A pszichedelikumok iránti érdeklődés óriási sebességgel nő az idegtudományi kutatásban. A közeljövőben a neuropszichiátriai betegségek kezelésén kívül az agysérülés megelőzésében és kezelésben, a stroke utáni rehabilitációban, az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, a gerincvelő-sérülés, az amiotrophiás lateralsclerosis, a 3-as típusú spinocerebellaris ataxia kezelésében egyaránt sikerrel vethetik be ezeket az évezredek óta használt szereket.

A pszichiátriában a 2000-es évek elején kezdődött a pszichedelikus szerek vizsgálatának legújabb forradalma. Jelenleg két pszichedelikum áll befogadás előtt terápiarezisztens depresszió és poszttraumatikus stressz betegség (PTSD) kezelésére. A modern farmakológiai terminológia szerint a pszichedelikum olyan központi idegrendszeri aktivitással bíró szert jelent, ami az 5-HT2A-receptorok aktiválása révén fejti ki hatását. A klasszikus pszichedelikumok természetes anyagok, ilyen pl. a psilocybin, az N,N-dimetiltryptamin (DMT) vagy a meszkalin.

Urszula Kozlowska és munkatársai (a Lengyel Tudományos Akadémia kutatói és a téma neves amerikai farmakológus szakértője) áttekintő közleményükben bemutatják jelenlegi tudásunkat azzal kapcsolatban, hogy hogyan befolyásolják a pszichedelikumok az idegszövet homeosztázisát és aktivitását. Mint írják, a depresszió, a terminális betegség okozta pszichoszociális distressz, az addikció, a PTSD és a cluster fejfájás kezelésén felül a pszichedelikumok hasznosak lehetnek a neurodegeneratív betegségek és az agysérülések gyógyításában és a regeneratív medicina területén is.

A pszichedelikumok pszichiátriai betegségekben való hasznosságát a 2010-es években bizonyították, amikor kiderült: a pszichedelikumasszisztált pszichoterápia egy vagy két dózis pszichedelikum alkalmazásával képes legalább olyan jó terápiás hatást elérni, mint a napi dozírozású klasszikus antipszichotikumok, és hatásuk legalább 4,5 évig fennmarad. Mint a szerzők megjegyzik, a pszichedelikumok pszichiátriai hatásossága nem meglepő, hiszen a pszichedelikumokról tudjuk, hogy agyterület-specifikus módon hatnak az excitátoros neuronokra, a gátló interneuronokra, az astrocytákra és a gliasejtekre, növelik a szinaptikus denzitást és elősegítik a neuronok közötti kapcsolatokat. A pszichedelikumok továbbá gyulladásgátló hatással is bírnak, csökkentik a depresszió során is jelentkező neuroinflammációt és serkentik a neurogenezist (ez állhat hosszú távú hatásuk hátterében). Gyulladásgátló és neuroprotektív hatásuk közvetítése során nemcsak az 5-HT2A-receptorokat, de a többi 5-HT-receptorosztály tagjait, valamint a sigma-1- és a TAAR-receptorokat is aktiválják. A hippocampalis neurogenezist és a neuralis progenitor sejtek proliferációját is a sigma-1-receptorok aktiválásával érik el. A microgliasejtek 5-HT- és sigma-1-receptoraira hatva elősegítik a neuralis szövet regenerációját. Egy magyar kutató (Szabó Attila és munkatársai) in vitro vizsgálatai szerint dendritikus sejtekben csökkentik a gyulladásos citokinek expresszióját (IL-1β, IL-6, TNF-α, IL-8) és növelik a tolerogén IL-10 expresszióját. A pszichedelikumok terápiás hatásmagyarázatának részét képezi, hogy fMRI-vizsgálatok tanúsága szerint módosítják a funkcionális neuronalis konnektivitást, növelik a neuralis plaszticitást, elősegítik új információk megtanulását.

A neurodegeneratív betegségek kezelésére egyelőre limitált lehetőségeink vannak (sokkal kevésbé tudjuk ezeket kezelni, mint a kardiovaszkuláris betegségeket vagy a rákot), ezért kiemelten fontos, hogy új terápiás megközelítéseket kutassunk fel ezekre a modern világban egyre gyakoribbá váló kórképekre. Ezt figyelembe véve különösen nagy jelentőségű, hogy a pszichedelikumok beindítják a neuroprotektív mechanizmusokat és akadályozzák a központi idegrendszeri gyulladásos folyamatokat, hangsúlyozzák a szerzők. A gyulladásos folyamatok gátlása a már említett 5-HT-, TAAR1- és sigma-1-receptorokon keresztül történik, az antioxidáns gének expressziójának, a microglia–T-sejt kommunikációnak a serkentésével, a toxikus proteinaggregáció gátlásával, a vér-agy gát integritásának elősegítésével (a legújabb vizsgálatok szerint a vér-agy gát diszrupciója számos neurodegeneratív betegség kialakulásában közrejátszik). Állatkísérletekben az is bebizonyosodott, hogy egyes pszichedelikumok stroke után csökkentik a laesiók méretét és számát, segítik a motoros funkciók helyreállítását.

A pszichedelikumok oligodendrocytákra gyakorolt hatása szintén fontos szempont, mivel a neurodegeneratív betegségek és a nem degeneratív pszichiátriai betegségek kialakulásában egyaránt közreműködik az oligodendrocyta-patológia. A pszichedelikumok által mediált citokinszekréció-csökkenés hozzájárulhat az oligodendrocyták túléléséhez, és védőhatású lehet a myelinhüvelyre. Az astrocyták sigma-1-receptorain keresztül pedig a pszichedelikumok révén fokozódik a BDNF-szekréció, ami az eddig említett neurodegeneratív betegségeken kívül a Huntington-kór terápiájában is hasznos lehet.

A pszichedelikumok jól tolerálhatók és kedvező mellékhatásprofillal bírnak. Neurológiai betegségekben a tudatmódosító dózishoz képest nagyságrenddel kisebb dózisban érnek el kedvező hatást, sőt olyan pszichedelikumot is kifejlesztettek már, ami nem tudatmódosító, de megmaradt a neuroprotektív és a gyulladásgátló hatása. Jelenleg többek között traumatikus agysérülés, korai stádiumú Alzheimer-kór és anorexia nervosa kezelésében végeznek klinikai vizsgálatokat pszichedelikumokkal.

Eddigi tudásunk szerint a pszichedelikumok nemcsak tüneti kezelésre lesznek alkalmasak, hanem betegségmódosító terápiaként vesznek majd részt az agyi sérülések és a neurodegeneratív betegségek gyógyításában.


Szemlézte:
Kazai Anita dr.


Eredeti közlemény
Kozlowska U, Nichols C, Wiatr K, Figiel M. From psychiatry to neurology: Psychedelics as prospective therapeutics for neurodegenerative disorders. Journal of neurochemistry. 2021 Sep 13. doi: 10.1111/jnc.15509