Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a COVID a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain-Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatios encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával. A szerzők egy hathetes időszakban jelentkező 4711, hospitalizációt igénylő, Covid-PCR-pozitív beteg dokumentációjának retrospektív elemzését végezték el. A 4711 betegből 581 esetben jelentkeztek olyan neurológiai tünetek, melyek alapján képalkotó vizsgálatokat indikáltak. A neurológiai tünetek és a képalkotó vizsgálatok alapján 4 csoportot különítettek el egymástól: akut stroke; új vagy újból jelentkező epilepsziás rohamok; tudatzavar tünetképző elváltozást nem jelző képalkotó vizsgálattal, valamint a tudatzavart nem mutató, de neurológiai tünetekkel járó, úgynevezett neuro-Covid-19-komplexet. Ez utóbbit a fejfájás, anosmia, ageusia, chemesthesis, vertigo, praesyncope, paraesthesia, agyidegeltérések, ataxia, dysautonomia vagy izomfájdalom-tünetek valamelyikének megléte jellemezte. Az eredmények alapján a tudatzavar és a radiológiailag igazolt stroke egyaránt szignifikánsan magasabb halálozáshoz társult (rendre 1,39, illetve 3,1-es esélyhányadossal). Az így kiválasztott 581 beteget 1743 neurológiai tüneteket nem mutató, életkor- és betegségsúlyosság szerint megfeleltetett beteggel hasonlítottak össze. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a tudatzavar ugyan számos esetben hipotenzióhoz, vesekárosodáshoz, alvadási zavarhoz vagy gyulladásos eltérésekhez társultan jelentkezett, a tudatzavar még ezekre a tényezőkre kontrollálva is emelkedett mortalitási rizikót jelent, így megfontolandó a tudatzavarra önmagában egy súlyosabb betegséglefolyást jelző faktorként tekinteni. A Covid-megbetegedéssel párhuzamosan jelentkező stroke a Covid ritka, de súlyos szövődményének tekinthető. Ezt a betegcsoportot a kontrollcsoporthoz képest emelkedett D-dimer- és CRP-értékek jellemezték. A stroke etiológiai háttere koronavírus-fertőzésben több tényezőre vezethető vissza, többek között a Covidban jellemző coagulopathiára és a súlyos szisztémás gyulladásos reakciókra, ugyanakkor a szerzők kiemelik, hogy a stroke-os betegek mintegy felében a stroke hagyományos rizikófaktorait nem sikerült kimutatni. Összefoglalásként a tanulmány szerzői megemlítik, hogy a hospitalizált betegek körében a betegség központi idegrendszeri manifesztációja relatíve gyakori (jelen esetben 13%). Mivel a tudatzavar és a stroke emelkedett halálozási kockázattal jár, ezeknél a betegeknél kiemelten fontos szerepet játszhat a célzott terápia a mortalitás csökkentésében. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Eskandar, Emad Nader, et al. “Neurologic Syndromes Predict Higher In-Hospital Mortality in Covid-19.” Neurology 2021;96(11):e1527-e1538. https://n.neurology.org/content/96/11/e1527.long