Nagyfejűek előnyben?
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Egy új kutatás szerint a nagyobb fejkörfogatú, Alzheimer-kórban szenvedő betegek jobb memóriával és kognitív képességekkel rendelkeznek, mint a kisebb fejkörfogatúak, függetlenül attól, hogy milyen mértékű a betegség miatti sejtpusztulás mértéke az agyban. A kutatásról részletesen a Neurology július 13-i számában olvashatnak. A keresztmetszeti vizsgálat során 270, Alzheimer-kórban szenvedő beteggel végeztettek memória- és kognitív teszteket, agyukról pedig MR-felvételeket készítettek, hogy felmérjék az agyi sejtpusztulás mértékét. Az elemzés során a fejkörfogat, az agyi atrófia és a kognitív képességek közti összefüggést vizsgálták, az életkorral, a tünetek jelentkezése óta eltelt idővel, a beteg nemével és etnikai hovatartozásával és esetleges krónikus betegségeivel való korrigálás után. Az eredmények azt mutatták, hogy szignifikáns, fordított összefüggés van az atrófia és a kognitív funkciók, illetve az atrófia és a fejkörfogat közt. Viszonylag nagy mértékű sejtpusztulás esetén a nagyobb fejkörfogatú betegek kognitív teljesítménye jobb volt, mint az ugyanakkora mértékű agyi atrófiától sújtott, de kisebb fejkörfogatúaké. Ezek az eredmények megerősítik azt az elméletet, amely szerint a neurodegeneratív betegségekkel szembeni ellenállóképesség részben az agyi "tartalék állomány" mennyiségének függvénye, amit jól tükröz a fejkörfogat - mondta Robert Perneczky, a Technische Universität München kutatója. Ez egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a magzati és a korai postnatalis életszakaszban rendkívül fontos az agy optimális fejlődése, az agy mérete ugyanis 6 éves korra éri el végső méretének 93%-át. Az agy kisgyermekkori növekedését részben genetikai faktorok határozzák meg, részben a táplálkozás, a központi idegrendszerben előforduló fertőzések és gyulladások, agyi károsodások és más környezeti tényezők. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Neurology 2010; 75(2):137-142. Kapcsolódó anyagok: Frisseszű matuzsálemek A krónikus agyi hipoperfúzió szerepe az Alzheimer-kór kialakulásában Zeneterápia az Alzheimer-kóros betegek kezelésében Remény a reménytelenségben
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.
Hírvilág
Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.
A tartós antikolinerg kezelés nem csak átmenetileg, hanem hosszú távon is rontja a kognitív teljesítményt.
Idegtudományok
A menopauza során jelentős mértékben módosul az agy struktúrája, konnektivitása és metabolikus profilja. A menopauzára ható új szerek ezért az agyat veszik célba.
A felnőtt agyba ültetett idegsejtek közül a legaktívabbaknak van legnagyobb esélyük a túlélésre.
Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba...
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás