alkalmazható terápiás lehetőséget jelenthet. Az idarucizumab használatával a szer koraibb megjelenésének következtében több tapasztalat van, mint az andexanet alfával; az idarucizumabbal felfüggesztett dabigatranhatás melletti IVT szövődményrátája lényegében megegyezik a nem antikoagulált betegeken elvégzett IVT szövődményrátájával. Az antidótumok rutinszerű használatát azonban igen magas áruk gátolhatja. A DOAC-hatásban elvégzett MT (szemben a VKA-hatásban elvégzett MT-vel) az eddigi vizsgálatok alapján nem jár az sICH kockázatának növekedésével. Mi több, egy francia multicentrikus vizsgálat a sikeres reperfúziók arányát a nem antikoagulált betegekéhez képest magasabbnak találta a DOAC-ot szedő betegben! A jövőbeni kutatások szempontjából a szerzők négy pontot emelnek ki: a széles körben elérhető, gyorsan eredményt szolgáltató DOAC-monitorozás szükségességét, az antidótummal kezelendő betegek pontos kiválasztási kritériumainak kidolgozását, a hagyományos IVT-időablakon túl végzett thrombolysis biztonságosságát, valamint a tenecteplázzal végzett IVT hatékonyságát DOAC-ot szedő betegekben. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti cikk: Seiffge DJ, Meinel T, Purrucker JC, et al. Recanalisation therapies for acute ischaemic stroke in patients on direct oral anticoagulants. Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry Published Online First: 04 February 2021. https://www.doi.org/10.1136/jnnp-2020-325456

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Idegtudományok

A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat

A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai.

Idegtudományok

Emelkedett purinszintek mint az epilepszia biomarkerei

Az epilepsziabetegség és az epilepsziás rohamok diagnosztikája közismerten nehéz feladatot jelent a klinikus számára. Mivel a terápiát közvetlenül befolyásolja, a gyors és pontos diagnózis az akut ellátásban kritikus fontosságú lehet. Az epilepszia diagnózisának arany standardja a részletes anamnézisfelvételen túl a video-EEG-monitorozás, ugyanakkor ez az eljárás idő- és költségigényes, speciális szakértelmet kíván és egy akut helyzetben általában nem kivitelezhető. A görcsrohammal járó betegségek félrediagnosztizálása gyakori, ugyanis az epilepsziás rohamok pusztán a szemiológiára hagyatkozva összetéveszthetők egyéb rohamtípusokkal, mint például a pszichogén nem epilepsziás rohammal (PNER), vagy a konvulzív syncopéval. Ennek köszönhetően nagy az érdeklődés az epilepszia és az epilepsziás rohamok biomarkerei iránt.

Klinikum

Vajon megváltozik-e az agyunk különböző behatásokra?

HALÁSZ Péter

Ma már nincsenek egyértelmű határok a korábban „funkcionális”-ként és „organikus”(strukturális) -ként elkülönített jelenségek között, és egyre inkább el kell fogadnunk a test és lélek oda-vissza kölcsönhatását az „interakcionalizmus”-t, ahogy Karl Popper nevezte...