Idegtudományok

Kolbászfüggő patkányok

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A kényszeres, elhízáshoz vezető evés ugyanazon a biológiai mechanizmuson alapul, mint a kokain- és heroinfüggés - derült ki amerikai kutatók patkányokon végzett kísérleteiből. Paul J Kenny és Paul M Johnson, a floridai Scripp Research Institute kutatói a Nature Neuroscience-ben közzétett cikkükben levezetik, hogy mindkét jelenség bizonyos agyi jutalmazó mechanizmusok hiányos működésével függ össze. A kutatók a kísérleti patkányokat három csoportra osztották. Az első csoport kizárólag egészséges tápot kapott, a második csoport emellett naponta egy órán keresztül hozzáfért kalóriadús, magas zsírtartalmú táphoz is, míg a harmadik csoport az egészséges táp mellett korlátlanul hozzáfért az egészségtelen táphoz. Az egészségtelen táp az emberek körében is igen népszerű ételekből: túrótortából, szalonnából, kolbászból és csokis kekszből állt. A harmadik csoportban néhány hét alatt jellegzetes viselkedési változást figyeltek meg: az állatok szinte kizárólag az egészségtelen tápból ettek, a nap folyamán jóval többször, mint a másik két csoport tagjai, és napi kalóriabevitelük kb. a duplája volt a kontroll állatokénak. Több megfigyelés is igazolta, hogy a zsíros, kalóriadús táplálék erős függést alakított ki az állatokban. Egyrészt, amikor elvették tőlük az egészségtelen ételeket, és csak az egészséges tápból kaptak, két héten keresztül nem voltak hajlandók enni. Másrészt nem tántorította el őket az evéstől egy előzetesen megtanult averzív inger sem (egy fényinger, amely áramütés bekövetkezését jelezte előre). A függővé vált állatok agyának vizsgálata azt mutatta, hogy ezekben az állatokban szignifikánsan csökken a D2-dopaminreceptorok száma, amelyekről már korábban leírták, hogy szerepük van a drogfüggőség és az elhízás kialakulásában. Amikor a kutatók vírusvektorok segítségével kiütötték a D2-receptorokat, a függőség sokkal gyorsabban, szinte közvetlenül a beavatkozást követően kialakult. Az eredmények alapján a kényszeres habzsolás valószínűleg azért alakul ki, mert az egészségtelen táppal az állatok túlingerlik agyuk jutalmazó központjait, amelynek következtében azok ingerküszöbe nő. Ezt követően az állatoknak folyamatos megerősítő ingerre van szükségük, hogy elkerüljék a jutalomhiányos állapotot - éppúgy, ahogy a kokain- vagy heroinfüggő embereknek. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Nat Neurosci 2010; doi:10.1038/nn.2519

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Klinikum

A korunk népbetegsége: az elhízás

A túlsúly problémája mára népbetegséggé nőtt ki magát: akár orvosként, akár betegként (vagy esetleg mindkét oldalról) szembesülünk az elhízás egészségromboló hatásaival, a kérdéskör nem hagyhat közömbösen bennünket.

Klinikum

Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Idegtudományok

A Parkinson-kór korai tünete

Amerikai neurológusok szerint a Parkinson-kór korai tünete lehet az aszimmetrikus karmozgás járás közben.

Hogyan NE? - A levodopa helyes és helytelen alkalmazása Parkinson-kórban - Dr. Hidasi Eszter (Debreceni Egyetem)