A minimálisan invazív endoszkópos gerincműtéteket gerinccsatorna-szűkület és gerincsérv, csigolyaelcsúszás kezelésére használják. Czigléczki Gábor idegsebésszel a technika továbbfejlesztett változatáról, a két éve Magyarországon is elérhető két munkacsatornás technológiáról beszélgettünk.


– Mondjon valamit az új módszer történetéről – mit gondol, miért pont Dél-Koreában fejlesztették ki? Virtuális valóság alapú szimulációval folyik az oktatás?

– A technika valóban ázsiai területen került először alkalmazásra, de nem Dél-Koreában. Dél-Korea az innováció központja, ők felelősek leginkább a módszer továbbfejlesztéséért és elterjesztéséért. Az ország technikai fejlettsége hozzájárult mindehhez, továbbá az is, hogy ott a társadalombiztosítás máshogy működik, mint nálunk. A tb-finanszírozott műtéteket csak szigorú szabályok szerint lehet végrehajtani, így pl. egy porckorongsérves beteg nem mindig kerülhet rögtön műtétre. Emiatt jelentősen elterjedtek a magánintézmények, ahol elvárás a technikai fejlettség és a gyors gyógyulás. Én is egy ilyen magánintézetben, Busanban tanultam, ahol volt elméleti és gyakorlati oktatás egyaránt, és szimulációs gyakorlatokban, valamint élő műtéteken való asszisztálásban is volt részem.
Fontos megemlíteni, hogy tanulmányutam a HBS Zrt. anyagi támogatásával és prof. dr. Banczerowski Péter közbenjárásával valósult meg.


– A többi idegsebészeti eljáráshoz viszonyítva mennyire nehéz a két munkacsatornás endoszkópos módszer? Hányan végzik az eljárást hazánkban?

– A két munkacsatornás endoszkópos műtét alapvetően bonyolult technika, mivel az endoszkóp alkalmazása más jellegű kéz-szem koordinációs képességet igényel, mint pl. egy mikroszkópos eljárás. A mikroszkópos technika során a sebész közvetlenül lefelé néz, nagyítás alatt látja az eszközöket és a műtéti területet. Az endoszkópos módszer során egy képernyőt kell nézni és az alapján kell dolgozni a 3D-s térben. Ez jelenti azt a nehézséget, ami miatt viszonylag hosszabb a tanulási görbe. Tudomásunk szerint itthon jelenleg egyedül munkacsoportunk tudja elvégezni ezt a két munkacsatornás technikát. A módszer tb- és magánellátás keretében is elérhető, de egyre nagyobb a kereslet a magánellátás iránt.


– Milyen előnyei vannak az endoszkópos gerincműtétnek a hagyományos műtéttel szemben? Úgy tudom, Magyarországon sok olyan esetben is nyitott gerincműtétet végeznek, amikor endoszkópos módszerrel pozitívabb eredményt lehetne elérni…

– Endoszkópos műtét során kisebb a beteget érő megterhelés, a feltárás kisebb mérete miatt a gerincet tartó struktúrák kevésbé sérülnek, kisebb fokú a hegesedés és a fájdalom. Esztétikai szempontból is jobb a végeredmény és gyorsabb utána a felépülés. Kevesebb ideig kell a kórházban tartózkodni, a beteg gyorsabban térhet vissza a munkába. A betegek leginkább a kisebb vágást értékelik.
Valóban, a legtöbb esetben lehetne endoszkópos módszert alkalmazni, de hazánkban ez egyelőre még nem annyira elterjedt. Bizonyos ázsiai területeken a műtétek 80%-át már így végzik.


– Milyen előnye van a két munkacsatornás endoszkópos műtéteknek az egy munkacsatornát használó endoszkópos beavatkozásokhoz képest? Mennyi ideig tart átlagosan egy-egy beavatkozás, és mennyibe kerül az eszköz?

– Európában dolgoznak endoszkópos technikával, de az egy munkacsatornás módszerrel, míg mi a kétcsatornás technikában vagyunk úttörők. Az előző esetében ugyanazon az egy csatornán vezetik be az optikát és a műszereket is, ami jelentősen korlátozza a felhasználást, és csak meghatározott betegek esetében alkalmazható. A kétcsatornás módszer esetében nagyobb a sebészi szabadság, így az a legtöbb gerincbetegség esetén alkalmazható. Európában is egyre több helyen lesz majd elérhető ez az új technika, de európai viszonylatban mi az elsők között vagyunk.
Ahogy egyre többször használja a módszert a sebész, egyre gyorsabban képes megcsinálni a műtétet, de alapvetően nem az idő számít, hanem a beteg elégedettsége és a jó sebészi eredmény. Jelenleg egy-egy beavatkozás időtartama 1,5 óra alatt van hazánkban, de koreai mesterem 40 perc alatt is képes megcsinálni.
A teljes berendezés ára, annak fejlettségétől függően, 20–40 millió Ft között van. Azonban a befektetés hamar megtérül, legyen szó magánszolgáltatóról vagy akár a társadalombiztosításról, hiszen ez utóbbi viszonylatban is számít, hogy rövidül a kórházi ellátás ideje.


– Ambulánsan is végezhető a két munkacsatornás endoszkópos gerincműtét?

– Ambulánsan egyelőre nem végezzük, de a későbbiekben elérhető lesz a módszer helyi érzéstelenítésben és egynapos ellátás keretében is. Ez leginkább attól függ, hogy mit preferálnak a betegek. A helyi érzéstelenítésben történő beavatkozáshoz nagyon fegyelmezett beteg szükséges, mivel a gerinccsatornában való manipuláció során kisebb mozgások is problémát okozhatnak, így leginkább mozdulatlanul kell feküdnie a betegnek az egész műtét során.


– Milyen maga a módszer? Balkezes idegsebészek ugyanazt az eszközt használhatják?

– A nagy látószögű és nagy felbontású endoszkópos kamera lehetőséget ad a teljes terület betekintésére, így növeli a sebész magabiztosságát és a manipuláció biztonságát. Gerincsérv esetén a gerinccsatornába való bejutás után az idegi képletek nyomását okozó sérvdarabok eltávolíthatóak, szükség esetén a „beteg” porckorongrésből további darabok is kiszedhetőek, ami megelőzi a kiújulást. Szűkület esetén a nyomást okozó képletek eltávolíthatók. Ebben az esetben az alap a jobb oldalt való állás, ilyenkor bal kézzel tartjuk az optikát és jobb kézzel dolgozunk. A két oldal felcserélhető, nincs különbség köztük, így a kezesség igazából nem számít.


– Milyen indikációval végzik, és mik a betegszelekció szempontjai?

– Évről évre egyre több és egyre fiatalabb beteg van. Az indikációs kör hazánkban jelenleg a porckorongsérv és a gerinccsatorna-szűkület, de külföldön már minden gerincszakaszon végzik csigolyaelcsúszás, kiújult sérv esetében is. Kizáró ok nincs – elvi szinten minden betegség operálható endoszkóppal is –, leginkább a sebész jártasságától függ, hogy az adott betegséget meg tudja-e operálni endoszkóppal.


– Milyen eredményeik vannak? Mik lehetnek a komplikációk?

– Az eredmények kiválóak, a betegek elégedettek. Azonban a gerincbetegségek krónikus betegségek, így egyetlen műtéttel nem lehet minden beteg esetében minden problémát megoldani, utókezelés is szükséges. Azok a betegek, akik ezt belátják, és műtét után betartják az előírásokat, és azok alapján szervezik az életüket, hosszú távon is jó eredményre számíthatnak.
Sokszor kerülnek hozzánk betegek súlyosan deformált, évtizedek alatt „elkopott” gerinccel, akik csodaszerű javulást várnak, mégpedig azonnal. Az endoszkópos módszer sem ad azonban „új” gerincet, de képes a súlyos, tünetképző problémát a legkevésbé invazív módon gyógyítani. Ettől még az évtizedes kopás megmarad, és a műtéten túl is komolyan foglalkozni kell vele.
A komplikációk ugyanazok lehetnek, mint nyílt műtét esetén. Fontos hangsúlyozni, hogy a hasüregi endoszkópiához hasonlóan, ha a beteg biztonsága műtét közben úgy kívánja, a sebész bármikor nyílt műtétté konvertálhat, és ezt a betegnek el kell fogadnia, hiszen az ő érdeke az első.


– Mi kellett az endoszkópos gerincműtéti technika alkalmazhatóságához az eszköz kifejlesztésén kívül? A perioperatív fájdalomcsillapítás szükséges módszerei már korábban kifejlődtek?

– A technikai feltételeken kívül lelkes, tanulni vágyó sebészek szükségesek, akik szeretnének új technológiát meghonosítani hazánkban. A műtét utáni kezelés és a fájdalomcsillapítás hasonló a hagyományos gerincműtéthez, de általában kisebb a fájdalom, és gyorsabban gyógyulnak a betegek.


– Van olyan civil szerveződés, szakmai vagy betegszervezet, amiről érdemes szót ejteni a két munkacsatornás endoszkópos műtétek kapcsán?

– Örvendetes volna a civil szerveződés, akár alapítványi formában is, ha tudnák támogatni ezt az új technikát és a szakemberek folyamatos fejlődését. Európában az elsők között voltunk, és szeretnénk ezt az előnyt megőrizni. Számtalan új ötlettel rendelkezünk, pl. azzal kapcsolatban, hogyan lehetne kiterjeszteni a módszert gerincdaganatok operálására. Ez világszinten is egyedülálló volna. Amennyiben ez megfelelő támogatást kapna, újabb szempontból lehetnénk mi, magyarok a legjobbak között.


Kazai Anita dr.

Kapcsolódó anyag:
Laikusok számára készült rövid összefoglaló Czigléczki Gábor dr. személyes weboldalán